Az ekcémától a szénanátháig
Az allergiás betegség a szervezet túlzott reakciója bizonyos anyagra (allergén), amely egészséges emberben nem okoz válaszreakciót. A betegség genetikailag meghatározott, de külső körülmények játszanak szerepet abban, milyen erősségben, formában jelentkezik tünetekkel. Az allergiás betegségek klinikai megnyilvánulása rendszerint életkorok szerint megoszlást mutat. Csecsemő- és kisdedkorban főként atópiás bőrbetegségekkel találkozunk. A szénanátha megjelenése inkább a késő óvodás- és iskoláskorra tehető, míg az allergiás asztma nagyobb gyermekeknél, fiatal felnőtteknél jelenik meg. Sajnos a betegségek követhetik egymást, így az a csecsemő, akinek száraz, viszkető bőre igényelt babakorában kezelést, sokszor lesz szénanáthás és szerencsétlen esetben később asztmás – mondta el dr. Csányi Márta fül-orr-gégész.
Allergiás menetelésnek nevezzük a betegségek életkor szerinti, egymás utáni megjelenését. Ma sem tudjuk pontosan, melyik gyermek lesz asztmás felnőtt, és melyik problémás bőrű csecsemőből lesz szénanáthás kisiskolás. Mindenesetre a bőrproblémák felhívhatják a figyelmet gyermekünk allergiás hajlamára.
Tünetek és diagnózis
Óvodáskorban sokszor csak elhúzódó fülgyulladások, orrmandulaműtét után is fennálló savós középfülgyulladások hívják fel a figyelmet az allergiás állapotra. Az elhúzódó felső légúti betegségek, szem-, orrviszketés, kínzó orrdugulás, reggeli tüsszögések azonban már felkeltik a gyanút, ilyen esetekben mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni.
A szénanátha igazolására 3-4 éves kortól végezhető a bőrteszt. Ekkor különböző allergéneket juttatunk – cseppentünk – az alkar bőrére, majd egy speciális kis toll segítségével megkarcoljuk alatta a bőrt. Húsz perc múlva leolvasható az eredmény. Kisebbeknél, vagy akik nem tűrik el a karcolást, vérvétellel lehet meghatározni, hogy mire allergiás a gyermek. Igazi szénanáthával 3-4 éves kor alatt csak ritkán találkozhatunk, ekkor még inkább ételallergének okoznak akár felső légúti tüneteket.
Kerüljük a polleneket
A szénanátha kezelésének kézenfekvő módja lenne az allergén kerülése vagy minimalizálása. Ezért fontos tudnunk, milyen pollenre érzékeny a gyermekünk. Célszerű a kritikus időszakban, magas pollenszám esetén keveset tartózkodni a szabadban, gyakran, akár naponta hajat mosni, autóban felhúzott ablak mellett utazni, napszemüveget viselni, nyaralásokat előre ennek függvényében tervezni. Fontos az orrüreg naponta többszöri sóoldattal történő átöblítése, hiszen nem mindegy, mennyi pollen kerül a nyálkahártyára. Léteznek különböző orrkenőcsök, melyek megakadályozzák a pollenek orrba jutását. Nagyon jó hatású a megbízható és korrekt sóbarlang-terápia.
A kezeléstől a tünetek megszűnéséig
Sok esetben azonban mindez kevésnek bizonyul, ekkor kényszerülünk helyileg ható különböző orrspray-k, szemcseppek használatára, illetve gyógyszerek szedésére. Ezeknek a beállítása, meghatározása, életkor szerinti pontos adagolása szakorvos feladata! A napjainkban forgalomban lévő készítményekkel sokszor teljes tünetmentességet tudunk elérni.
Mai tudásunk szerint az allergia nem gyógyítható, csak kezelhető betegség. Bizonyos válogatott esetekben azonban végezhető ún. specifikus immunterápia már gyermekkorban is. A kezelés lényege, hogy hosszú idő – 3-5 év – alatt fokozatosan érzéketlenné tesszük a szervezetet az allergénre. Ezzel a módszerrel tartós – akár több évtizedes vagy akár végleges – tünetmentesség érhető el, és az allergiás betegség súlyos szövődménye, az asztma is megelőzhető.
A gyógykezelés mellett környezetünk védelme, a leggyakoribb és legsúlyosabb tüneteket okozó parlagfű irtása is mindannyiunk személyes feladata és felelőssége gyermekeink érdekében.