Tisztelt Ranschburg Jenő!
Azért fordulok Önhöz, mert nem tudom, kihez is fordulhatnék, és úgy gondoltam, tud nekem segíteni. Volt férjemmel 2006-ban gyermeket vállaltunk. Valamiért megromlott a kapcsolatunk, és én nem kívántam vele szexuális kapcsolatot folytatni. Miután ez bekövetkezett, többször arra ébredtem, hogy kitakargat, próbálja levenni rólam a ruhát, esetleg simogat, és így tovább. Egy darabig próbáltam vele beszélni erről, de őt nem igazán érdekelte. Egyszer, mikor a gyerekkel közösen fürödtek, becsukták a fürdőszoba ajtaját, amely szinte soha nem volt csukva, kivéve, ha én fürödtem. Benyitottam, és valamiért furcsa érzésem támadt, mintha kissé furcsán rebbentek volna szét. Közben gyermekem, aki ekkor két-három éves lehetett, képzelt barátokkal vette körül magát, és néha nem hallgatott a saját nevére, hanem Tokának kellett szólítani. Több mint egy éve megkértem a volt férjemet, hogy költözzön el tőlünk.
Gyermekem másfél-két éves kora óta önkielégítést végez (emiatt már írtam egy pszichológusnak, aki nem válaszolt), oly módon, hogy plüssjátékokon mozog, és a nemi szervét dörzsöli hozzájuk. Az egy év alatt új kapcsolatot alakítottam ki, és az elmúlt napokban igen furcsa dolgokat kezdett mondani a gyerek. Apukájától hazatérve a combja belső felén lila, piros nyomokat találtunk. Kérdezgettük, mi történt vele, de látszott rajta, hogy nem mond igazat. Együtt és külön is próbáltuk elmagyarázni neki, hogy csak akkor tudjuk megvédeni, ha elmondja, mi a helyzet. Mire végül a páromnak azt mondta, hogy apa csinálta, mert ideges volt. Majd megkérdeztem az apját, aki közölte, hogy ő is látta, és meg akarta kérdezni, de a gyerek azt mondta, szúnyogcsípés. Kérdeztem tőle, hogy akkor lehet, hogy az oviban ütötte be, mire ő, hogy mit akarok ezzel mondani, mire akarok kilyukadni. Mondtam neki, hogy semmire, csak akarnám tudni, mi lett a gyerekkel.
A mai napon együtt fürödtünk hárman, és a lányom meg akarta fogni a párom nemi szervét. Mire mondtuk neki, hogy ezt nem szabad. Megkérdezte: miért nem? Mondtam, hogy gyerekek nem csinálnak ilyet, és megkérdeztem, hogy miért, kinek a kukiját szoktad megfogni. Közölte, hogy apáét. Erre megkérdeztem, hogy miért, azt mondta, hogy így játszanak, és megkérdeztem, hogy ő is megfogja a puncidat, erre a gyerek, hogy igen. Megkértem, hogy álljon fel, és mutassa meg, hogyan. Sajnos ezt úgy kell írnom, ahogy volt: az egyik kezével széthúzta a nagyajkait, és a csiklóját kezdte birizgálni. Majd megkérdeztem, hogy ezt hol szokták játszani, mire ő, hogy csak viccelt. Újra feltettem a kérdést, és azt mondta, a kádban. Azt szeretném tudni, hogy kihez lehet fordulni az ügyben, hogy amiket a négyéves gyerekem mond, igazak-e.
Köszönettel:
Kedves Levélíró!
Levelében nagyon súlyos vád gyanúja fogalmazódik meg volt férjével szemben. Az önkielégítés (szinte minden gyerek csinál ilyesmit) és a fantáziabarát nem tartozik a kérdéshez, de így is marad elég aggodalmat ébresztő jel. Azt javaslom, azonnal függesszék fel a közös fürdést, és erre a leghatározottabban szólítsa fel a volt férjét is. Ne faggassa, de figyelje a gyereket: ha gyanúját bármilyen újabb adalék megerősíti, azonnal állítsa le a láthatást, és tegyen bejelentést a rendőrségen.
 |
| Fotó: Sanoma-archívum/Dömötör Csaba |
Azt kell mondanom, Önt most nagyon komoly felelősség terheli: amennyiben alaptalanul vádolja meg volt férjét ezzel a mocskos szexuális bűncselekménnyel, nemcsak őt teheti tönkre, de nagyon sokat árthat vele kicsi lányának is. Ha viszont a cselekményre utaló jelek egyértelműek, és a feljelentést követő szakértői vizsgálatok megerősítik a gyanút, a gyereknek mindenképpen pszichológiai segítségben kell részesülnie – volt férje pedig megérdemli azt, ami rá vár.
