– A közhiedelemmel ellentétben az iskolaérettség nem „okosságot”, „tehetséget” jelent, hanem bizonyos testi-lelki, értelmi, szociális érettséget, az idegrendszeri működések fejlettségi színvonalát arra nézve, hogy a gyermek érett az iskolai életre, terhelhetőségre – mondja Geist Klára tanácsadó szakpszichológus, családterapeuta. – 5 és 7 éves kor között ebben akár másfél éves eltérések is lehetnek a gyermekek között. A spontán érés során, legkésőbb 7-8 éves korára valamennyi gyermek eléri az iskolai tanulás megkezdéséhez szükséges színvonalat, talán a lányok kicsit korábban, mint a fiúk.
Az iskolaérettség eldöntéséhez legtöbbször elegendő a nagycsoportosok óvodai vizsgálata, ám szükség esetén az óvónők és a szülők kérésére a területileg illetékes nevelési tanácsadók szakemberei vizsgálják meg a gyermekeket.
– A gyermekeket az óvodai évek alatt folyamatosan felmérjük – meséli Kati néni, az egyik budapesti óvoda óvó nénije. – Nagyon fontosak a fizikai változások. A gyerekek többsége 6 évesen hirtelen megnyúlik, és erősebb lesz. A kézcsontok is jelentős fejlődésen mennek keresztül, ami a finommotorikus mozgások kiteljesedésében játszik fontos szerepet. Minél ügyesebb a motorikus mozgása, annál kitartóbb és önállóbb lesz, így jobban terhelhető is, ami aztán a pszichés fejlődését is jelentősen befolyásolja. A pszichés érettség pedig segít a beiskolázásban, hiszen a gyermek feladattudata és feladattartása szempontjából fontos szerepe van. A pszichés érettség azért is lényeges, mert ez segít a gyermeknek az új ismeretek befogadásában.
Testi-biológiai érettség
A testi-biológiai érettség megállapítása figyelembe vesz egy iskolai terhelhetőséghez szükséges, életkornak megfelelő testmagasságot (120–130 cm) és testsúlyt (18–20 kg) a gyermek testi fejlettségének jelzéseként. Szükséges még a megfelelő mozgáskoordináció a nagymozgásokban és a finommozgásokban. A „kezesség” kialakult mivolta, a kéz-láb-szem dominancia összerendezettsége, a látás-mozgás összhangja.
Pszichikus alkalmasság
A pszichikus alkalmasság a beszédfejlettség, értelmi fejlettség, érzelmi-akarati élet színvonala és szabályozottsága, feladattudat, szabályok elfogadása, céltartás. A beszéd tisztasága, szókincs. Aktív figyelem és összpontosító képesség, emlékezeti felidézés és befogadás, lényeglátás, fogalmak, összefüggések meglátása tartozik ide. Érzelmi-akarati élet szabályozottsága, önkontroll, kiegyensúlyozottság. Ezek szükségesek ahhoz, hogy a tanulásba bekapcsolódjanak, és kövessék a tanóra menetét.
Szociális érettség
A szociális érettség a közösségi élethez szükséges alkalmazkodási készség megléte, szabályok elfogadása, akarat szabályozása. Ahhoz, hogy a gyermekek elfogadják új környezetüket és új társaikat, fontos a szociális érettség. Sok gyermeknek problémát okoz a beilleszkedés, nem mindenki tud könnyen alkalmazkodni az új felálláshoz, vannak visszahúzódóbb és persze hangadóbb diákok is. Fontos, hogy legyen bizonyos fokú kompromisszumkészség bennük, hogy elfogadják az új helyzetet és az új társaikat.
Csak a megfelelő szintre lehet építeni
Vannak olyan gyermekek, akik már úgy kerülnek az első osztályba, hogy tudnak olvasni.
– Akad olyan, aki csak a betűket ismeri, de olyan is, aki folyamatosan olvas – mondja az elsős pedagógus. – A tavalyi első osztályomban volt egy kislány, aki azt mondta nekem, hogy tud olvasni, így odaadtam neki a füzeteket, hogy ossza ki az osztálynak a címkén lévő nevek alapján. Szegény csak állt megszeppenve, és majdnem elsírta magát. Amikor megkérdeztem tőle, hogy „akkor mégsem tudsz olvasni?”, csak annyit válaszolt: „Tudok olvasni, de nem tudom, hogy ki kicsoda.”
A megfelelő tudásszint, amelyet a gyermekek az óvodából és otthonról magukkal hoznak, az egyik legfontosabb az iskolakezdés során. Az iskolai tanulmányokat csak megfelelő szintre lehet építeni.
– A tanító néni egyedül nem képes építeni: olyan, mintha elkezdenénk a ház falait rakni, de az alap hiányozna. Így összedől az egész. Ahhoz, hogy a nevelő munkája hatékony legyen, szükség van az otthonról és az óvodából hozott alapra, a mentális érettségre. Én csak a már meglévő alapra tudok építkezni – mondja a nevelő. – Az első osztályos követelményeket úgy alakították ki, hogy bizonyos ismereteket feltételeznek a gyermekről. Például tudnia kell térben és időben tájékozódni, ismernie kell a színeket, formákat és bizonyos mértékben a számokat is. És itt jut fontos szerep a szülőknek is. Ha a gyermek tanulmányait folyamatosan figyelemmel kísérik, akkor nagy baj nem lehet, nem fognak lemaradni a többi társuktól.
Kritériumok, melyeknek teljesülniük kell, hogy a gyermeket iskolaérettnek mondják a nevelők:
|
