Földi maradványait az ősi athéni nekropolisz, a Kerameikosz mellett, egy tömegsírban találták, amelyben másfélszáz nő, férfi és gyerek társaságában aludta örök álmát – olvasható az Archaeology Daily News régészeti hírportálon. A húszfős kutatócsoport, amelynek görög szakemberek mellett egy svéd tudós is tagja volt, a Manchesteri Egyetem által kifejlesztett háromdimenziós technológiát használták.
Mint a kutatást irányító Manolisz Papagrigorakisz, az Athéni Egyetem professzora rámutatott, a választás azért esett Mirtiszre, mert a kislány koponyája és fogazata teljes épségben vészelte át az elmúlt két és fél évezredet.
“A koponya, az állkapcsok, a fogak – minden szükséges a rendelkezésünkre állt” – emelte ki Papagrigorakisz, megjegyezve, hogy megőrződtek még a tejfogak is, ami nagy ritkaságnak számít. Így 95 százalékos pontossággal sikerült rekonstruálni “Mirtisz” arcát.
A kutatócsoport a tömegsírban talált többi koponya fogazatából DNS-mintákat vett annak bizonyítására, hogy valóban tífuszban hunytak el. Mirtisz fogait azonban megkímélték, tekintettel arra, hogy olyan csodálatosan ép állapotban maradtak fenn.
“A kutatás első része az ókori DNS-vizsgálata volt, hogy megtudjuk, miben is hunytak el az emberek a Kr.e. V. századi Athénban. Mint kiderült, tífuszban haláloztak el” – magyarázta Manolisz Papagrigorakisz. A tífusz nagyon sok áldozatot szedett a korabeli Athénban, ezek leghíresebbike Periklész (Kr.e. 495-429) neves athéni politikus, az Akropolisz megálmodója volt.
“Mirtisz” a Nemzeti Régészeti Múzeum Szemtől szembe a múlttal című kiállításán, a korabeli síremlékművek “társaságában” látható. Manolisz Papagrikorakisz terveiben szerepel egy ókori athéni férfi és egy nő “életre keltése” is.
