Az anyák valóban jobban bánnak a fiúgyermekeikkel, mint a lányaikkal – derül ki a Netmums internetes felméréséből, melyben 2000 – fiú- és lánygyermeket is nevelő – anyát kérdeztek meg. Ez az egyik legrégebbi anyai klisé a könyvekben, de az eredmények fényében kijelenthetjük, hogy tény – és nem egy sztereotípia –, még akkor is, ha az anyák ezt kelletlenül vallják be.
Csibész vs. nehezen kezelhető
Az anyák, amikor le kellett írniuk a fiukkal való viszonyukat, a „vicces”, „csibész”, „vidám” és „kedves” szavakat használták. Amikor ugyanezt a lányukkal kellett tenniük, sokkal kritikusabbak voltak – itt már leginkább a „nehezen kezelhető”, „vitatkozó” és „komoly” jelzők hangzottak el – tette közzé a Netmums a szülőkkel folytatott kutatási eredményében.
A kutatás adatai szerint az anyák 88 százaléka bánik máshogy fiú-, illetve lánygyermekével – holott azt vallja, hogy ez nem jó. Több mint a megkérdezettek fele (55 százalék) állította, hogy az érzelmi kötődés a fiúkkal könnyebb, míg a megkérdezettek 7 százaléka többet törődik a fiával, mint a lányával.
Az eredmény szerint az anyák több mint fele sokkal kritikusabb a lányával, mint a fiával – 21 százalék, szemben a 11,5 százalékkal. Crissy Duff, a Netmums tanácsadója arra figyelmeztet, hogy a felmérésben feltárt attitűdök hosszú távon hatással vannak a lányokra. Ez ugyanis oka lehet annak, hogy a nők sokkal önkritikusabbak, mint a férfiak – akik gondtalanul nőnek fel, és könnyen túllépnek a hibáikon – mondja. A lányok többsége magával viszi a szülői helytelenítés érzését felnőttkorába. Az a tapasztalat, hogy az önállósodás során több negatív megerősítést kaptak férfi társaiknál, oda vezet, hogy úgy vélik, sokkal kritikusabbnak kell lenniük önmagukkal szemben.
„Anyuci kicsi fia” kontra „apuci kicsi lánya”
Majdnem minden ötödik – 21,5 százalék – vallotta, hogy sokkal több csínytevést néz el fiának, szemben a 17,8 százalékkal, aki több mozgásteret enged a lányának.
A felmérésből az is kiderül, hogy az anyák nagyobb valószínűséggel örökítenek át pozitív személyiségjegyeket fiaiknak, mint lányaiknak. Csaknem a megkérdezettek fele – 48 százalék – mondta fiát „anyuci kicsi fiának”, míg mindössze egyharmaduk – 35 százalék – írta le a lányát mint „apuci kicsi lányát”. A Netmums alapítója, Siobhan Freegard úgy véli: „Két fiú- és egy lánygyermek anyjaként kijelenthetem, hogy még ha minden tőlünk telhetőt meg is teszünk, nehéz mindegyik gyerekkel egyformán bánni.”
Ez a felmérés afféle figyelmeztetés az édesanyáknak, hogy ne tegyenek különbséget a nemekben és a lányaik és fiaik viselkedésében, és ne feledkezzenek meg egyikről sem. Bár a kérés óriási, de megvalósítható – állítják a kutatást végzők.
A szakemberek megoldásnak vélik, ha például a lánygyermeket is hagyják a szülők vonattal vagy építőkockával játszani, míg a fiúk is lehetőséget kapnak a konyhában való tevékenykedésre, nem csak a garázsban élhetik ki magukat. Ezen túl arra buzdítják a szülőket, hogy ne csináljanak meg mindent a kislányok helyett, hagyják, hogy megküzdjenek a feladatokkal ők is. Hagyjanak időt a probléma megoldására, így javul a lányok önbecsülése, és fejlődik az önállóságuk is.
Forrás: www.dailymail.co.uk
Te mit gondolsz a kérdésről? Szavazz!
