Család

Jön a baba, házasodjunk?

Minden harmadik gyerek házasságon kívüli kapcsolatban jön a világra. Egyre kevesebben kötik össze anyakönyvvezető előtt az életüket, és lassan ott tartunk, hogy három házasságból kettő válással végződik. Vajon akkor jobb az együttélés?

Országos kampány hívja fel a figyelmet, hogy fogy a magyar; demográfusok, szociológusok, pszichológusok hada keresi a miértekre a választ. Úgy tűnik, még csak sötétben tapogatózunk, de a házasság válsága is szerepet játszhat a gyerekvállalási kedv csökkenésében. Egyáltalán miben különbözik a házasság az együttéléstől, mi alapján dönti el a férfi és a nő, hogy milyen együttélési formát válasszanak? És miként viszonyulnak mindehhez a gyerekek?

Papír nélkül szabadabbak vagyunk

Jön a baba, házasodjunk?Kata és György hat éve ismerik egymást, kislányuk, Zsuzsi két és fél éves. Katával beszélgetek, azért vele, mert ő a házasságellenes. A férfi már többször próbálkozott lánykérésfélével, de a nő mindig elhárította.
– Gyerekként végigéltem anyám két válását. Rettenetes évek voltak. Anyagi viták, osztozkodás, érzelmi lenullázódás, marakodás – ennyi maradt meg az egészből. Már serdülőként eldöntöttem: én ebből nem kérek, és ehhez mindig is tartottam magam. Nem bizonytalanodtam el, mikor a barátnőim esküvőjére voltam hivatalos, vagy ha elsétáltam egy menyasszonyiruha-kölcsönző előtt. Gyurival hat éve vagyunk együtt, és nem tagadom, többször felmerült a házasság gondolata. Mindig az ő részéről. De kiderült, hogy polgári és egyházi esküvőt is szeretne, szép nagy ceremóniát, engem pedig ettől kiráz a hideg. Másodszor akkor jött a házasság gondolatával, mikor terhes lettem. Na, ez meg külön felidegesített! Hogy engem nagy pocakkal el ne vegyen senki! Egyik ismerősünknél esett meg, hogy terhesen ment férjhez, lóhalálában, hogy még ne látsszon nagyon a hasa! Az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy ő is csak azért jött a gyűrűvel meg a házassággal, mert azt hitte, hogy elvárom. Ha valamiben mégis különbözünk a házasoktól, az a függetlenség. Szabadabbnak gondolom a kapcsolatunkat. Úgy érzem, hagytam magamnak egy kiskaput, míg a házaspárok mindent bezárnak maguk körül. Az anyagi függetlenségem is nagyobb, természetes, hogy az eleve az én nevemen lévő nyaraló maradt is az én nevemen, a ház viszont Gyurién. Van egy közös bankszámlánk, de megmaradt a saját régi is. Másoknak egyébként keresztnéven említjük a másikat, mert se a „párom”, se a „kedvesem” szót ki nem állhatom. A „férj” szó pedig hiányzik a szótáramból.

Miért ne házasodnánk?

Kata története a klasszikus „nem kell a papír” elméletén nyugszik, ami manapság egyre gyakoribb. Pongrácz Tiborné Gyermekvállalás házasság nélkül címmel készített tanulmánya alaposan körüljárja a témát. Ebben említi, hogy a házasságon kívül született gyerekek aránya egészen 1980-ig igen alacsony (8-10 százalék) volt Magyarországon, majd egyre jobban emelkedni kezdett. 1998-ban már 26,6 százalék volt, azaz minden negyedik gyerek született házasságon kívül, tíz évvel később már minden harmadik.
Az okok közé sorolja, hogy a nők közül mind többen szereznek magas iskolai végzettséget, ennek megfelelően később gondolnak a házasságra, vagy egyáltalán nem gondolnak rá, mert nem tartják megfelelő megoldásnak. Gazdasági tényezők is számításba jönnek, hiszen kialakult egy olyan társadalmi réteg, amely megengedheti magának, hogy az egyedülálló családi állapotot válassza. Az idetartozók egy keresetből is fenn tudják tartani a lakást, miközben jó életszínvonalon élnek, így nem szorulnak rá a házasság nyújtotta anyagi biztonságra. Ezt erősíti meg az a megfigyelés, mely szerint markánsan eltér a fővárosi és a vidéken élő anyák véleménye: Budapesten több mint kétszer annyi nő vallotta be, hogy ellenérzései vannak a házassággal kapcsolatban.

Divat-e a szingliség?

Jön a baba, házasodjunk?A magyarok többsége a sok válás ellenére sem tekinthető házasságellenesnek. A Központi Statisztikai Hivatal kutatása alapján a fiatalok többsége házasságpárti, és átlagosan két gyereket szeretne.
Zsolt Péter szociológus úgy fogalmaz: nincs divatban a házasság, de nem is a tartós együttélés vagy a szingliség az, ami visszafogná az embereket az esküvőtől.
– A házasodási kedv csökkenését tehát nem egy másik lehetőség vonzóbb volta okozza, hanem magától a házasságtól való félelem – mondja. – A házasodás a legtöbb ember számára évszázadokon keresztül gazdasági és politikai megfontolásokból fakadt, ma viszont inkább fenyegetettség. Féltjük az önállóságunkat, szabadságunkat, magányunkat vagy éppen a nagy baráti társaságunkat. Úgy látom magam is, hogy a magyarok értékrendszere még a helyén van, azaz családot, házastársat és gyereket szeretnének. De mivel egyre későbbre halasztják a házasodást, a gyerekek is később és kevesebben jönnek. Így a demográfiával foglalkozó szociológusok szerint nálunk még építhet a politika a családcentrikus értékrendszerre.

Kevesebb gyerek

A statisztikák szerint az együttélést választó párok kevesebb gyereket vállalnak, és a kapcsolat nagyobb valószínűséggel bomlik fel.
Zsolt Péter úgy véli, hogy a gyereknek a hagyományos családmodell a legjobb, de túl vagyunk már azon, hogy aki nem tudja ezt biztosítani, annak bűntudata kell hogy legyen.
– Tény, hogy a házasság tartósabbá teszi a kapcsolatot, és ettől is biztonságosabb a gyerekek számára. Nem tudjuk egyébként, hogy az élettársi viszonyok miért szakadnak meg gyakrabban, mint a házasságok. Lehet, hogy azért, mert a házasság erősebb köteléket hoz létre, de az is lehet, hogy eleve azok választják a csak élettársi viszonyt, akik kevésbé kötődnek. Hiába tekinthető jogi szempontból a házassághoz hasonlónak az együttélés, nem kapcsolódnak hozzá ugyanazok a szimbólumok, beszédfordulatok, nem ugyanolyan a megítélése. A gyerekek egyébként azt veszik természetesnek, amiben élnek, kiválóan alkalmazkodnak, és nagyon jól viszonyulnak a nem vér szerinti szülőhöz is. A család szétesése az, ami elbizonytalanítja őket.

Jogi szempontból nem ugyanaz
– A házasság a házasságkötéssel jön létre, és nem kellenek hozzá további feltételek – magyarázza dr. Simkó Gabriella jogász. – Bár továbbra is benne van a köztudatban, hogy az élettársi kapcsolat ötéves együttéléssel automatikusan létrejön, de ez nem igaz. Nincs időkorlát: bármilyen rövid idejű együttélés élettársi kapcsolatnak minősül, ha a törvényben felsorolt további feltételek mindegyike megvan: közös háztartással rendelkeznek, érzelmi és gazdasági közösség áll fenn köztük, egyikük sem él házasságban mással.
Ebből következik, hogy a házasság tényét, fennállását vita esetén nem kell bizonyítani, a házassági anyakönyvi kivonat – azaz a házasság megkötése – a bizonyíték. Az élettársi kapcsolatnál, mivel arról nincs „papír”, szükség van a bizonyításra. Ez általában a kapcsolat felbomlásakor válik fontossá.
Házastársaknál minden közös (osztatlan közös tulajdon, tehát fele-fele arányban, amit a házasság alatt együtt vagy külön szereztek, kivéve az úgynevezett különvagyont). Az élettársi közös vagyon megállapításakor a bíróságnak fel kell derítenie az élettársak jövedelmi és személyi viszonyait, és kinyilvánítani a szerzésben való közreműködést. Az élettárs, szemben a házastárssal, nem minősül közeli hozzátartozónak.
A jogszabályok nem tekintik automatikusan örökösnek az élettársakat, csak végrendelettel válhatnak azzá, és bankhitelt is nehezebben kapnak. Özvegyi nyugdíjra a házaspárok öt, az élettársak tíz év együttélés után jogosultak – mindez a bejegyzés (regisztrálás) után könnyebbé válna. Ha nem fogadják örökbe egymás gyerekeit, az élettársak gyerekeit külön veszik figyelembe például az építkezésnél igényelt szociálpolitikai kedvezmény kiszámításánál.
A gyerekek helyzetét tekintve viszont nincs különbség, hogy házasságból vagy élettársi kapcsolatból születtek-e, így különválás esetén a gyerekelhelyezés, a szülői felügyelet, a kapcsolattartás, valamint a gyermektartásdíj-fizetési kötelezettség megállapítása mindkét esetben ugyanúgy történik, ugyanazon szabályok alapján. Természetesen mindkét együttélési formánál előfordulhat, hogy a szülők megállapodása – ha az nem ellentétes a gyerek érdekeivel – bizonyos esetekben megelőzi a törvényi rendelkezést.
Ugyanez a helyzet akkor is, ha az egyik fél külföldre viszi a gyereket, hiszen mind a házasságban, mint az együttélésnél a családjogi törvények mérvadóak, amelyek ugyanúgy szólnak mindkét esetben. Ha a szülők nem tudnak megegyezni, lehetőségük van arra, hogy a gyerek külföldre vitelének, valamint külföldön tartásának kérdésében a gyámhatóság döntését kérjék. Ha a gyámhatóság ezt megengedi, a másik szülő tiltakozása ellenére sem lesz jogellenes.

 

Anyakönyvezés
Ha élettársi kapcsolatból születik a gyerek, ahhoz, hogy az apa nevére anyakönyvezzék, gyámhivatalban vagy anyakönyvvezető előtt tett apai elismerő nyilatkozatra van szükség, vagy közjegyző előtt tett élettársi nyilatkozatra.

Többféle családforma alakult ki

A statisztikák egyértelműen alátámasztják, hogy egyre több az egyszülős család, a mozaikcsalád, a válás, az együttélés – ezért szoktak a házasság és a család intézményének a válságáról beszélni. Popper Péter Családon innen és túl című esszéjében leírja, hogy válságkorszakban élünk, a család válsága mögött ki lehet tapintani a házasság válságát. Ennek oka az a hihetetlenül gyors változás, ami az elmúlt ötven-nyolcvan évben végbement. Hasonlítsuk csak össze nagyszüleink életformáját, értékrendszerét, mindennapjait a miénkkel! Ég és föld. Kevesebb házasság köttetik, több az élettársi kapcsolat, de az adatok szerint ezek ötször bomlékonyabbak, mint a házasság. Popper egyik magyarázata szerint azért, mert a felek kipróbálták a családi életet, csalódtak, tehát eleve kiábrándultak a házasságból. Más érv szerint az együttélés leértékelődése az élettársi kapcsolat következménye. Régen azt mondták, nagyon helyes a próbaházasság, mert a felek megszerzik a szükséges tapasztalatokat. Kiderült azonban, hogy a hatás ellenkező: az élettársi viszony éppen hogy elveszi a kedvet a házasságtól.

Érdekes következtetésre jut Popper. Úgy véli, hogy túlhaladott dolog csak a férfi-nő-gyerek kapcsolatát családnak illetni, minden mást pedig megbélyegezni. Észre kellene venni, hogy többféle családforma alakult ki, a mozaikcsalád és az egyszülős család, a szingli család (ahol a nő egyedül vállal gyereket) és a homoszexuális család. Mindnek van létjogosultsága. Annyi bizonyos, hogy le kell számolni a hamis illúziókkal, és meg kellene tanulni az együttélést az új családformákkal.

 

A cikkünk a Kismama októberi számában jelent meg.

A magazin tartalmából:

  • Újra divat a verés?
  • Így fejlődik társas lénnyé
  • Császármetszés, de miért?
  • Anya aludni akar!

Ha előfizetnél a magazinra, kattints ide

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése