Család

Gyermekelhelyezés nagyban – Kint rekedt óvodások

Ha nem is az első trimesztert követően kell rögvest óvodai férőhelyért lobbizni, tény, hogy a helyszűke és a létszámstop komoly versenyhelyzetet teremt a kisgyerekes szülők körében. Márpedig oviba járni kötelező.

Régóta várható, a szám szimbolikus jellegénél fogva mégis döbbenetes hír ad némi aktualitást az óvodák helyzetét boncolgató írásunknak: mostantól hivatalosan is kevesebben vagyunk az országban tízmilliónál. S hogy a helyzet még aggasztóbb legyen, Európa és a fejlett Nyugat más országaihoz hasonlóan nem csupán fogyatkozunk, de rohamosan öregszünk is. A csökkenő gyerekszám így tehát még nagyobb kihívások elé állítja azokat a keveseket, akiknek éppen óvodáskorba lépő gyermeke van.

Ádáz harc a helyekért

Helyet találni a család szeme fényének bizonyítottan vetekszik azzal az ádáz küzdelemmel, amely a főváros ingyenes utcáiban a szabad parkolókért folyik. A „régen minden jobb volt” örök toposza bizony nem indokolatlan ezen a téren: a rendszerváltás előtt minden vállalatnak, intézménynek, téesznek és hivatalnak saját óvodája volt (a többi, rendes állami hely mellett), ami automatikussá, egyszerűvé és természetesen ingyenessé tette az elhelyezést. De a fenntartó szervezetek eltűnésével, átalakulásával – és természetesen az óvodáskorúak számának csappanásával – egyre több intézményi hely vált feleslegessé, és mivel egy-egy székecske, ágyacska és bögrécske kidobásával nem lehetett költségeket csökkenteni (bocsánat: racionalizálni), így egyre több óvodát és bölcsődét kellett bezárni (e sorok szerzője amúgy szemtanúja volt saját gyerekkori gaztettei színhelye ledózerolásának). A megszűnések területi eloszlása azonban korántsem mondható homogénnek: mára sokfelé lehetetlen bekerülni az önkormányzati – ingyenes – óvodákba, máshol meg szinte nem is bújócskáznak a kis csibészek, mert nem is találnák meg egymást, olyan kevesen vannak.

Gyermekelhelyezés nagyban – Kint rekedt óvodások

A gondot természetesen az előbbi helyzet okozza. Érden például 2009-ben a 907 jelentkezőből több mint 350 gyerek nem nyert óvodai felvételt, mert a település infrastruktúrája nem alkalmazkodott a növekvő – és az országos tendenciákkal szemben egyre fiatalodó – népesség igényeihez, de hasonló a helyzet sok más településen is, jellemzően a nagyobb városok sűrűn lakott részein vagy a Budapestet övező alvóvárosokban. Az ideális óvoda választásakor tehát már régóta nem a távolság, az udvar nagysága, az ebédhez adott piskótatészta állaga vagy Panni néni mosolya a döntő, hanem a van-e hely kérdésre adott válasz. Már ha a válasz igen. Mert nemleges esetén újabb futam kezdődik.

Pénz beszél…

Gyermekelhelyezés nagyban – Kint rekedt óvodásokHa a szülők kertjében olajkút tört fel nemrégiben, vagy a telken a nagyszentmiklósival vetekedő aranykincset forgatott ki az ásó, akkor semmi gond, a bőség zavara az egyetlen, ami problémát jelenthet. Indulhat a lurkó angolul gügyögni, tanulhat tőzsdézni a legókockákkal, vagy akár média-kommunikáció szakos minizseni is lehet belőle, akár az egyre népszerűbb Waldorf-módszer mellé is leteheti a voksát a szülő, de ami valaha szegény gyári munkások gyerekeinek szóló pedagógiai reform volt, mára drága divattá érett. A többieknek marad a távolabbi, kicsit kisebb udvarú vagy kicsit zajosabb főúton lévő ovi – ha marad egyáltalán. Ami természetesen egyáltalán nem ingyenes (hol többé, hol kevésbé bújtatottan felmerülnek az étkezéssel, a különfoglalkozásokkal kapcsolatos költségek, az óvodai alapítványok és 1%-ok is mindenhol igyekeznek olajozni a gépezetet). Így nem ritka, hogy a lakóhelytől távol eső óvodába tudja csak járatni a dolgozó szülő a mit sem sejtő háromévest, ami a családi életet nagyjából az idővel való nonstop versenyfutásra redukálja – a minőség, a komfort vagy a nívó már rég az elhanyagolható szempontok listáján parkolnak.

Kiskapu?

Mennyi az annyi?

Az ingyenes óvoda mítosza legfeljebb választási kampányok idején elevenedik meg újra: ma már nincs olyan hely (legfeljebb a leghátrányosabb helyzetűek számára), ahol ne kellene legalább az étkezésért némi hozzájárulást fizetni. Az önkormányzati óvodákban ez jellemzően havi 6000–8000 forinttól indul, de természetesen itt is nagy a szórás.
Az állami intézmények is igyekeznek többet nyújtani az alapellátásnál, azonban a különfoglalkozásoknak – nyelv, zene, sport – természetesen elkérik az árát. Itt is az alsó határt könnyebb rögzíteni – átlag 7000–8000 forint –, de a lovas bázisugrás vagy a német anyanyelvű snowboardoktatás nyilván meg tudja dobni az árat. Külön világ az alapítványi óvodáké; itt aztán mindenki megtalálhatja az ízlésének, világnézetének vagy érdeklődésének valót, az alsó határ a havonta fizetendő 80 ezertől a csillagos égig terjed. És ez utóbbi itt szó szerint értendő: bár arról nincs információnk, hogy Angelina Jolie gyerekeinek budai luxusóvodája kér-e külön összeget a többi szerencsés földi halandótól, hogy ekkora sztárok csemetéivel verekedhet össze a plüssmacikon az ő szemük fénye, de az nyilván minden pénzt megér, ha mellettünk Brad Pitt ül a liliputi asztalkánál a szülői értekezleten.

Alternatívát jelenthet a családi napközi intézménye, ami sok szempontból könnyebbség, de akadnak hátulütői is. Bár a működtető családoknak – már ha egyáltalán hivatalosan bejelentett napköziről van szó –, igen szigorú feltételeknek kell megfelelniük, ezek többsége azonban egészségügyi és higiéniai előírás, a klasszikus óvodai feladatokat – mint a szocializálás, iskolai előkészítés, szakképzett gondozás – csak szerencsés esetekben látják el maradéktalanul.
A személyes benyomásokat ilyen választásnál soha nem nyomhatja el a havonta fizetendő díj mértéke vagy a szülő kényelme. Van ennek a kalákamódszernek egy szabályozatlan, de egyre terjedő formája is: egy-egy közösségben, lakóparkban állnak össze az ismerős, baráti szülők, és közösen oldják meg a gyerekek felügyeletét, étkeztetését. Ebben az esetben már nagyobb az esélye, hogy nem egyszerű megőrzőről van szó, hiszen a szülők kapcsolata eleve a bizalomra épül.

Akkor maradjunk otthon?

Ezek az alternatívák azonban, legyenek bármennyire otthonosak, kényelmesek gyereknek és szülőnek egyaránt, nem teljesíthetik mindenben az óvodával kapcsolatos elvárásokat. Már csak a törvény betűje szerint sem. Magyarországon előírás ugyanis, hogy legkésőbb 5 éves kortól legalább 1 éven át „rendes” óvodába kell járatni a gyerekeket, különben nem mehet iskolába – ilyenek az önkormányzati intézmények és a hivatalos minősítésű alapítványi óvodák. Ezalól csak a nevelési tanácsadónál végzett iskolaérettségi vizsga adhat felmentést, de egyáltalán nem biztos, hogy Anyuka egyetlene valóban jobban jár azzal, hogy otthon bámulja az üvegbura falát addig, amíg a kortársai kint homokvárat építenek. Az óvoda ugyanis nem egyszerűen gyermekmegőrző és -hizlalda, hanem a szocializálódás, készségfejlesztés és a családon kívüli életre való felkészülés elsődleges helyszíne. Ráadásul olyan hely, ahol egyáltalán nem a Gyurikát reggel odaszállító terepjáró típusa, a Katika táskájában lapuló Barbik száma vagy éppen Feri megstoppolt zoknija fog dönteni a homokvár királyának vagy királynőjének személyéről. Hanem ők maguk. Persze, csak ha lesz hol.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése