Táplálkozási kérdéseket tett fel a Kutatócentrum abban a kutatásában, amelyet 2010 augusztusában online végeztek a gyermekes nők körében. Elsősorban az édesanyák táplálkozással kapcsolatos ismereteire, azon belül is a zsírokra vonatkozó tudásukra voltak kíváncsiak.
Kevésbé figyelünk a gyerekek táplálkozására
A táplálkozás egészségünk megőrzésének egyik alappillére, ennek ellenére kevésbé ügyelünk arra, hogy a családtagok és gyermekek mit fogyasztanak. A WHO előrejelzései szerint 2030-ra várhatóan 2,16 milliárd túlsúlyos és 1,12 milliárd elhízott felnőtt lesz a világon. Sajnos nincs ez másként Magyarországon sem, az OÉTI adatai alapján a felnőtt magyar lakosság közel kétharmada (61,8%) a testtömegindex alapján túlsúlyos vagy elhízott. Ráadásul a magyar gyerekek 40%-a is kövérebb a kelleténél! A túlsúly számos megbetegedés okozója lehet, így például a cukorbetegségé és a különböző szív- és érrendszeri betegségeké.
Sok zsírt és cukrot fogyasztunk, illetve keveset mozgunk
Az elhízás hátterében többek között az állati eredetű zsír túlzott fogyasztása, a mértéktelen cukorfogyasztás és a mozgásszegény életmód állhat. Éppen emiatt fontos, hogy a családok táplálkozásáért felelős édesanyák tisztában legyenek az étkezési ajánlásokkal, hogy miként kell felépíteni családjuk étrendjét, hogy törekedni tudjanak az optimális tápanyagbevitelre. A 2010-es táplálkozási vizsgálat az édesanyák tudását elemezte, különös tekintettel a zsírokra, amelyekkel kapcsolatban a legtöbb tévhit alakult ki az emberekben. Az online felmérésben olyan 18−60 év közötti édesanyákat vizsgáltak, akik gyermeket nevelnek.
A magyar anyukák csak részben tudatosak a táplálkozás terén
A kutatás adatai szerint az anyukák tisztában vannak a főbb tápanyagcsoportok fontosságával, így 86%-uk említette, hogy a fehérjék elengedhetetlenek a gyermekek étrendjében, 46%-uk a szénhidrátokat is felhozta, ugyanakkor csak egyharmaduk gondolta úgy, hogy zsírokra is szükség van. A legtöbben a vitaminokat (95%), a rostokat (91%) és az ásványi anyagokat (89%) említették mint rendkívül fontos tápanyagot. Sajnos azonban az esszenciális zsírokat csak 46%-uk jelölte meg, holott ezeket a szervezet nem tudja előállítani, így a vitaminokhoz hasonlóan naponta pótolni kell őket. A szervezet összetett rendszer, amelynek minden főbb tápanyagcsoportra és a kisebb tápanyagokra is egyaránt szüksége van.
A kutatás sajnálatos tapasztalata, hogy a megkérdezettek egynegyede csak egy-két tápanyagcsoportot tart fontosnak, pedig a fehérjék, szénhidrátok, zsírok és a különböző ásványi anyagok, vitaminok és rostok egyaránt lényegesek. Ezen túl az is fontos lenne, hogy az édesanyák tisztában legyenek azzal, hogy az említett tápanyagok, például az esszenciális zsírsavak vagy az egyes vitaminok mely élelmiszerekben találhatók.
A kutatásból kiderült, hogy az anyukák nem ismerik ezeket a lényegi gyakorlati információkat. Szerencsére nagy arányban jelölték meg fontos élelmiszerként a gyerekek étkezésében a tejet (65%), a halat (66%), a gyümölcsöket (99%) és a zöldségeket (82%), ugyanakkor az esszenciális zsírsavakat tartalmazó margarint csak 3%-uk tartja fontosnak, és a teljes kiőrlésű pékárukat és gabonaféléket is csupán egyharmaduk tartotta lényegesnek.
Sok állati eredetű zsírt eszünk!
A kutatásból is egyértelműen kiderült, hogy az édesanyák a zsírokra vonatkozóan rendelkeznek a legkevesebb információval. A konkrét zsírforrásokra, a zsírok összetételére vagy az egyes élelmiszerekre vonatkozó kérdéseknél a válaszadók többsége bizonytalan volt. Melyek is ezek? A kutatásban rákérdeztek az esszenciális zsírsavakra, mivel többek között az agy és a retina működésében is nagyon fontos, hogy a táplálkozásunkban is jelen legyenek ezek a tápanyagok. Mivel a szervezetünk nem képes őket előállítani, a vitaminokhoz hasonlóan az előírások szerint naponta pótolnunk kell őket. Emiatt az energiabevitelünket tekintve az omega-3 zsírsavnak 5−8%-ot, míg az omega-6 zsírsavnak 1−2%-ot kell kitennie.
Az omega-zsírsavak legfontosabb forrásai a tengeri halak, a busa és a minőségi margarinok, azonban a válaszadóknak mindössze 35%-a mondta azt, hogy havonta többször fogyasztanak halat családjukkal, további 29%-uk havonta egyszer és további 29%-uk még ennél is ritkábban tesz halat a családi asztalra. Sajnos a megkérdezettek 72%-a egyáltalán nem pótolja a hiányzó esszenciális zsírokat semmilyen formában! Az biztató, hogy az omega-zsírok fő forrásait, a növényi olajokat és margarinokat a megkérdezettek 75%-a fogyasztja rendszeresen, bár nem tudatosan teszik ezt. Mivel nagyon fontos, hogy az étkezésünkben általában kevesebb zsírt fogyasszunk, de a megevett adag főként telítetlen zsírokból álljon és tartalmazzon esszenciális zsírokat is, ám erre mégsem ügyelnek a családanyák.
A kutatásban ezért rákérdeztek arra is, hogy milyen típusú zsíros élelmiszereket tesznek az asztalra a háziasszonyok. Még mindig jelentős részt képvisel az étkezésünkben a telített, azaz csökkentendő zsírokban gazdag sajt (82%), vaj (34%) és vajkrém (31%), bár megjelennek a margarinok (75%) és növényi olajak (64%) is. Érdekes ehhez kapcsolódó adat, hogy bár a gyakorlatban sokan fogyasztanak margarint, a kutatásban részt vevők 39%-a még mindig azt gondolja, hogy a vaj egészségesebb, mint a margarin, míg további 27%-uk szerint mindkettő egészséges, és csupán 25% véli úgy, miszerint a margarin élettanilag kedvezőbb hatású.
