Az UNCEF öt területen vizsgálta, hogy egy-egy országban milyen körülmények között élnek a gyerekek, a legfrissebb kutatásban azonban új szempontként szerepelt a gyerek saját véleménye is, amely alapján Magyarország igen lesújtó helyen végzett, hiszen a huszonkilenc helyből csak a huszonhatodikat sikerült megszereznünk. A kutatásból kiderült, hogy minden harmadik gyereknek nélkülöznie kell, az igazsághoz viszont az is hozzátartozik, hogy a 2009 és 2010 között készült a kutatás, így hivatalos adatokban a válság közvetlen következményei nem láthatók. A magyarországi UNICEF egy friss kutatásából azonban már az derül ki, hogy napjainkban már minden második gyereknek kell nélkülöznie. A szervezet öt különböző területről gyűjtött adatokat:
- gyermekszegénység és nélkülözés,
- gyermekek egészségét és biztonságát befolyásoló tényezők,
- oktatás,
- a gyermekek életmódja és az őket érő külső kockázatok (pl.: erőszak),
- a lakásviszonyok és a gyermek közvetlen lakókörnyezete.
Minden második–harmadik
A relatív gyermekszegénységi ráta esetében a vizsgált országok közül a tizenötödik helyen állunk, míg a szegénységi szakadék esetében a második helyet kaptuk a rangsorban. A számok azt mutatják, hogy viszonylag kevés gyerek él a mi saját szegénységi küszöbünk alatt, azaz a „lemaradottak lemaradása” a többiekhez képest kisebb, mint az országok többségében. Fontos azonban látni, hogy mást jelent a szegénységi küszöb alatt élni egy jómódú, és megint mást egy alacsonyabb jövedelmű országban. Azonban ha nem a saját szegénységi küszöbünkhöz mérjük a gyerekszegénységet, a helyzet sokkal aggasztóbb, ebben az esetben ugyanis a gyermeknélkülözési index átlépi a 30 százalékos határt, amelyet rajtunk kívül csak Lettországban és Romániában tesz meg. Az UNICEF Magyar Bizottság, valamint a TÁRKI közös, 2013 februárjában publikált kutatásából az derül ki, hogy a gyerekek helyzete 2009 óta sokat romlott, és nagyjából minden második nélkülöz valamilyen szempontból.
Suliba járnak és oltást is kapnak, de mi van bölcsivel?
Az oltások országa vagyunk, a hazai szabályozásnak és intézményi háttérnek köszönhetően ugyanis hazánk a 99 százalékos lefedettséggel a lista élére került. Rosszul végeztünk viszont a koraszülések tekintetében, pedig ez világszerte az újszülött halálozások vezető, míg az ötéves kor alatti halálozások második leggyakoribb oka. Itthon jelenleg a gyermekek valamivel több mint 8 százaléka születik 2500 grammnál kisebb súllyal; ennél rosszabb, 9 százalékos mutatószám a vizsgált országok közül csupán Görögországra jellemző, de a 8 százalékot rajtunk és a görögökön kívül is csupán két másik ország, az Egyesült Államok és Portugália lépi túl.
Jó hír viszont, hogy az oktatás terén nem teljesítünk rosszul, bár ebben az esetben ismét figyelembe kell venni, hogy a kutatás során az adatfelvétel 2009 és 2010 között történt, még a tankötelezettségi kor leszállítása előtt. Az adatok szerint négyéves kor felett a gyermekeink majdnem 95 százaléka jár óvodába, középfokú intézményből pedig a 15–19 éves korosztály tagjai közül csupán csak minden tizedik marad ki. Ennek megfelelően a fiatalok kevesebb mint 6 százaléka marad ki az oktatásból vagy foglalkoztatottságból egyaránt. Ezzel hazánk mindhárom esetben a középmezőny elején végzett. Üröm az örömben, hogy a vizsgálat nem tért ki a bölcsődék helyzetére sem: a megközelítőleg 300 ezer, 6 hónapos és 3 és fél éves kor közötti, azaz bölcsődés korú gyermekeknek hazánkban alig több mint 10 százaléka részesül bölcsődei ellátásban (a szolgáltatáshiányos, illetve a férőhelyhiányos településeken még ennél is kevesebb), szemben az Európai Unió 30 százalékos elvárásával.
Isznak és cigiznek, de legalább keveset drogoznak
A gyermekeket érhető kockázatokat is vizsgálták, köztük a táplálkozási és testmozgási szokásokat (eszik-e a gyermek naponta gyümölcsöt, reggelizik-e, túlsúlyos-e, és milyen gyakorisággal végez testmozgást), milyen veszélyeknek van kitéve (dohányzás, alkohol, könnyű drogok használata, illetve tinédzserkori terhesség aránya), valamint mennyire gyakran, milyen közelről éli meg az erőszak valamilyen fajtáját (kortárs zaklatás, verekedés, inzultus). Magyarország a tizenharmadik helyet foglalja el a kortárs zaklatás esetében, bár így is majdnem minden harmadik gyermek állítja, hogy az elmúlt hónapokban legalább egyszer zaklatták tartósan a kortársai valamilyen okból kifolyólag. Az erőszak, verekedés esetében még ennyire sem jó a helyzet. Bár Németország kivételével az összes országban gyermekek több mint 30 százaléka számolt be valamilyen, az elmúlt egy évben őt ért fizikai konfliktusról, a 45 százalékot már csupán öt ország, köztük Magyarország lépte át.
A legijesztőbb adatokat a káros szenvedélyek feltérképezésekor találták: a fiatalok „kannabisz-nemfogyasztása” tekintetében hazánk ugyan nemzetközi viszonylatban az élmezőnybe tartozik, ez ellentétben áll a tinédzserkori dohányzással és alkoholfogyasztással. Magyarország ugyanis mind a dohányzás, mind pedig az alkoholfogyasztás esetében a legrosszabban teljesítő nyolc ország közé került, és a számok is vészjóslóak: a magyar 11, 13 és 15 évesek közül minden ötödik volt már legalább két alkalommal részeg, és 14 százalékuk legalább hetente egyszer rágyújt.
Azonban nem csupán az arányok aggasztóak, a trendek is. Ha megnézzük, hogyan változtak a fiatalok dohányzási szokásai az elmúlt egy évtizedben, azt látjuk, hogy bár az összes vizsgált országban csökkent a pöfékelő fiatalok aránya, Magyarországon ez a változás elenyésző. Míg az elmúlt tíz évben számos ország tudott eredményesen fellépni a fiatalkori dohányzás ellen, és több helyen akár meg is feleződött a dohányzók aránya, Csehországgal együtt hazánk e tekintetben is sereghajtó. Az alkoholfogyasztás esetében a helyzetünk, ha lehet, még rosszabb. A vizsgált országok többsége az elmúlt évtizedben ugyanis sikeresen ismerte fel a problémát és közelített hozzá, és négy ország kivételével mára már mindenhol kisebb arányban tapasztalták meg a fiatalok a részegség hatását és következményeit, Magyarországon nem ez a helyzet. Hazánkban ugyanis az elmúlt tíz évben, ha kevéssel is, de emelkedett azon fiatalok aránya, akik már legalább két alkalommal voltak részegek.
Beázott tető és kevés szoba
Hazánkban jut a legkevesebb helyiség egy főre (kevesebb, mint 0,8 szoba), és 7 százalék számolt be legalább kettőről az alábbiak közül: beázó tető vagy falak, sötét lakóhelyiségek, fürdőkád vagy zuhany, illetve az angol WC hiánya – ezzel e tekintetben csupán a három balti állam, valamint Románia és Lengyelország áll rosszabbul nálunk.
Mit gondolnak erről a gyerekek?
Az UNICEF nem csupán száraz tényeket vizsgált a kutatás során, a gyereknek is osztályozniuk kellett, hogy hogyan látják a saját helyzetüket. Ebben a tekintetben is a hollandok nyertek, a mi gyerekeink értékelései alapján pedig alig sikerült megszerezünk a 26. helyet, csak Litvánia, Lengyelország és Románia került mögénk a rangsorban.
