– A fiúk utálnak, azt mondják rám, hogy ronda és kövér vagyok. A legszebb bók, amit valaha kaptam, hogy szép a hajam. Mondjátok meg őszintén, szép vagyok, vagy sem? De ne legyetek túl durvák, már így is elvesztettem a családom.
– Ronda vagy, ez tény. Érted nem lenne kár.
Első ránézésre tizenhárom éves lehet az a kislány, aki két és fél percen keresztül beszél egy webkamerába arról, hogy vajon szép-e vagy csúnya. Nem magában gondolkodik ezen, hanem egy vasárnap reggel bekapcsolja a számítógépet, és hosszasan magyarázza, hogy egyesek szerint milyen szép, mások az iskolából viszont amiatt húzzák, hogy ronda.
Ezután fotókat mutat: ágyban pózolós, dekoltázs- fotó, sapkás-csücsörítős, és társai. (Egy kép van mindössze, ahol nincsen tizennyolc évesnek maszkírozva, de a make up hiánya miatt rögtön elnézést is kér a nézőktől.) A bemutatkozó videót a Youtube-ra töltötte fel, és arra kért mindenkit, kommentelje, hogy szépnek vagy csúnyának látják-e.
Egy másik kiskamasz amiatt teszi fel a kérdést, mert a barátja szakított vele. „Szerintem ő egy seggfej, de hogy biztos legyek benne, a ti véleményetekre is kíváncsi vagyok” – mondja. Egy komment a sok közül: „Helyes vagy, de kicsit kurvás. Jó lenne, ha találnál valakit, akit nem csak a külsőd érdekel.”
Gyomorgörcs ébredés után
Egyfajta divat lett a fájlmegosztón szavazásra bocsátani a külsőt. Leginkább amerikai és angol lányok ezrei tesznek fel magukról hasonló videót és hozzá a kérdést: „szép vagyok vagy ronda?”
A kommentelők többsége empatikus, és igyekszik egyrészt elhitetni a fiatalokkal, hogy semmi baj a külsejükkel, másrészt megértetni velük, hogy ez a kérdés nem a világ közepe: „Hihetetlen… nyolcéves koromban eszembe nem jutott azon gondolkodni, hogyan nézek ki. Fociztam, matchboxoztam, barátkoztam a többiekkel, de ezen soha nem agyaltam” – írja valaki. Ott vannak azonban az igazán gonosz hozzászólások is. Az olyanok még a finomabb kategóriába esnek, mint például az, hogy „olyan ronda vagy, mint egy szarkupac”.
Louise Orwin 26 éves művész is figyelemreméltónak találta a jelenséget, és kísérletezni kezdett vele: magát tinire sminkelve több ilyen videót készített, és három különböző karakter bőrébe bújva tette fel a kérdést. Azt mondta erről később: elképesztő mennyiségű bántást kapott. „Felébredtem, és olvastam ezt a rengeteg mocskolódást, és gyomorgörcsöm lett. Emlékeztetnem kellett magamat, ez nem én vagyok, ezek csak karakterek” – mondta később a kísérletről.
„Ez a generáció az élete nagy részét a virtuális térben tölti, az igazi, hús-vér kapcsolatok helyett virtuális ideáljaik vannak – magyarázza Hoppál Bori testtudat-oktató. – E túlburjánzó világ csapdája, hogy a kislányok önértékelésüket azzal állítják párhuzamba, hogy mennyire szépek. A normális kamaszkor velejárója, hogy a fiatalok keresik a helyüket a világban, fontosak nekik a visszajelzések, próbálják magukat definiálni.”
Ám míg korábban személyesen kapták a fiatalok a visszajelzéseket, ma már más a tér. „Mivel a virtualitás otthonos nekik, a testükkel kapcsolatos bizonytalanságaikat a neten is közzéteszik. Nincsenek viszont felkészülve arra, mennyire mélyen érintheti őket egy-egy durva visszajelzés. És mivel ez is anonim, a válaszok sokszor a személyeseknél sokkalta keményebbek és gorombábbak.”
Ki a példakép?
| „Épp a nyári szünet kezdődött, így anyáék hazavittek. A nyár végére abbahagytam a hányást, végül már a reflex is megszűnt. A ciklusom máig rendszertelen. Nem hányok, de azt nem bírom megállni, hogy ne figyeljek arra nagyon, mit eszem.” A shoppingmánián, korai terhességen, drog- és alkoholfüggőségen túl a tinédzserkori testképzavarokról is olvashatsz a Tudom, mit csinál a gyereked szombat éjjel! című könyv témáit feldolgozó sorozatunkban. |
A testtudat-oktató azt mondja: ezek a kiskamaszok sokszor omlanak össze a válaszoktól. „Az mindenképpen magányra, bizonytalanságra, szeretet-éhségre vagy figyelemhiányra utal, ha egy fiatal a virtuális térben kürtöli szét a kérdéseit. Számomra ez egyfajta segélykiáltás” – fogalmaz. Szerinte a szülőnek, a pedagógusnak óriási a felelőssége: ha ellentartani nem is lehet az elburjánzó szépségkultusznak, fontos, hogy a szülő hiteles maradjon.
„Ha azt látja a kislány, hogy a mamájának a szépség a legfontosabb, ha állandóan fogyókúrázik, és elégedetlen önmagával, akkor a gyereknek ez egyet fog jelenteni a felnőttséggel, nőiséggel. Fontos, hogy hangsúlyozzuk: a szépség nem minden, a belső érték és a boldogság nem ezen múlik. És persze… ne felejtsünk el beszélgetni a gyerekeinkkel.”
