A családjog ismeri a “szülői ház elhagyásának” jogintézményét. A 16. életévét betöltött gyermek a szülők beleegyezése nélkül elhagyhatja a szülői házat, ehhez csak a gyámhatóság engedélye szükséges. Az új Családjogi könyv (Csjk.) a belátási képességgel rendelkező gyermek autonómiáját tarja tiszteletben ezzel a szabállyal, hiszen ennyi idős gyermeket amúgy is nehéz lenne akarata ellenére otthon tartani.
Leggyakrabban a másik – különélő – szülőhöz költözik a gyermek. Elhelyezési pert már nem érdemes ennyi idős gyermeknél indítani, hiszen előbb lesz 18 éves, mint hogy a bírósági eljárás véget érne. Én azt tapasztalom, azokban az esetekben merül ez fel, ahol a gondozó szülő éveken keresztül a különélő szülő ellen hangolta, nevelte a gyereket, aki a kamaszkoron túllépve már felnőtt kritikával kezdi látni a szülő viselkedését. E kritikus megközelítésnek bizony gyakori következménye a teljes elutasítás, amit egy kifejlett személyiségnél már szigorral, fenyegetőzéssel sem lehet kordában tartani. Egyet tehet a szülő: elengedi a gyereket, és nem tetézi a bajt eljárások kezdeményezésével.
Egyre gyakrabban találkozom olyan üggyel, ahol a fiúgyermekek teljesen az anyjuk ellen fordulnak, erősen identifikálódva az apához, és szembefordulva az apára rosszakat mondó anyával. Mintegy véd- és dacszövetséget alkotnak vele. A lehető legrosszabb megoldás, ha ilyenkor eljárást eljárásra halmozva az anya megpróbálja a törvény erejénél fogva visszaszerezni a gyerekeket. Egyetlen sikeres megoldás a családterápia lehet, ahol a szülők és a gyermekek közötti konfliktusokat oldja fel a szakember. Azonban a terápia is csak akkor eredményes, ha a gyerekek nyitottak rá – kényszeríteni őket erre sem lehet. Olyan ügyekben, ahol az anya éveken keresztül a konfliktus megoldásnak azt a módját választotta, hogy az apát szidalmazta a kompromisszumkötés és megoldáskeresés helyett, sajnos ugyanerre a megoldási mintára számíthat a gyerekeitől.
Elvétve ugyan, de akadnak olyan 16 éves “gyerekek” is, akik a barátnőjükhöz, nagyszülőkhöz vagy más rokonokhoz költöznek, mint a felnőtté válás, a szülőktől való eltávolodás része. Munkavállalás vagy kollégiumba költözés is lehet a költözködés indoka, bár ez nagyon ritka.
A gyámhatóság vétójoga az új Csjk-ban csökken, csak akkor tagadhatja meg a 16 éves gyermektől, hogy a szülői házat elhagyja, ha az a gyermek érdekeivel ellentétes. Valószínűleg környezettanulmányt fognak készíteni, meghallgatják a befogadó személyt és a gyermeket is. Ha az új környezet nem veszélyezteti a kiskorú fejlődését, akkor az engedélyt megadják. Ez persze nem érinti a gyermek elhelyezését és a szülői felügyeleti jogokat, csupán a szülő személyes nevelési és gondozási kötelezettsége szűnik meg. A gyermek tartásáról azonban – tartásdíj formájában – továbbra is gondoskodnia kell.
És mi történik fordított helyzetben, amikor nem a gyerek akar elköltözni, hanem a szülő várja, hogy lecserélhesse már a zárat? Erre is választ kapsz a Se Veled blogban.
