Apa lelépett – hogy éli meg a gyerek?

Ha apa váratlanul eltűnik a családból, anyának óriási kihívásokkal kel szembenéznie. Nem csak neki nagy trauma ez, hanem a gyereknek is. Bloggerünk összegyűjtötte, mire érdemes ilyenkor figyelnie, hogy a lurkók a lehető legkönnyebben átvészelhessék a nehéz időszakot.

1. ŐSZINTESÉG
Ne felejtsük el: a gyerekek NEM kicsi és buta felnőttek! Olyan  érzékeny kis antennáik vannak, hogy a legapróbb dolgokat is kiszagolják. Eszünkbe ne jusson hazudni nekik, vagy kétségek közt hagyni őket!

2. KRITIKUS ÉLETSZAKASZOK
Nem mindegy, hogy milyen életkorban történik ez a veszteség. Vannak kritikus életszakaszok, amikor talán nagyobb a kár. Ilyen a 4-6 éves kor, főként az ellenkező nemű gyerek számára. Ezt ödipális kornak is hívjuk, amikor a gyerekek az ellenkező nemű szülőhöz kezdenek el vonzódni, ki jobban, ki kevésbé. A kislányok számára ez nagyobb törést okozhat talán, ilyenkor ugyanis az apához húznak, és amúgy sem szerencsés, ha ezt nem viszonozza egy apa a későbbi férfikép megszilárdulása szempontjából. Aztán ilyen még  a kamaszkor, amikor a gyerekek amúgy is általános válságba kerülnek, és kicsúszik a lábuk alól a talaj, önállósodnának, de rettenetesen félnek. Ilyenkor rengeteg példaképük van, közöttük ideális esetben a szülők az élenjárók, még akkor is ha szörnyű kritika kavarog a gyerek fejében. Ha az apa ilyenkor él vissza ezzel a megszavazott bizalommal, vagy erősíti a negatív kritikát, az még nagyobb zűrzavart okoz a fejlődő kis világnézetükben.

3. ELŐJELEK
Ugye egy házasság, kapcsolat az esetek nagy részében nem egyik napról a másikra bomlik fel. Vannak előjelei, feszültségek stb. Bár az ellenkezőjére is sok példa van. Ha mégis meglepetés, akkor az főként az elhagyott fél elhárítása miatt történik, ugyanis nem akarja észrevenni, tudomásul venni a fokozatosan torlódó párkapcsolati nehézségeket. Néha nagyon hosszú idő, évek telnek el, mire az apa kilépésre szánja el magát. Ezt azonban rengeteg félelem, veszekedés, feszültség előzi meg.  Hogyne érezné a gyerek, ha áll a kés a levegőben! Fontos tudatni vele: nem rá haragszunk!

4. KI A HIBÁS?
Sokszor látjuk, hogy a gyerekek magukra veszik a felelősség súlyát, bármi történik is a családban. Előfordulhat, hogy magukat hibáztatják. Ez legjellemzőbben kamaszkorban látszik. Nagyon fontos ennek az ellenkezőjéről meggyőzni őket, akár nyíltan kimondani, hogy nem, nincs közük hozzá.

5. ÉRZELMEK
Az őszinteség, hitelesség itt is kulcsfontosságú. Ha apa elhagyott minket, akkor elképzelhetjük hogy egy a gyerek is gyászol, elvégre ez neki is hatalmas veszteség. Legfeljebb nem látszik rajta annyira, vagy a játékba fojtja, vagy valahogy elhárítja. Ha az anya kimutatja, az egyrészt visszaigazolás a gyereknek, “jogos az ő szomorúsága is”, másrészt érzi, hogy nincs egyedül a bánatával “anya is vele van, együtt szomorúak”.

A további hat hasznos pontot a Mami gyógyít blogon olvashatod.