Neked van 4 egybefüggő, zavartalan napod nagytakarítani? Próbálkoztam a főnökömnél, hátha megérti, hogy nekünk, nőknek tavasszal nagytakarítanunk kell, de valahogy nem érezte át a helyzetet. Ott a hétvége… Jó, de hétvégén meg a napok zavartalansága nem oké, mert gyermek-apa-ebéd-stb. és amúgy is csak 2 nap. Amióta gyerekem van a “hogy csinálják mások” kérdés már kaján vigyorral egybekötve buggyan ki belőlem számos mindennapi tevékenységem közben.
Fejvakarás, önsajnálat és gigászi terv helyett takarítás kérdésben határozott döntést hoztam. Mivel amúgy is szomorú szívvel áldoztam mindig is teljes szabadnapjaimat a nagytakarítás oltárán, így most csak simán nyugdíjazom. ( Ki akartam rúgni, vagyis elbocsátani, mondván, hogy megszűnt a pozíciója, de rájöttem, hogy szimplán csak eljárt felette az idő, és nem kell csak azért megaláznom, mert utáltam azokat az együtt töltött pillanatokat, melyek során nagyobb volt a kupi, mint mikor elkezdtem, és a vele járó “anyukám, hát sosem lesz itt rend” gondolataimat.)
Jogos a kérdésed, hogy akkor most mi lesz, belefulladunk a koszba? Neeeeeeeeeeem. Csak emlékeink mélyére tesszük azokat az egybefüggő hosszú napokat, melyek során szisztematikusan mindent végignyaltunk, hogy aztán szabink végeztével, háztartási wellnesstevékenységünktől megrogyva, ismeretlen izmok lázától mereven csoszogva mehessünk dolgozni.
Mi lesz akkor? Folyamatos Speed Cleaning! Az meg mi a csuda? A mindennapi takarítás-házimunka során időt nyertem. Sokkal gyorsabb vagyok, mint eddig, így minden második napra beillesztettem valami nagyobb lélegzetű házimunkát. Nem tervezve, hanem a nyert időt gyorsan felmérve, időjárási és gyerekhangulati viszonyokat számításba véve, hirtelen döntést hozva átlagos hétköznapokon követek el olyan dolgokat, mint ablakpucolás. Vagy ajtópucolás, vagy az előszoba lomtalanítása, ruhák átválogatása stb.
Mennyire vált be a dolog? A teljes cikket a Zöldéletmód blogon találod.
