Gyerekszobát a gyerekeknek! Ne a felnőtteknek!

Gyerekszoba-kisokos:

• Gyerekszobát nem lehet hosszú távra kialakítani – maximum olyan bútorokkal felszerelni, amelyek képesek a változásra! Ez alatt semmiképpen nem a Stokke babaágyat és társait értem, ami majd kamaszkorban kanapé lesz, de addig már volt kiságy, kispad és mi minden! Hanem inkább egy Expedit polcra, amit kiskorban fekve, nagyobb korban állva használunk, lehet belőle babaszoba, de felnőttkorig jó polcnak és tárolónak!

• Nem kell mindenből bababútort venni. Azok drágák, és egy hatévesnek már rém ciki egy macikás szekrény. Persze más az ágy meg a kisasztal és székek.

• Olyan igazából nincs, hogy babaszoba: amíg baba, nem a szobája, hanem a mamája érdekli. Ráadásul amikor már használja is a szobát, már egyre kevésbé baba. Vagyis a babaágy-pelenkázó kombón kívül a csecsemőnek semmire nincs szüksége. Viszont jól teszed, ha a szülői ágy mellett is találsz neki helyet, mert csak a regényekben nézegeti a gyerek naphosszat a tüneményes ágy feletti forgót, és alszik békésen kis szobácskájában a nap nagy részében, és persze este 8-tól reggel 8-ig.

• A gyerekek nem szeretik a pasztellszíneket, ha nekem nem hiszel, akkor bízz a legóban. Nem véletlenül használnak alapszíneket. Meg egyáltalán: ne reméld, hogy az általad kialakított remek színek lesznek a meghatározóak hosszú távon. A fiam pl. komplett bolondnak nézett, mikor közöltem, hogy az az asztallap nem lehet, nem illik a szobához. Nem az lett, de azóta sem vagyok biztos abban, hogy jól csináltam…

A teljes cikket a Lakjunk jól blogon találod!