1. Önbizalomhiány – nem hisszük el, hogy a másik tényleg szeret, mert nem tartjuk sokra magunkat. Vagyis ha mi egy hitvány alakot látunk a tükörben, akkor elképzelhetetlen, hogy a másik csak minket akarjon, és ne keresse folyton a jobbat.
2. Birtoklási vágy. Nem csak a férfiakra jellemző. Manapság már a nők is úgy vannak vele, hogy amit “nagy nehezen” sikerült megszerezni, az senki másé ne legyen! Mert amíg tervek vannak azzal a férfivel, amíg “hasznos”, addig más rá ne tegye a kezét, maradjon csak a neje szoknyája mellett.
Férfiak esetében pedig alap, hogy még mindig vadászok, és ha elejtik a prédát, akkor azzal büszkélkedni, dicsekedni akarnak: mindenkinek tudtára adni az összetartozást. Vagyis ha valaki az imádott nőhöz közelít, vagy ugyanolyan szépnek és becsesnek tartja, akkor egyből feltámad az ősi harcos ösztön. El a kezekkel attól, ami az enyém!
3. Talán a legérdekesebb összetevő. Az irigység. Amikor az ember annyira beleszokik a másik társaságába, annyira igényli, hogy minden pillanatot együtt töltsenek, hogy amint a másik fél – akár férfi, akár nő – valaki mással is jól érzi magát, egyből elkezd sárgulni a lélek. Mert mi az, hogy én kimaradok belőle, mi az, hogy vannak olyan pillanatai, olyan nevetése, olyan élménye, amiben én nem szerepelek?
Hogyan tegyünk a féltékenység ellen? Tudd meg a Sorskerék blogról!
