Nem könnyű párt találni, nem könnyű olyan társat találni, akivel működik a kölcsönös szeretet, tisztelet, megbecsülés; akivel egy irányba néztek, egyformán gondolkodtok a világ dolgairól; egyforma igényeitek vannak magatokkal és a környezetetekkel szemben és akivel megértitek egymást nappal… és éjjel is. Nekem sikerült, igaz, göröngyös út vezetett idáig. Sok évet töltöttem fizikai és lelki magányban, de valahogy arra sosem vetemedtem, hogy szerezzek egy pasit – kollégát, ismerőst – kísérőként magam mellé, akit mint partneremet mutathatok be a családomnak. Ezt olyan álságosnak és képmutatónak tartottam…
Kínában jól szituált pasikat lehet bérelni különböző családi eseményekre, összejövetelekre. A hosszú idő óta szingli, 30-on túli nőket kvázi megbélyegzi a társadalom és sajnos a szülők – önző módon – olyan házasságokba kényszerítik gyermekeiket, melyek csak az ő számukra előnyösek. Amikor az esküvő szóba kerül, a szülők és gyermekeik között megreked a kommunikáció, sőt a legtöbb szülőt egyáltalán nem érdekli gyermeke boldogsága. Férjhez adja gyermekét akkor is, ha tudja, hogy a frigy hamarosan válással végződik majd.
Kínában egyébként a pasikon is legalább akkora a nyomás, mint a nőkön. Előbbiektől ugyanis elvárás, hogy sok pénzzel rendelkezzenek nősülés előtt; utóbbiakon pedig legfőképp azért nagy a nyomás, hogy fiatalon menjenek férjhez.
Nos, egy szingli hölgynek milyen lehetősége marad, ha szeretné leszerelni a szüleit? Hát a pasibérlés, természetesen! Végül is, ezeknek a pasiknak is lehet esélyük valódi partnerré válni, nem igaz? Kínában egyre népszerűbb és hatalmas méreteket ölt a pasibérlés, amit egy online piactéren bonyolítanak le a nők, ahol bizonyos előleg megfizetésével több száz pasi közül választhatják ki a számukra megfelelőt. Ha nincs állandó partnerük, bérelnek egyet egy órára, egy napra vagy egy hétre, hogy végre megszabaduljanak a nyakukban lihegő rokonoktól. Érdekes, hogy a szingliség problémája a kínai Újévkor csúcsosodik ki igazán, hiszen a hajadonok ilyenkor nagyon egyedül érezhetik magukat a családi asztalnál, ahol mindenki a párjával foglal helyet. A bátyjuk a sógornőjükkel, a húguk pedig sógorukkal… Kivéve ugye ők… Gyilkos lehet a nyomás és a frusztráció. A kínaiak egyébként is nagyon szeretik a családi vacsorákat, gyakorta összegyűlnek a hétköznapokon is…. Olvass tovább a Patent blogon!
