Gyerekkel határon innen és túl – tényleg pénzkérdés a családalapítás?

Andi és Balázs szerelme legendás a társaságunkban. Tökéletes pár, csodás esküvő, majd az álom tetőpontjaként jött is a gyerek. Imádnivaló kisfiú, az ember csak arra tud gondolni: remélhetőleg sok testvére lesz. Pedig Andiék nem mennek tovább, azt mondják: neki akarnak mindent megadni, többnek már nem tudnának. Nem engedhetik meg maguknak. Elkeseredek az ilyen magyarázat hallatán, ha viszont arra gondolok, mennyire felelősségteljes szülők, akkor kicsit megnyugszom. De valóban igazuk van?

Sokan bele se mernek vágni

Az MSD Pharma közelmúltbéli felmérése arra a megdöbbentő eredményre jutott, hogy a magyarok több mint negyede egyetlen gyerek felnevelését sem tudná finanszírozni, a 30 év alattiak egyötöde pedig nem is tervez családalapítást. A nők fele szerint nehezen lehet helyt állni anyaként és munkavállalóként egyszerre, és muszáj választani a család és a karrier között. A várandósok fele fel van készülve arra, hogy munkahelyét, pozícióját kockáztatja, ha elmegy gyesre. Ez a félelem később csak fokozódik: a negyvenes éveikben járók közül tízből nyolcan vélekednek így, és a családanyák negyede tapasztalt is már valamilyen problémát a munkahelyén, amikor kiderült, hogy várandós. Sokan úgy látják, legfeljebb egy utódra telik, két-három gyerek eltartását csak minden harmadik pár tudná megoldani.

Tipikus magyar tünetegyüttesről lenne szó? Külföldön élő magyar családokat kérdeztünk, mennyire van máshol “kolbászból a kerítés”?

Új élet két gyerekkel – Angliában

Németh Bálint története februárban kezdődött, amikor bátyja és családja kivándorolt Ausztráliába.

“Már korábban is felmerült, hogy ki kéne menni pár évre, de mostanra lett végképp olyan a helyzet, hogy szinte egyszerre mondtuk ki: induljunk. Júniusban körülnéztem Bristolban, utána már felgyorsultak az események. Augusztus elején érkeztünk meg Angliába, azóta sikerült lakást bérelni, a közműveket a nevünkre íratni, bankszámlát nyitni, egészségügyi kártyát kiváltani. A gyerekek beiskolázása is viszonylag könnyen ment, egy hét alatt találtunk nekik helyet” – meséli az infografikus családapa. A 4, illetve 6 éves Németh-lányok mindketten iskolába járnak, Angliában ugyanis már 4 éves korban kezdődik a suli – ami ingyenes. Nem kell fizetni az étkezésért, a tankönyvekért. Egy kérés van: egyenruhát kell viselni, mert ez segít megelőzni a “divatrivalizálást” és minimalizálni az osztálykülönbségeket. Bálint szerint az angol családtámogatási rendszer elég nagyvonalú. A családi pótlék esetükben havonta 54 500 forintnyi font. A minimálbér ezer font, vagyis csaknem 400 ezer forint. A lakhatás drága, de sok minden ugyanannyiba kerül, mint Magyarországon. A gyerekek után adójóváírás jár, melynek mértéke az összkeresettől és a gyerekszámtól függ. A szegényebb családok 500 fontot kapnak az első gyerek születésekor. A családi pótlék 20 font hetente az elsőszülött esetében, és 13 font minden további gyerek után. Az otthoni gyest jelentő, havonta maximum 220 ezer forintnak megfelelő juttatás 39 hétig jár. A brit kormány olyan központokat hozott létre, amelyek egészségügyi, családtervezési és gyereknevelési szolgáltatásait a szülők a terhesség kezdetétől a gyerek iskolás koráig igénybe vehetik. 

A Németh család

 Svédország: Ingyenes oktatás és anyagi megbecsülés

Lepp Krisztináék 6 és fél éve élnek Svédországban. Anyagi okokból döntöttek a költözés mellett. Amikor Krisztina pszichiáter szakorvosként megnyert egy stockholmi állást, élettársával és az akkor 3,5 éves kislányukkal útnak indultak.

“A klinikán szakmailag is előrehaladtam, a fizetésem pedig kétharmadával nőtt mára. A páromnak 2,5 év után találtunk munkát, igaz, távolról sem a végzettségének megfelelőt. A kislányunk utáni családi pótlék havi 1080 korona, vagyis cirka 35 ezer forint. Az átlagnál magasabb fizetésem miatt más támogatás nem jár nekünk, de amúgy létezik lakhatási támogatás és szociális segély is a rászoruló családok részére” – mondja Krisztina. Lányuk, Adrien óvodának megfelelő elhelyezéséért havi 800 koronát fizetnek. Svédországban a gyerek tanítása, a tankönyvei és az ebédje nem kerülnek semmibe a családnak. A napközit viszont szintén 800 koronáért vehetik igénybe, ez az uzsonnát, a délutáni felügyeletet és a programokat fedezi. Lényeges különbség Magyarországhoz képest, hogy az ingyenes valóban azt jelenti, hogy a családra semmilyen extra kiadást nem ró az iskola. Az élet persze drágább, mint otthon, a szolgáltatások akár tízszeresébe is kerülhetnek. Krisztina azt mondja, a második gyerek vállalásában nagy szerepet játszott az anyagi biztonság, és az is, hogy nem kell féltenie az állását.

“A munkaszerződésem határozatlan idejű, a szülési szabadság lejárta után visszakapom a státuszomat, munkakörömet. A 360 napnyi szülési szabadságot a gyermek 12 éves koráig bármikor, bármilyen részletben ki lehet venni. Ebből 60 napot csak az apa vehet igénybe. Az, hogy akár 25, vagy 50 százalékos munkaidőben is visszamehetek dolgozni, óriási szabadság, ami nagyon nagy különbség a magyarországi helyzettel szemben” – mondja Krisztina. Az ellátás összege Svédországban minimum a fizetés 80 százaléka a szülési szabadság első 180 napjára, később egy kicsit csökken, de a munkáltató ki is egészítheti. A terhesgondozást szülésznői rendelőkben látják el – ingyen. Problémamentes terhesség esetén orvossal nem találkozik az anyuka, még szüléskor sem.

Svédországban a családi pótlék havi összege 122 euró gyermekenként, de a nagycsaládosok ezen felül kaphatnak akár 145 eurós kiegészítést is. A svéd állam nagyon komoly szerepet vállal az óvodák fenntartásában: az ellátás heti 15 órában ingyenes. Nem csoda, hogy minden második három év alatti és szinte az összes 3-6 év közötti gyerek bölcsis vagy ovis. Finnországban ennél is jobb a helyzet: ott a szülők gyerekenként akár 189 eurót is kaphatnak, az egyedülállók pedig további 48 euró pótlékban részesülnek.

Krisztina és Adrien

Németország: fix ellátás és erős a szociális háló

“Mi tulajdonképpen csak Kindergeldet (gyerekpénz) kapunk, ami gyerekenként 185 euró” – mondja a Németországban élő Betti. “Ezen kívül van,Elterngeld (szülőpénz) is, aminek minimális összege 300 euró (89 ezer forint) havonta, de amúgy fizetés alapján van meghatározva, és eldöntheti a szülő, hogy 1 vagy 3 évig marad otthon. A 300 euró egyébként akkor is jár legalább 14 hónapig, ha a kismama még egyáltalán nem dolgozott kint, de itt születik a gyermeke. A német kormány számos szociális juttatást is biztosít, szociális alapon például az ovi-bölcsi díját is vissza lehet igényelni” – meséli a fiatal nő, aki azt azért nem mondaná, hogy nagyon ösztönzik a gyerekvállalást. “Magyarországon 3 gyerek után már elég nagy az adókedvezmény, itt viszont a családi adózás annyit takar, hogy a férj-feleség a különböző adókategóriákba sorolva együtt adózik, a gyerekek számától függetlenül. Itt gondot jelent az ovis-bölcsis elhelyezés is. Állami bölcsődébe csak az juthat be, akit a szülője egyedül nevel. A privát bölcsik pedig drágák, 600-800 eurót is elkérnek.” Betti szerint ugyanakkor az élet nem sokkal kerül többe kint, így összességében könnyebben boldogulnak.

Menekülés? Kalandvágy? A boldogabb élet reménye? Kit mi visz külföldre. Mindenesetre merész lépésre szánja el magát mindenki, aki csapot-papot hátrahagyva, családostul vág neki a nagyvilágnak. Sokan kényszerből döntenek, mert reményük sincs elfogadható életre itthon. Hogy kinek jön be véglegesen az “otthoncsere”, majd elválik.