A világon mindent példákon és gyakorláson keresztül tanulunk meg – ilyen az ember. Nincs ez máshogy a pénzügyekkel sem, a szülői példa éppen ezért nélkülözhetetlen. Minél kisebb a gyermek, annál fogékonyabb, ezért érdemes boltba, postára cipelni már kicsi korától. Amikor pedig megismerkedik a számokkal, a zsebpénzzel el lehet kezdeni a takarékoskodásra nevelést is.
A te apukád mennyit keres?
A serdülőkorúak közül sokan nincsenek tisztában vele, hogy mennyi ma az átlagkereset, mennyiből lehet egy hónapban megélni, vagy például azzal: mennyit keresnek a szüleik – mondja Makkai Alexandra, az OTP Fáy András Alapítvány O. K. Központjának trénere, aki munkája révén gyerekek ezreivel beszélgetett már a pénzügyekről. (A központban szervezett képzés keretében középiskolások ismerkednek meg a pénzügyek alapjaival.) Sokan megbecsülni sem tudják egy háztartás állandó és váratlan költségeit, hiszen nem ismerik a kiadási tételeket, azok nagyságrendjét. Gyakran generációkon átnyúló a probléma: a szülők maguk sem kaptak felvilágosítást a pénzügyekről, így nem tudják, mit és hogyan kellene elmagyarázniuk, megmutatniuk a gyereknek – mondja Makkai Alexandra. A megtakarítási, befektetési pénzügyi termékekről is rendkívül alacsony az emberek tájékozottsága, pedig ezekről akár egy banki honlapról is könnyen tájékozódhatnának. Ma azonban még biztos tudás híján sokszor a szülők is tanácstalanok, hogy jót mondanak-e a gyereknek, ezért inkább nem mondanak semmit – vázolja a problémát a tréner. Ezt támasztja alá egy közelmúltbeli OTP banki felmérés is, amiből kiderül: az átlag magyar ember pénzügyi tudása erőteljesebb csiszolásra szorul. A pénzügyi kultúra változása hosszú tanulási folyamatot feltételez, amit érdemes már korán, otthon elkezdeni.
Mit tegyünk?
Alábbiakban néhány kezdő lépés, a hétköznapokba legkönnyebben átültethető gyakorlatok olvashatók. Sorozatunk további részében újabb tanácsokkal szolgálunk majd, térjen hozzánk vissza a következő héten is!
• Vonjuk be a gyereket a havi kiadástervezésbe, lássa a szokásos és rendkívüli kiadásokat, tételeket!
• Soha ne gondoljuk, hogy túl kicsi még ahhoz, hogy megértse a pénzügyeket. Magyarázzuk el, mi alapján rangsorolunk a kiadások között – ebből fogja látni a vágyai valós súlyát.
• A nagyobb gyermeket ösztönözzük a nyári szünidőben diákmunka vállalására, a keresett pénzt teljes egészében bízzuk rá, de adjunk tanácsot az okos beosztásra!
• Gyűjtsünk neki, vele. Legyen saját perselye, a nagyobbnak bankszámlája, ahol követni tudja a pénzügyeit. Legyenek címkézett összegek: zsebpénz, szabadon elkölthető, nagyobb célra tartalékolt forrás.
• Mondjuk el neki, mi alapján hozzuk meg mi magunk a pénzügyi döntéseinket. Fontos, hogy azt is elsajátítsa, honnan, hogyan szerezhet hasznos információkat, és tudjon köztük szelektálni.
• És a legfontosabb: beszéljünk sokat vele, a pénzügy nem lehet tabutéma! Akkor sem, ha elsőre érdektelenséget mutat. Mert minden gyermek pénzből fog élni nagykorában.
