Az előző két hétben az OK Központ pénzügyi trénere, illetve egy pedagógus osztotta meg véleményét és javaslatait. A mostani alkalommal egy banki szakértőt kértünk fel, mondja el tanácsait: mit tehet a szülő, ha olyan kényes, olykor tabunak számító témában kell felvilágosítania gyermekét, mint a pénzügyek kezelése?
Mindenekelőtt tájékozódjon maga is a pénzügyi, megtakarítási és befektetési lehetőségekről, folyamatosan frissítse saját tudását, amihez érdemes fióki tanácsadó kollégák segítségét is igénybe venni. További jó tanács, hogy amibe csak lehet, vonja be a gyereket, amíg közös háztartásban élnek – javasolja Nyitrai Győző, az OTP Bank Megtakarítási Szolgáltatások Főosztályának igazgatója.
Majd anyu elintézi?
Sokszor előfordul, hogy a családban csak az egyik szülő feladata a családi kassza kezelése. Van, hogy hagyományosan eleve rá hárul ez a feladat, vagy végzettsége miatt jobban ért hozzá. Sok esetben a többieknek kényelmes az, hogy leveszi a terhet valaki a vállukról. Ez azonban oda vezet, hogy a háztartás egyenlegével, a kiadásokkal, bevétellel, tételekkel csak egyvalaki van tisztában. Ami rövid távon például a gyerekeknek kényelmes, az hosszú távon óriási hátránnyá válik, hiszen pénzügyileg felkészületlenül repülnek ki. Nem könnyű gyakorlati példák nélkül elkezdeni a saját pénzügyek kezelését, vagy egy háztartás működtetését. Ismeretek hiányában már az egyetemi ösztöndíj beosztása is problémát jelenthet. Érdemes tehát időben elkezdeni a gyerekek felkészítését, illetve szakértők segítségét is igénybe venni.
Érdemes megfogadni az OTP Bank szakértőjének, Nyitrai Győzőnek a tanácsait:
• Minél előbb – A gyermeket minél előbb, de mindig az életkorának megfelelő formában vonjuk be a háztartás pénzügyeibe! Kezdetnek megteszi a Gazdálkodj okosan!, később jöhet a zsebpénz, majd az önálló bankszámla.
• A mindennapok részeként – Ne különórákat vezessünk be a pénzügyi edukációra, hanem igyekezzünk a mindennapi tevékenységünk során megismertetni vele a háztartási gazdálkodás rejtelmeit: például meséljük el neki vásárlás közben, miért választunk egy bizonyos terméket, és annak mennyi az értéke az ő játékaihoz, kiadásaihoz képest.
• Az összefüggésekről – Tanítsuk meg a gyermeknek a kiadások közötti rangsorolást, így érezni fogja az egyes kiadások valós súlyát. Erre az is jó módszer, ha elmagyarázzuk neki a helyettesítő tételek funkcióját, vagyis hogy mit miért nem veszünk meg, mire költünk inkább.
• Példákon át – Magyarázzuk el neki a fontossági sorrendet: hogy például miért élveznek elsőbbséget a közüzemi számlák, vagy a lakáshitel visszafizetése, mi a funkciója a váratlan helyzetre, vagy éppen egy nagyobb célra – nyaralásra, autóra, az ő későbbi lakására – félretett összegnek, és mi az ahhoz illő termék.
• Gyakorlatiasan – Nem a zsebpénz összege, hanem a rendszeressége a lényeg. Bízzuk rá az elköltését, de adjunk tanácsot! Ösztönözzük, hogy ossza két részre: törekedjünk arra, hogy a gyermek mindennapi költései mellett, nagyobb, hosszú távú célokra is tegyen félre belőle!
Akár van már gyermeke, akár még csak tervezi, én mindenkinek azt javaslom: kezdje el a pénzügyek oktatását ugyanazon a napon, amikor megtanítja gyermekét cipőfűzőt kötni – mondja végezetül Nyitrai Győző.
