Az ő gyerekük mindig jobb, mindig tisztább, mindig egészségesebb, mert ők tudták szoptatni a végtelenségig, és tudják, hogyan kell azt a sárga kakifoltot kiszedni a bodyból, ami akkor kerül oda, amikor a gyermek nyakig kakilja össze magát mindenféle fizikai törvénnyel szembeszegülve. Az övék nem olyan, vagy nem sárgát kakil, esetleg nem is kakil, ha pedig mégis, akkor biztos nem büdöset.
Nekik tökéletes a családi életük is. A párkapcsolatuk felhőtlen, a gyerekeik köztük alszanak, mégis pezsgő szexuális életük is van valahogy. Másik, párhuzamos dimenzióban léteznek valószínűleg. Ők már reggel tiptop ugranak ki az ágyból, angyali mosollyal köszöntik gyermekeiket, és rögtön építik a kötődést és ősbizalmat. A véranyák szótárából hiányzik a “nem” szócska, mert az ő gyerekeik nem követelőznek, a múltkor is az az angyali Déneske nem verte magát a földhöz a Tesco közepén, mint a te gyereked, amikor meglátta azt a plüssepret, amit azonnal-de-rögtön akart, és ami nélkül élni tovább nem lehet. Déneske nem ilyen, mert az ő anyukája ért a neveléshez, te meg nem.
A véranya jobban tudja, mi a jó a te gyerekednek.
Elszörnyedve néz rád, ha epret eszel, miközben még szoptatod méhednek gyümölcsét. Szinte rád ugrik, amikor engeded, hogy a gyereked a homokozóban a lapátot a szájába vegye. Mert hát a macska biztos pont odapisilt és ugye hallottál már róla, hogy mind megvakulnak, akik homokot esznek?
A véranya gondolkodás nélkül feloldódik az anyaságban, pezseg benne, mint szódabikarbóna a vízben. Hirdeti, hogy neki csak és kizárólag a gyerekei számítanak. Az ő élete azért van, hogy a szent anyaság oltárán feláldozza magát. Megvetően néz rád, ha másfél évesen a gyereked bölcsibe jár, te meg dolgozol, mert mi lesz azzal a kölökkel anya nélkül. Ha mindehhez még állami is az a bölcsi és nem magán, alapítványi, Waldorf vagy legalább minimálisan alternatív, még lehet, hogy keresztet is vet. Biztosan megkérdezi, hogy ennyire szegények vagytok? Mert ő akkor sem adná állami bölcsibe – de amúgy semmilyen bölcsibe leginkább –, ha a saját szájától kellene a falatot megvonnia azért, hogy ki tudja fizetni a tandíjat. Hát nem érted, hogy a saját gyereked jövőjével játszol, ami most dől el, ebben a korban? Mi lesz így abból a gyerekből? Normális ember már nem lehet.
Ő az, akivel jobb, ha nem állsz le beszélgetni, mert icipicire mész össze minden szavától.
Az ő gyereke járt a leghamarabb, kétévesen már angolul is tud, és minimum úszik. Te nem jártál vele babaúszásra? Milyen anya az ilyen? Még csak zenebölcsibe sem vitted és neked annyi volt baba korában a fejlesztés, hogy keringtél vele a háztömb körül? Az övé bezzeg már táncol, énekel, cigánykereket hány, és mindjárt szobatiszta, de persze azt nem szabad erőltetni, mert baja lesz tőle, ha nem saját magától veszi le a pelusát.
A véranya lenéz, ha fogyókúrázol, mert az anyáknak az a dolga, hogy megfelelően dúsan táplálkozzanak, hogy legyen elég tejük. Ha te zöldségeket eszel, és nem falod a tésztát, akkor már meg nem állsz előtte a lábadon, mert te nem akarsz jót a saját gyerekednek. Direkt apasztod a tejed? Ilyen önző vagy?
A véranya azért “vér”, mert a vérében van az anyaság.
Meg azért is, mert vérengző módon kapja szét a környezetében lévő anyukákat. Nyugodj meg, nemcsak téged, hanem mindenki mást is. Aki nem anya, azt sem kíméli, mert ebben a korban már igazán illenék szülni, hova tart ez a világ, hogy harmincéves nők még gyerektelenül szórakoznak? Előszeretettel köszörüli a nyelvét a férj nélkül tengődő nőkön, akik szerinte mind törtető ribancok minimum, és a karriert választják a helyes irány helyett. Csak egy út van számára: férj, gyerekek, anyaság. Ha valaki nem ezen jár, az minimum nem normális, és a természet rendje ellen való. Taigetosz-pozitívnak tartja azokat a nőket, akik nem adják be a derekukat a sorsuknak már húszévesen, és nem szülnek, mikor pedig nekik is ez lenne a kutyakötelességük.
Ő az, aki hordoz, de nem úgy, mint te, hogy magadra kötöd a kendőben a babádat, mert úgy kényelmesebb és nyugodtabb vele eljutni A-ból B-be. Nem, az neki pórias lenne. A véranya megideologizálja. Ő Nagyon Hordoz. Az ő kendője jobb, mint a tiéd, nem vitás. Az ő megkötési módszere ezerszer profibb, hát hogy lóg az a gyerek a hasadon, feljebb kell, lejjebb kell, túl szoros, túl laza.
Te tényleg megvetted ezt a kendőt? Gúnyos mosoly játszik ajkán, mert ő a titkok tudója, akit igazán megkérdezhettél volna, mielőtt ilyen botorságra adod a fejed. Ebben a kendőben a te babádnak rossz, tuti nem is kap levegőt rendesen, és látod, a mellkasodnak nyomódik a feje, jajj, szegény. A te gyereked a “jajj, szegény” gyerek, akinek mostoha sorsa van, és biztos lehetsz benne, hogy pszichológusok egész sora sem tudja majd kiterapeutázni belőle a sérüléseket, amiket most ejtesz rajta.
Az övé ellenben köszöni szépen, rendben van, tökéletes lesz, mint az ő véranyukája.