Talán többen emlékeznek Szabó Magda Születésnap című regényének főhősére, Illés Borira, aki úgy várja a 14. születésnapját, mint valami megváltást. Akkor már felnőttnek tekintik az embert, hiszen hamarosan személyi igazolványt kap, már nem kell gyermekes copfot és idétlen ruhákat hordani, kifestheti a szemét és manikűrt csináltathat.
Jómagam úgy vélem (saját keserves tapasztalat árán), hogy akkor válunk felnőtté, ha vállaljuk a felelősséget saját tetteinkért, és nem próbáljuk azt másokra hárítani. Legyünk őszinték magunkhoz: könnyebb azt mondani valamilyen kudarc során vagy kritikus, válságos helyzetben, hogy a véletlen vagy a körülmények áldozata vagyunk, vagy éppen hibáztatni kezdünk másokat, akik közvetve vagy közvetetten hozzájárultak a mi hibánk előidézéséhez. Bűnbakot mindig könnyebb találni, mint mélyen magunkba nézni. Ott ugyanis könnyen találhatunk valamit, ami nem tetszik nekünk…
A folytatásért kattints a Nemzet napszámosa cafeblogra!
