Család

A szerelem nem újraindítható játék

A nagyszüleim fiatalkorában még nem volt tévé, és a telefonról meg hírből sem hallottak. Én is 17 éves voltam, mikor végre vonalas készülékünk lett, mobilt pedig az első ösztöndíjamból vettem 20 éves koromban.

A szüleim korosztálya halad a korral. Legalábbis többnyire igyekeznek. Megtanulták kezelni a számítógépet, sokan az érintőképernyős mobillal is elboldogulnak. Kénytelenek, bár nem szeretik. Az én generációm ugyan nem a számítógépes világba született, de tökéletesen alkalmazkodott, az utánunk érkezők pedig már ebbe is születnek bele. A technikai forradalom gyermekei villámgyorsan tanulják és alkalmazzák mindennapi életükben a legújabb, modern vívmányokat.

Értik és használják a közösségi médiát, a gépek mindenféle funkcióját. De nem értik az érzelmeket, nem tudják, mi a szerelem! Elfelejtik, hogy ők nem gépek, s nem vagyunk egy virtuális játékban. A szüleink és nagyszüleink még tudták, mik az érzelmek, a szavak, a társas kapcsolatok. Mi lassan elfelejtjük.

A folytatásért kattints Kiss Emese caféblogjára!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top