Bár a mögöttünk tudott húsz évvel is úgy érzem, nagyon sok mindent nem tudunk, hogy rengeteget tanulhatunk még, azért már bizonyos konzekvenciákat le merek vonni. Ezek például a következők:
Minden boldog házasságban rengeteg munka van. Ugyanis ahogy egy kert nem lesz magától szemet gyönyörködtető, és ha már egyszer kialakították, akkor sem marad úgy, hanem szinte folyamatos foglalkozást igényel – nos, miért gondolja bárki, hogy két ember sikeres közös élete nem kíván erőfeszítéseket?
A boldog házasság építése folyamatos. Sajnos – vagy nem – nem olyan, mint a napi tennivalók listája, amin kipipálhatja az ember, hogy ez is megvan, ez is, ez is, mára készen vagyunk, hátradőlhetünk, lábak felpolcolva, jöhet a következő projekt. Nem, a házasság életen át tartó projekt, dinamikus kapcsolat, amelyben ha a felek nem közelítenek egymáshoz, bekövetkezik az elszakadás. Ha nem fényezik át újra és újra a szeretetet, akkor az fényét veszti, kopni kezd. Ha a szenvedély nem forrósodik, teret nyer a hideg.
A folytatásért kattints a MaiMóni caféblogra!
