Barátnőm akkor volt talán a legszomorúbb, hiszen ezzel a fiúval minden olyan csodásan indult. Egyik nap úgy döntöttem, felhívom, hogy megérdeklődjem, mi a nagy harci helyzet vele, aztán jött a hír. Robi újra színre lépett. Már régóta próbálja Karinát visszahódítani. Két éve ostromolja szüntelenül, és most Karina döntött. Közölte, hogy kezdhetik újra, de eleinte csak randiznak, vagyis nem lesz egyből a barátnője, hiszen látni akarja, hogy mit változott ez a fiú, és hogy érdemes-e újra belevágni egy vele való kapcsolatba.
Nem igazán örültem a hírnek, mert én láthattam és a barátnőmmel együtt élhettem át azt a pillanatot, amikor egyik napról a másikra ez a fiú mindent eldobott. Mondhatni nagy szerelem lehetett volna ebből. De nem lett. Két éve minden szakítás után ő az első, aki a barátnőm segítségére siet, hogy ápolja a lelkét, na és persze, hogy megpróbálja visszahódítani. Féltem Karinát, és ezt el is mondtam neki. Közöltem vele, hogy nem örülök, de támogatom, bármi legyen is a döntése, hiszen ebbe nekem semmiféle beleszólásom nincs.
Aztán feltettem a nagy kérdést: Tényleg jó a káposzta kétszer felmelegítve? Ő azt mondta, nem tudja, csak annyit tud, hogy ad egy esélyt, aztán meglátja, mi lesz.
Én is voltam ilyen cipőben évekkel ezelőtt. Engem is ostromoltak és én is megpróbáltam újra és újra felmelegíteni a kapcsolatot, de egyre rosszabb és rosszabb lett.
A folytatásért kattints a Demetria caféblogra!