Amikor nők beszélgetnek egymás közt, gyakran elhangzanak a következő kérdések: Mi van a pasiddal? Van már pasid? Mit kaptál a pasidtól? Ha a férfi oldalt nézzük, hasonló a helyzet, bár sokkal kevesebbszer hallani a nők másféle megnevezését, azt is főleg a fiatalabb korosztálytól. Vajon hogyan hat mindez, hogyan hatnak szavaink, párunk, társunk, vagy leendő kedvesünk ilyenfajta elnevezése?
Nagyon sok a problémás kapcsolat, a félrelépés, a válás. A nőktől szinte napi szinten hallom – minden férfi tutyimutyi, férfiatlan, gyenge, anyuci kedvence, a gyerek mellett ő a másik gyerekem, önállótlan, csaló, kétszínű, hazug. És közben “pasi”.
Amikor kimondunk egy szót, agyunk általában társít hozzá egy képet. Próbáld csak meg, mond ki például azt, hogy rózsa. Valószínűleg belső képed szerint megjelenik egy rózsa előtted, mégpedig az a rózsa, ami a te kedvenced. Olyan színű, bimbós vagy már kinyílott, ahogyan szereted, néha még szinte az illatát is érzed. Nos, amikor kimondod azt, hogy pasi, vajon milyen kép jelenik meg előtted? Próbáld ki.
Pasi vagy férfi?
A férfi szóra egészen másképp reagál az agyunk. Azok a nők panaszkodnak legtöbbször a fenti dolgokra, akik pasizzák kedvesüket. És sajnos egy “pasi”, az ilyen tud lenni legtöbb esetben. Ha belegondolok, nagyon ritkán hallom férfinak nevezni a férfiakat. A mindennapi életben használt szavaink nagyon árulkodóak. Ma, ha valaki gyermeket vár, azt mondják rá, terhes. Régen azt mondták, áldott állapotban van. Mert a régi időkben ezt az “állapotot” a nők áldásnak élték meg, mára ez teher lett. Sokat elárulnak szavaink arról, hogyan gondolkodunk a világról.
A folytatásért kattints a Lélekutak caféblogra!
