“Helló, Izlandra költözöm fél évre!”
“Az én nagy álmom, hogy legalább egy kis időre egy másik országban élhessek. (Persze Magyarország kúl.) Szeretnék elég bátor lenni ahhoz, hogy összepakoljam a cuccaimat, és azt mondjam: Helló, Izlandra költözöm fél évre! De sajnos az egzisztenciális parám mindig mindent felülír, nem merek kilépni a bizonytalanba, itt hagyni a jól bejáratott életem, a langyos komfortzónám. De majd egyszer, talán!” (Czv)
Repülni, de nem akárhogyan
“Én sok-sok karakter leütése helyett inkább videóban szeretném megmutatni, hogy mit szeretnék egyszer kipróbálni. Ez a wingsuitozás, amihez azért nem árt kiképzett ejtőernyősnek lenni.” (Dávid)
Megírni egy saját forgatókönyvet
“Már régóta érlelődik bennem egy saját tévésorozat ötlete, amit fejben már írok is, de még sosem ültem le, hogy valóban megírjam. Foghatnám az időhiányra is, de szerintem inkább félek a feladat nagyságától, és attól, hogy talán még nem nőttem fel eléggé hozzá. Túl jónak tartom az alapötletet ahhoz, hogy egy gyenge vagy közepes forgatókönyvre elpazaroljam.” (TóCsa)
Kiköltözni Firenzébe
“Az elmúlt 3 évben minden nyáron Firenzében kötöttem ki. Egyre több időt töltök ott, már az összes utcát ismerem, bejártam a környékbeli falvakat is. Néha munka közben is elkap egy nagyon szívbemarkoló érzés, hogy hiányzik Firenze. Ha elég bátor lennék, és bármit megtehetnék (nem lennének anyagi korlátok, és akár ott is folytathatnám a munkámat…), akkor biztosan kiköltöznék Firenzébe – vagyis inkább Vincibe – 6 hónapra. Nem azért, mert azt gondolom, hogy ott »kolbászból van a kerítés«, hanem azért, mert azt érzem, hogy ott nekem még dolgom van. Ott vagyok otthon…” (Enikő)
Forma–1-es autóba ülni
“Imádok vezetni, és egyszer szívesen kipróbálnám, milyen lehet Forma–1-es autóban ülni. Hogy vezetni milyen lehet, azt elképzelni sem merem. Aki próbálta, azt mesélte, hogy fantasztikus élmény, viszont már az elindulás sem egyszerű ezekkel az autókkal. Ami leginkább visszatart egy ilyen álom megvalósításától, a hiúságom. Mert mégis, milyen égő már ott állni a rajtkockában és próbálgatni az elindulást, miközben a többiek vígan köröznek. Még rémisztőbbnek tűnik elszállni az első kanyarban. Szóval így marad az a vágy, hogy egyszer Raikönnen autójába ülhessek. Azért ezt még megvalósíthatom…” (Szilvi)
