“Ugyan, én sósavat ittam gyerekkoromban, és semmi bajom nem lett!” – Egymást nyugtató szülők a neten

Nem jó, amikor mindenért szidjuk, de azt sem, ha mindenben felmentjük magunkat anyaként. Persze ne legyünk lépten-nyomon “rossz anyák”, de tény, hogy nem is olyan nehéz meglepően nagy hülyeségeket csinálni. Nyilván nem szándékosan, de ugyebár a jog is csak egy határon túl akceptálja a gondatlanságot. Úgyhogy én inkább vállalom, hogy figyelmetlen anya vagyok, mint hogy a sürgősségin kössön ki a gyerekem.

A lányom még csak másfél éves, de legalább öt kockázatos helyzetbe belekeveredett már (ezekben szerepelt kés, vegyszer, popsikrém, kaki és magaslati pont – ennél jobban nem vagyok hajlandó részletezni). A veszélyben egyébként az az érdekes (egyben hol ijesztő, hol megnyugtató), hogy teljesen kiszámíthatatlan. Amitől rosszul leszel, hogy mi lehetett volna, ha…, azt általában megússza, amire meg nem is gondolnál, abból lesz a baj. Ha úgy nézzük, akkor a világ horrorisztikusan veszélyes hely, közben viszont gyerekek tízezrei nőnek fel meglepő épségben.

Legjobb barátunk, a Google mindennél szebben megmutatja, milyen szülők vagyunk valójában, és hogy a gyerekem, aki (amikor először gépeltem ez ügyben a keresőbe remegő kézzel) popsikrémet kajolt, tulajdonképpen nyeretlen kezdő a műfajban.

Merthogy mit csinál az ideges szülő, ha azt látja, hogy a gyerek épp nyel egyet, mellette meg egy gyanúsan üres doboz/üveg van, amiben nem ennivalót szoktunk tárolni? Súlyosabb esetben a mentőt hívja, határesetben viszont leül a gép elé, és bepötyögi: ………….et evett a gyerek. Lássuk a leggyakoribb keresések alapján, mi olyat esznek a magyar nethasználók utódai, amit nem kéne! Toplista a gyakoriság sorrendjében:

KERESÉS 1. A NAGYOK: ………evett a gyerek

• zsírkrétát
• szappant
• kakit
• gyurmát
• kutyaszappant 

KERESÉS 2. KICSIK ……………evett a baba

• papírt
• szappant
• virágföldet
• szivacsot
• fülbevalót

 KERESÉS 3.  lenyelt/lenyelte a gyerek/a baba a ……………

• fogát
• pénzt
• játékot
• rágót
• valamit

 KERESÉS 4. ………………nyelt a gyerek

• pénzt
• kavicsot
• üvegszilánkot
• mágnest

 KERESÉS 5.  ……………..ivott a gyerek

• domestost
• tusfürdőt
• ecetet
• mosogatószert 

Tanulság: a fertőtlenítőszert és a pénztárcát az elsők között zárjuk el a kiskorúak elől.

Megpróbálni internetes fórumokat használni ilyen esetben egyébként egyrészt nagyon jó, másrészt nagyon rossz ötlet. Ha a gyerekeddel OBJEKTÍVE nem túl veszélyes dolog történt, akkor jó, mert a netközösség szempillantás alatt megnyugtat. Ha veszélyes dolog történt, akkor ez ugye nem a legjobb végkimenetel: akkor is megnyugtatnak ugyanis, miközben már rég a mentőt kéne tárcsáznod. Kapsz viszont egy csomó jó tanácsot, amelyek egy következő vészhelyzetet valóban megelőzhetnek: ez megint csak jó. Kapsz ugyanakkor egy csomó horrorsztorit az arcodba, amelyek miatt nemhogy nem alszol jól, de a gyerekszobából sem mered kiengedni többé a kicsit.

Lássunk egy konkrét példát.

Ha mondjuk szappant kóstolt a kisded, nagyjából kétféle reakciót kapsz majd: segítőkész/kedveset és lesajnálót. Néhány valós válasz:

“Miről kérdezze meg a védőnőt? Nem lesz neki semmi baja. Mi baja lenne?”
“A szappan lúgos, ezért savval lehet közömbösíteni. Adj neki egy kis ecetet!”
“Édesem, olyan butaságot kérdezel, hogy nem tudok rá normálisan válaszolni. Szinte fájt a kérdés, amikor elolvastam…”
“Most mondd meg őszintén, mégis mi baja lehetne egy pici darabka szappantól? Szerinted, ha mérgező lenne, akkor árulnák?”
“Érdemes lenne a szappan papírját megnézni, hogy milyen összetevőket tartalmaz… (csak hogy a későbbiekben azt tudd főzni neki, ha egyszer szereti).”
“Ki ne evett volna szappant gyerekként?”

No, és ezzel az utolsó mondattal aztán rendszerint el is szabadul a pokol. A reakciók minősített csoportját teszik ki ugyanis azok a válaszok, amelyek arról szólnak, hogy a., “ugyan már, XY gyerek is mit evett, és nem lett semmi baja”, illetve b., “ugyan már, én is ezt és ezt ettem gyerekkoromban, és nem lett semmi bajom”. A megfogalmazásokban meg lehet figyelni egyrészt a bagatellizálást, másrészt a “tegyünk rá még egy lapáttal” törekvését.

Nyugodtan engedjétek el a fantáziátokat, ha azt kell megtippelni, a MÁSOK gyerekei miket ettek/ittak, illetve a köztünk élő felnőttek (állítólag), miket fogyasztottak minden komolyabb következmény nélkül.

• Duna vizét
• ismeretlen gombát
• öblítőt
• higanyt a lázmérőből
• hipermangánt
• hígítót
• lakkbenzint
• motorolajat
• sósavat (!)

Egyébként létezik a realista (és/vagy szadista) netező anyuka/apuka altípusa is, aki ilyeténképp “segít”: “A természetben termő cuccokkal nagyon vigyázz, főleg a gombákkal, a leghosszabb lappangási idő két hét, és a vesét teszi tönkre. Csúnya halál.”

Ui.: A gyerekem által részben elfogyasztott popsikrémről egyébként hitelt érdemlően kiderült, hogy nem toxikus, ahogyan (persze logikus) ez az összes popsikrémről elmondható. Ám még ennek fényében is túlzásnak érzem annak az édesanyának a szavait, aki arról számolt be nekem: “Jaj, hát mi két pofára zabáltuk a popsikrémet a tesómmal. Anyukám mindig direkt dupla dobozzal vett, annyira szerettük!”

A témát folytatjuk további tipikus baleseti helyzetekkel.