1. Érezd az izzadságszagom, bébi
A 19. századi Ausztria egyes vidékein volt az a szokás, hogy az ismerkedésre hivatott táncos események alatt a férfiak a zsebkendőjüket a hónaljukhoz dörgölték, majd a táncban leizzadt lányoknak adták, hogy leitassák az izzadságot az arcukról. Így a kiválasztott lány megérezve a férfi szagát, már bele is szerelmesedett menthetetlenül. A lányok is igyekeztek izzadsággal férjet fogni maguknak, ők almát dörzsöltek tánc előtt a hónuk aljához, majd ezt megetették a férfiakkal, akik nyomban udvarolni kezdtek.
2. Varrd magad a házasságba
A puritánok természetesen nem hordhattak csillogó ékszereket, így az eljegyzési gyűrű sem jöhetett szóba. Helyette lánykéréskor a vőlegény egy gyűszűt adott a lánynak. A lány ezt aztán használhatta arra, hogy az új, közös otthonukba varrjon dolgokat, amelyekre szigorúan szükség volt. Csak semmi felesleges cicoma. Az esküvő után pedig levágták a gyűszű alját, így az ujjára húzva hordhatta az asszony, hogy mindig kéznél legyen varrási vészhelyzet esetén egy gyűszű.
3. Szagos romantika
Az amishoknál kevés titkolózóbb közösség van, néhányan közülük egészen addig elmennek, hogy még egy esküvőt is eltitkolnak a többiek elől. Ha amish nyomozó lennél, akkor úgy tudnád kideríteni, hogy esküvőre készül egy család, hogy körbeszaglászol a kertjükben. Ha sok zellert szagolsz ki, akkor valószínűleg házasság lesz, mert a zeller az egyik alapétel egy amish esküvőn.
4. A walesiek kanalaznak
Walesben a párok a 17. század óta szerelemkanalakat adtak egymásnak, hogy kinyilvánítsák romantikus érdeklődésüket. A férfiak kézzel faragták a kanalaikat, aprólékosan megmunkálva azokat, hogy a szerelmüket lenyűgözzék velük. Ha a lány elfogadta a kanalat, akkor indulhatott az udvarlás. Azóta persze már letűnt ez a szokás, de olykor még mindig adnak egymásnak a párok szerelemkanalat, hogy kifejezzék imádatukat.
5. Kell egy szerelmi fészek? Hívd apát!
Afrikában a zuluknál az apák nem engedik, hogy a lányaikat otthon látogassák meg a kérők. Nem azért, mert ilyen szigorúan őriznék a lányok erkölcseit, hanem mert a lányoknak megvan a saját udvarlós kunyhójuk, ahol a szülők vigyázó szeme nélkül lehetnek együtt a kérőkkel.
6. Viktoriánus nők: csak legyezgetnek ide-oda
Mostanában a nőknek könnyű dolga van, ha valaki nem tetszik nekik, akkor megmondják, vagy esetleg egy pohár vízzel leöntik az illetőt. A viktoriánus korban azonban ilyen témákról tilos volt beszélni, úgyhogy az érdeklődés elutasítását is kreatív módon kellett a nőknek kifejezni. A legyezőjük rezdüléseivel kommunikáltak a férfiakkal: ha nem akarta, hogy az adott férfi közeledjen hozzá, akkor a nő a bal arcát legyezte a legyezőjével. Egész kódrendszert alakítottak ki így. Ha lassan legyezte magát, akkor már volt udvarlója. Ha gyorsan legyezett, akkor szabad préda. Ha a legyező a jobb orcája előtt mozdulatlan maradt, akkor érdeklődött a férfi iránt.
7. A romák elrabolják a nőt
A 2011-es brit sorozat, a Big Fat Gypsy Weddings szerint legalábbis él a roma hagyományokban az “elrablás” rítusa. A lányokat szigorúan őrzik, nem randizhatnak, így ha egy fiú udvarolni akar egy lánynak, akkor megtámadja, mikor egyedül van, elrabolja, és így csókolja meg kissé erőszakosan. Biztos hatékony módja az udvarlásnak, az kétségtelen, hogy nem félreérthető a közeledés.
8. Írd fel egy kétméteres oszlopra
A 18. században Új-Angliában nehéz dolguk volt a pároknak, ha egymás fülébe akartak suttogni mindenféle szerelmes szavakat. Nagyjából nulla privát szférájuk volt, a lány apja folyamatos, szigorú kontroll alatt tartotta a szerelmeseket. Így, ha mondanivalójuk volt egymás számára, akkor egy 2 méteres faoszlopra kellett felírniuk a vallomásaikat (tisztára mint ma a Whisper nevű alkalmazás). Ott egymástól tisztes távolságban elolvashatták a másik szavait, miközben a család figyelte őket a házból, hogy még véletlenül se történjen olyan erkölcstelenség, mint például egymás kezének a fogdosása.
Olvass többet az udvarlásról:
- Nőrablás és férfiszépségverseny – meghökkentő udvarlási szokások a nagyvilágból
- Már az udvarlás sem a régi
- Udvarlás mesterfokon
