Jó irányba mozdul a gyermekvállalási hajlandóság Magyarországon. Egy minisztériumi rendezvényen kiderült, hogy a termékenységi arányszám 2015-ben 1,44-volt, ami tizenöt százalékkal magasabb a négy évvel korábban mértnél. Ez azt jelenti, hogy 100 családban 144 gyermek született, amivel Törökország után a második legnagyobb termékenységimutató-növekedést értük el.
Egyéb statisztikai adatok is azt támasztják alá, hogy ráhajtottak a gyerektémára a magyar fiatalok. Több a házasságkötés is, huszonhárom évnyi csökkenés után 2010 és 2015 között harminc százalékkal, közel negyvenhatezerre nőtt a frigyek száma, azóta pedig még dinamikusabban emelkedik.
A termékenységi mutató alakulása Magyarországon 1950 és 2010 között, fekete vonallal a fennmaradáshoz szükséges 2,1-es szint – Forás: wikipedia
Az adatok szépek, ám jelenlegi népességünk megtartásához legalább 2-es, sőt a demográfusok szerint inkább 2,3-2,4-es termékenységi arányszám kellene, de ezt nehezíti a gyermekvállalási kor kitolódása. Míg 2000-ben átlagosan huszonöt évesen vállalták első gyermeküket az anyák, manapság inkább harmincévesen.
Jellemző, hogy a párok kicsúsznak az időből, a második-harmadik gyerek már termékenységi problémák miatt nem születik meg.
