Az antimikróbás szerek felesleges használata mind a gyermekre, mind a környezetünkre negatívan hat, hiszen ellenállóbb baktériumtörzsek kialakulásához vezet, azaz egyre több lehet az olyan makacs fülgyulladás, amely akár a sorozatos antibiotikumos kezelések ellenére is fennmarad. Az alábbiakban dr. Jókay Kinga, a Rózsakert Medical Center gyermekorvosa elmondja, hogyan és milyen esetekben lehet elkerülni az antibiotikumos kezelést.
A fülgyulladás annyira gyorsan is kialakulhat, hogy egy reggel még egészséges gyermeket akár már aznap este ledönthet a lábáról. Ez a betegség általában lázzal és fájdalommal jár, érthető, ha ilyenkor a leggyorsabb és leghatásosabb gyógymódot szeretné az aggódó szülő, de nem biztos, hogy a legjobb megoldást az antibiotikum jelenti. Az elmúlt években számos kutatás készült a világban, amelyekben összehasonlították az antibiotikummal kezelt eseteket a tünetileg kezelt esetekkel. Az eredmények egy irányba mutatnak: a gyerekek nagy részénél a középfülgyulladás antibiotikum nélkül is, tüneti kezeléssel biztonságosan gyógyítható, megfelelő körültekintés és szoros felügyelet mellett.
A tudományos érdeklődés annak köszönhető, hogy az antimikróbás szerekkel szembeni ellenállás egyre növekszik, azaz egyre ellenállóbb baktériumtörzsek fejődnek ki, valamint egyre több szülő fogalmazza meg ellenérzéseit az antibiotikumos kezeléssel kapcsolatban. Ezek mind arra sarkallták az orvosokat, hogy újraértékeljék a középfülgyulladás gyógyításának korábbi gyakorlatát.
Egy Amerikában végzett kutatás során megnézték, hogy a gyógyulásban mekkora eltérés mutatkozik, ha antibiotikumot vagy placebót adnak a gyermeknek. A vizsgálatba bevont gyermekek 61 százalékának egy nap alatt csökkentek a panaszai mindkét csoportban, valamint 7 nap alatt a gyermekek 75 százaléka meggyógyult attól függetlenül, hogy mit kaptak. Az antimikróbás szer azonnali használata ugyan egy nappal hamarabb megszüntette a gyerekek 5–15 százalékánál a panaszokat, de 5–10 százalékuknál jelentkeztek az antibiotikum mellékhatásai (hasfájás, hasmenés). Fontos hozzátenni, hogy az eddigi tapasztalatok alapján az így kezelt gyermekeknél nem magasabb a szövődmények, mint például a masztoiditisz, azaz a fül mögötti csont gyulladása, vagy a bakteriális agyhártyagyulladás kockázata sem.
A témában további kutatások is készültek, amelyek egymással összhangban állítják: a gyerekek nagy részénél a fülgyulladás szövődménymentesen kezelhető antibakteriális hatóanyag nélkül, fájdalomcsillapítással és szoros megfigyelés mellett. A Holland Háziorvosok Kollégiuma ezek alapján irányelvet dolgozott ki, amely szerint az első három napban csak a tüneteket kezelik az orvosok, az antibiotikumos kezelés csak akkor kezdődik el, ha nem javult a beteg állapota.
A középfülgyulladás gyógyításában ezen eredmények forradalmi változást hoztak. Hozzá kell tenni, hogy ugyan a gyermekek nagy arányban gyógyulnak meg biztonságosan antibiotikum nélkül, általánosítani mégsem lehet. Vannak olyan gyermekek, akiknél körültekintőbbnek kell lenni, ha el akarjuk kerülni az antibiotikumos kezelést. Így például akik visszatérő fülgyulladástól szenvednek, valamint a 2 év alatti gyermekek, akik nem tudják még elmondani, értékelni a fájdalmuk erősségét. Azon gyermekeknél sem lehet várni, akik veleszületett rendellenességgel látták meg a napvilágot, így például nyúlszájjal, immunhiánnyal, Down-kórral, vagy azok a hallássérültek, akik úgynevezett cochleáris (a fül mögötti csontba ültetett) implantátummal rendelkeznek.
A tüneti kezelésre ezeken felül akkor van lehetőség, ha 39 fok alatt marad a gyermek láza és csak enyhe fájdalomra panaszkodik. Ilyen esetekben azonnali fájdalomcsillapítás kezdődik meg paracetamol, ibuprofen és helyi benzocaine fájdalomcsillapítókkal felállított kezelési terv alapján, súlyosabb fájdalom esetén kodeint is felírhat a kezelőorvos. Az ilyen módon kezelt gyermek szoros megfigyelésének szükségességét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Fontos, hogy az orvosi ellátás a nap mind a 24 órájában könnyen elérhető legyen, valamint a kezelőorvos és a gyermeket ápoló felnőtt szükség esetén közvetlen telefonos kapcsolatba léphessenek egymással, konzultálhassanak, és ha a gyermek állapota romlik, azonnal lehessen lépni. Az orvosnak tehát szorosan együtt kell dolgoznia a szülővel, hogy elkerüljék az antibiotikum használatát, amely bizonyos kereteken belül megoldható, sok szülő örömére. Az orvoshoz a gyermeket 48–72 órán belül vissza kell vinni, ahol egy ismételt vizsgálat alapján látható, hogy folytatható-e az eddigi metódus, vagy el kell kezdeni az antibiotikumos kezelést.
