Olyan fontos ez az ítélkezés számunkra, hogy már nemi kérdéssé fajult, sorra születnek az olyan tartalmak, amik azt taglalják, hogy a férfiaknak vagy a nőknek nehezebb a válás. A válasz erre a kérdésre számtalan szempontból lehet többféle is: az egyik kutatás szerint a férfiaknak nehezebb elválni, ha a hosszú távú mentális állapotukat nézzük. Másik kutatás szerint viszont az elvált nők 56 százaléka tapasztal sokkal nagyobb stresszt a mindennapok során, mint a férfiak. Ezek az eredmények csak azt mutatják, hogy nem jól tesszük fel a kérdést, nem azt kellene kérdeznünk, hogy a nőknek vagy a férfiaknak nehezebb a válás, mert teljesen értelmetlen ezt a kérdést boncolgatni.
A válás nehéz a nőknek. A válás nehéz a férfiaknak. A válás nehéz MINDENKINEK.
Nem lehet általánosítani, hogy melyik nem hogyan reagál egy válásra, mert mindenki a maga módján megszenvedi a történeteket. Mindenki ugyanúgy átéli azt a veszteséget, amit egy válás okoz.
A férfiaknak valóban vannak csak rájuk jellemző viselkedésformái ilyenkor, de ez nem jelenti azt, hogy ettől gonoszak lennének. Ők sokkal korábban elhagyják a kapcsolatot lelkileg, mint fizikailag. Ezért sokszor úgy tűnik, mintha közönyösek lennének, mire a tényleges elválásra kerül sor. Pedig átmennek ők is a lelki vívódáson, csak bennük épp lezárul az a szakasz, ami a nőben a szétköltözéskor kezdődik.
Kívülről a férfiak viselkedéséből az látszik ezért, mintha ők könnyebben viselnének egy válást, kivéve, ha úgy alakul a helyzet, hogy az asszony robbant, és a férfi még nyakig benne van a házasságban. Hirtelen ilyenkor ez a férfias nemtörődömség elillan, és a szakítás minden gyötrelme ugyanúgy a nyakába szakad, mint bármilyen más nemű embernek.
Egyáltalán nem lesz könnyebb attól ez a fájdalom egyik nemnek sem attól, hogy hibáztatjuk bármelyiküket.
A legtöbb esetben csak és kizárólag azok tudják, hogy mi történt pontosan, akik keresztülmentek rajta, tehát akik épp válnak. Kivétel ez alól persze az, amikor egyértelműen bántalmazás áll a háttérben, hiszen akkor ott a helye annak, hogy gonoszt kiáltsunk és minden erőnkkel megvédjük azt, akit bántottak. Minden más esetben azonban, ha csak az egyiket hallgatjuk meg, már nem lehet helyes az ítéletünk. A férfinek megvan a maga nézőpontja, a nőnek is megvan a maga nézőpontja és még az is lehet, hogy a saját szempontjaik szerint mindkettőjüknek igaza van.
A legfontosabb, amit már meg kellene érteni a válással és a körülötte lévő ítélkezéssel kapcsolatban, hogy kívülállóként teljesen mindegy, hogy ki volt a hibás a szakításban. A lényeg, hogy mindkét fél szenved, és mindkettőnek kell idő, hogy meggyógyuljon. Ha egy ismerősöd, barátod válását közelről követed, akkor az a legrosszabb, amit tehetsz, ha kígyót-békát kiabálsz a másikra. Helyette inkább arra koncentrálj, hogy hogyan segíthetnél annak az ismerősnek, hogy tovább tudjon lépni, ne ragadjon bele a múltba, és főleg ne táplálja magában a haragot, ha csúnyán váltak el. Mert a válás nem nehezebb a nőknek vagy a férfiaknak. A válás csak úgy, önmagában nehéz. Az elengedés útja, amin támogatni kell az embereket, nem pedig a földbe döngölni őket.
