“Ma védőszentekről kerestem információkat”
Kisné Bognár Mariann a tanárok segítőtársa, pedagógiai asszisztensként dolgozik a nagykátai Váci Mihály Katolikus Általános Iskolában.
“A munkám nagyon változatos, abban segítek, amire a pedagógusnak már nincs ideje – magyarázza Mariann. – Fénymásolok, dolgozatot gépelek, képeket keresek a tanórára. Az iskolánkban minden osztálynak van védőszentje, műsorral is készülnek a gyerekek, ez után kutattam ma a neten. Szent Balázs fehér püspöki fejdíszét hajtogattam a fiúknak, zenét működtettem a farsangi bál próbáján. Igaz, reggel azzal indul a munkám, hogy a kolléganőmmel megnézem, melyik osztályból ki hiányzik, leadom a konyhán a létszámot. Nálunk működik a tej- és gyümölcsprogram, ennek kiosztásában is segítek.”
Kisné Bognár Mariann pedagógiai asszisztens
Mariannt déltől a menzán találjuk, egészen az utolsó osztályig ebédeltet. A kicsiknek segít elvágni a húst, önteni a vizet, levest merni. Ha télen az öltözködés nehezebben megy, feladja a kabátot, megköti a sapkát, előkeresi a kesztyűt. Így a nemrég még ovisok nagy segítséget kapnak.
“Előfordul, hogy az influenza vagy egy makacs vírus megbetegíti a kollégákat, ilyenkor akár még helyettesítek is – a megadott tanári óravázlat alapján. Ha egy kisgyerek érzi magát rosszul, én vagyok, aki vele marad, míg a hozzátartozója megérkezik. Az egész alsó tagozat és az összes itt tanító pedagógus munkáját segítem. Tanórán kívül moziba, színházba kísérem a gyerekeket. Holnapra bohócokat, velencei maszkokat keresek, az egyik osztály ezt szeretne díszíteni.
A legjobban a gyerekeket szeretem, amikor odabújnak hozzám, töltődnek ők is és én is…
Köpeny, kesztyű, védőszemüveg
Puskár Kitti laboránsként dolgozik a Békásmegyeri Veres Péter Gimnáziumban. Az iskolában komoly kémiai és biológiai képzés folyik, szükség volt valakire, aki a szaktanári munkát segíti, és a szertárat gondozza.
Puskár Kitti laboráns
“Elsődlegesen a laborban kell helytállnom – mondja Kitti. – Rendben tartom, leltárt készítek, közös egyeztetés után beszerzem a szükséges anyagokat és eszközöket. A tanórák előtt kikészítem, amire szükség lesz, a vegyszereket, valamint segítek a kísérletek lebonyolításában. Az emelt szintű érettségire készülőknek kémiából az írásbeli rész után akár kísérleteket is be kell mutatniuk. Biztosítjuk, hogy ezeket itt az iskolában gyakorlásképpen elvégezhessék. A diákok sokszor kérik a segítségemet. Tipikus feladat, hogy kémcsövekben ismeretlen anyagokat kell meghatározniuk, a kérdés mindig az, hogy melyikben mi található. A diákok kevésbé veszélyes vegyszereket kapnak: híg sósavat, nátrium-hidroxidot, de még így is minden kísérlet alkalmával kötelező a köpeny használata. Általában nekem is ez a munkaruhám. A diákok érdeklődésének felkeltésére látványos kísérleteket is be szoktunk mutatni, ahol viszont már a kesztyű és védőszemüveg sem hiányozhat.”
Az izgalmas feladatok mellett Kitti jócskán dolgozik papírokkal is. A rendelések mellett a vegyi anyaghoz szükséges biztonsági adatlapokat gyűjti össze, valamint a címkéket kell átírnia. Általános vegyipari technikusi végzettsége van, örül, hogy igazi laborban dolgozhat, és bár nem tanár, és fiatal kora miatt sokan diáknak nézik, örül, hogy tanulók között lehet. Ő maga is továbbtanul, a hely és a kollégák inspirálták.
“A jelzőrendszer működéséért vagyok felelős”
Hamarné Kovács Gabriella elsősorban tanítónő a nagykátai Váci Mihály Katolikus Általános Iskolában, de e mellett gyógypedagógusként valamint gyermek- és ifjúságvédelmi felelősként is dolgozik.
“Ifjúságvédelmisként mondhatnám azt is, hogy egy jelzőrendszer működéséért vagyok felelős, amely a ránk bízott gyermekek testi-lelki egészségének védelmét szolgálja.
Mindig vannak jelek, tünetek, amire egy kisgyerek esetében fel kell figyelni. Az már jel, ha megváltozik a magatartása, a viselkedése, a tanulmányi eredménye, ha sokat hiányzik, betegeskedik. A mi felelősségünk pedagógusként, hogy felfigyeljünk erre.
Hamarné Kovács Gabriella
Sokszor az osztályfőnökök jelzik nekem az észlelt problémát, én pedig próbálok több szempontot figyelembe véve segíteni a megoldásban. Elsősorban a szülőkhöz fordulunk. Amennyiben ez nem hoz eredményt, visszük tovább az ügyet a megfelelő segítséget nyújtani tudó szervhez, személyhez.
Az iskolai segítség sokrétű: tanácsot adunk, illetve sok hivatalos szervvel való kapcsolattartásban közvetítő szerepet játszom. Így például a nevelési tanácsadóval, a gyermekjóléti szolgálattal, a védőnővel. Mindig az a cél, hogy a gyereknek jobb legyen. Minden év elején statisztikai felmérést végzünk, kik a hátrányos helyzetűek, kik a halmozottan hátrányos helyzetűek, kik a veszélyeztetettek. A kategóriákat az otthoni körülmények befolyásolják, például a nehéz anyagi körülmények, munkanélküliség a családban, súlyosabb esetekben a bántalmazás, a szülők alkoholizmusa. A tanulási problémát előbb vesszük észre, mint azt, hogy mi az oka. A legfontosabb, hogy időben észleljük a tüneteket és keressük az optimális megoldást.
Előfordult már, hogy a gyereket ki kellett emelni a környezetéből és nevelőszülőkhöz került, de az is, hogy az édesanyát és gyermekeit kellett menekíteni egy anyaotthonba, mert bántalmazták őket.
A felelősség mindig nagy, a problémák sokszor kényesek, de nekem és minden együttműködő kollégámnak az első szempontunk az, hogy a gyerek érdekeit nézzük.“
“Sosincs elvesztegetett munka”
László Gyöngyi majd harminc éve dolgozik logopédusként óvodás és kisiskolás korosztállyal, például Nagykátán a Váci Mihály Katolikus Általános Iskolában. Utóbbiban az első osztályosok felmérésével indul a munka szeptemberben.
László Gyöngyi
“Hanghibákat szűrök – meséli – adott szóanyaggal. Akinél felfedezem, hogy keveri a hangokat vagy egyéb problémák adódnak, selypítés, pöszeség, annak kell hozzám járnia. A szülőkkel mindig egyeztetve, engedélyeztetve, iskolai időben tartok kis csoportos foglalkozásokat. Arra nincs lehetőség, hogy egyénileg is foglalkozzak a gyerekekkel, viszont arra figyelek, hogy az azonos problémákkal küzdő tanulók kerüljenek egy csoportba. A tiszta beszédre azért (is) van szükség, hogy például az olvasást, írást elősegítsük. Nagyon fontosnak tartom a hallási figyelem, differenciálás fejlesztését is.”
Gyöngyinél a játékos formák a legnépszerűbbek, ha valaki pattogatott kukoricát vagy franciadrazsét, szívószálat talál a termében, ne nassolásra gondoljon.
“Sok kisgyereknél fordul elő, hogy valójában például fújni nem tud – és ezért esik nehezére bizonyos hangokat helyesen kiejteni. Nem tudja irányítani a levegőt. Erre kiváló gyakorlat, ha szívószállal a pattogatott kukoricát kell egyik pontból a másikba átfújnia. Az otthoni gyakorlást nem szabad kikerülni, a heti egyszer harmincperces logopédiai gyakorlat nem képes csodákra. De aki otthon minden nap hozzáteszi még a maga 5-10 percét, annak hamarosan sikerélménye lesz.
Úgy érzem, sosincs elvesztegetett munkám, ha nem nálam, akkor másnál érik be, amit megtettem. Lehet, hogy a tanító néni tapasztalja majd a változást. Ami folyamatos visszajelzés, az a kisgyerek lelke, személyisége, hangulata – ez a korosztály minden törődésért nagyon hálás.”
“Mindenki másban tehetséges”
Dittman Annamária a Somogyjádi Illyés Gyula Általános Iskola két tagiskolájában, Mezőcsokonyán és Jután dolgozik mint gyógypedagógus. Integráltan nevelt SNI (sajátos nevelési igényű) és BTMN (beilleszkedési tanulási magatartási nehézséggel küzdő) gyermekek habilitációs, rehabilitációs célú terápiáját, fejlesztését végzi. Szakértői bizottság által készített vélemény alapján kerülnek hozzá a gyerekek, mely alapján, illetve az abban szereplő fejlesztendő területek figyelembevételével, egyéni megfigyelései alapján, a gyermeket oktató pedagógusokkal való konzultációk után ő egyéni fejlesztési terveket készít. A fejlesztő, terápiás foglalkozásokon a tanulók heti rendszerességgel 1-1,5-2 órában, kiscsoportos (4-5 fő) formában vesznek részt.
Dittmann Annamária gyógypedagógus
“Arra jelenleg nincs lehetőségem, hogy egyéni foglalkozásokat is tartsak, a tanulási zavarral (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) és tanulási nehézséggel (írás, olvasás, számolás, helyesírás) küzdő gyermekek számának jelentős növekedése miatt, de törekszem arra, hogy kiscsoportos formában is minél több részterületre kiterjedő fejlesztést kapjanak a tanulóim.
Hiába kérdezem meg a számolási zavarral, nehézséggel küzdő gyermeket akár százszor is, hogy mennyi 6×5, valószínűleg nem fog tudni válaszolni, de a tanórainál sokkal lassúbb tempóban, játékos feladatokkal érhetek el kisebb-nagyobb sikereket. Foglalkozásaimon hangsúlyos szerepet kap a játék, a mozgás, a személyes megtapasztalás. Magam is készítek fejlesztő eszközöket. Igyekszem minél több sikerélményhez juttatni a foglalkozásaimra járó gyerekeket, hozzájárulva a pozitív énkép kialakulásához.
Fontosnak tartom, hogy arra mindig szánjak 5 percet legalább, hogy meghallgassam az adott napi problémáikat, hiszen a terápiában az is fontos, hogy a foglalkozás a gyerek lelkiállapotához igazodjon.
A tanulóim örömmel jönnek hozzám: milyen jó, hogy nálam nyugalom van és csend. Folyamatosan erősítem bennük, hogy semmivel sem kevesebb másoknál, mert mindenki másban tehetséges.
Fejlesztő foglalkozás
“A végső cél, hogy a gyerek lelkiállapota rendben legyen!”
Gyurkovits Zsuzsanna intézménypszichológusként az óvodától a középiskoláig több korosztállyal is foglalkozott. Jelenleg a Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium iskolapszichológusa.
“Dolgozom nemcsak a diákokkal, hanem a szüleikkel és a pedagógusokkal is, akár egyéni, akár csoportos formában. Minden esetben a legfontosabb célkitűzés a diákok és az oktatási intézmény egészséges mentálhigiénés állapotának fenntartása, helyreállítása. Ennélfogva a pszichológus legfontosabb feladata a prevenció, a szűrés, a tanácsadás, és szükség esetén a megfelelő külső intézménybe vagy szakemberhez irányítás.
A tanácsadási folyamat legtöbbször egy diák pszichés állapotának jelzésével indul. Sok esetben a szülők vagy a pedagógusok jelzik a nehézséget, de kamasz korosztályoknál már maguk a diákok is kérnek segítséget. Csoportos tanácsadás esetén óvodásoknál és általános iskolákban általában szülőknek vagy pedagógusoknak tartunk témacentrikus beszélgetéseket, foglalkozásokat – például iskolaérettség vagy konkrét viselkedési nehézségek témájában. Gimnáziumokban vagy felső tagozatos iskolákban a csoportos foglalkozás témája lehet drogprevenció, amit a szülőknek tartok, szorongó diákoknak tartott csoportos foglalkozás vagy mediációs foglalkozás, amit konfliktusban lévő személyek között tartok.
Gyurkovits Zsuzsanna intézménypszichológus
A két fő feladatom: a megelőzés és a szűrés. Mindkettő tanácsadás jellegű, én nem végzek terápiás foglalkozásokat, nem kezelek. Ha a probléma olyan jellegű, mely terápiás vagy egyéb szakellátást igényel, akkor az a feladatom, hogy a megfelelő szakemberhez vagy szervezethez küldjem a hozzám fordulót. A kamaszoknál az a legjobb, ha maguktól jönnek, ha nem kötelezik őket erre. Ez lehet pályaválasztási kérdés, de ebben a teljesítményorientált világban, főleg a gimnáziumokban a megfelelési kényszer okozta problémák a súlyosak.
Ha egy gyerek teljesítménye romlik, ha az osztályfőnöke, a tanárai észreveszik, hogy megváltozott a viselkedése, azt nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ezek a legfontosabb jelek.
Míg egy ovisnál a szorongás jele lehet, hogy bepisil, rágja a körmét – addig egy 14–18 éves fiatalnál ezek már árnyaltabban, vagy akár a depresszió tüneteivel tűnhetnek fel. Vagdoshatja magát, alvási zavarai lehetnek, de önértékelési nehézségek is megjelenhetnek.
Sokszor az áll a háttérben, hogy otthon nem elég jó a 92%-os dolgozat, vagy az osztály nem tud közösséggé alakulni, mert az egyéni teljesítményt fontosabbnak érzik. Ilyenkor mindenképpen szükséges a pszichológusi beavatkozás. Előfordulhat egy közösségben a kiközösítés, ami a bántalmazás egyik formája. De a párválasztás, a szexualitás és a kommunikáció a kibertérben – ez is mindennapi témaként szerepel a foglalkozásaimon. A gimnáziumban már kevésbé járunk hospitálni, ez inkább az általános iskolára és az óvodákra jellemző, hogy a gyerekeket az órákon figyeljük meg. Nekem van egy külön szobám, itt fogadom azokat, akiknek szükségük van a segítségemre.
Ha tartós beavatkozás szükséges, tudom, hogy hová kell irányítanom az iskolában élőket – és ez vonatkozhat egy kiégett tanárra is, hiszen nem csupán a tanulókra figyelek.
