Annyi fiatal hagyta el az országot, hogy most már külföldön születik meg minden hatodik magyar gyerek. 2010 óta 78 ezer gyerek született külföldön magyar szülőtől, számolt be a RTL Klub a Híradójában. Ez azt jelenti, hogy a magyar gyerekek 15 százaléka nem Magyarországon jön a világra.
“Vagyis 78 ezer külföldön született babát anyakönyveztek Magyarországon. Persze ebben a számban benne vannak azoknak a szülőknek a gyerekei is, akik a határon túlról, kisebbségben élő magyarként költöztek valamilyen másik országba” – mondta el Makay Zsuzsanna demográfus az NLCafénak.
“Németországban például 2010-ben 775 olyan gyerek született, akinek magyar volt az édesanyja, 2015-re ez a szám majdnem megháromszorozódott, 2025 magyar baba született ugyanis Németországban. És ezek a számok évről évre emelkednek. Nagy Britanniában 2014-ben 2000 magyar gyerek született, szóval a 78 000 gyerek az elmúlt 6 évben teljesen reális adat. Éppen a gyerekvállaló korosztály megy külföldre, az idősebbek ritkábban vállalják már a kiköltözést, tehát ez azt jelenti, hogy a párok ott vállalnak gyereket, ahol élnek. A magyar nők többsége úgy tervezi, hogy egy-két gyereket szül, és ezeknek a gyerekeknek egy része külföldön születik meg. Sajnos, azt nem tudjuk, hogy pontosan hányan élnek külföldön, mert csak a hivatalosan bejelentett adatokat ismerjük. Ma Magyarországon a teljes termékenységi arányszám 1,4, de ez a szám valószínűleg magasabb, pont attól, hogy sok nőt Magyarországon élőnek számolunk, de a gyakorlatban külföldön él, csak nem jelentette be.”
A teljes termékenységi arányszám a szülőképes korú (15-49) nőkre számított hipotetikus gyermekszám, amelyet egy nő szülne élete folyamán, ha az adott évi gyakoriság egész élete folyamán állandósulna, egyszerűbben: a szülőképes korú női népességre jutó születések átlaga. A népesség középtávú fennmaradásához a rátának el kell érnie vagy megközelítenie a 2,1-es szintet.
“Hogy mikor jönnek haza ezek a gyerekek és a szülők? Esetleg akkor, amikor a gyerekek óvodáskorúak, iskoláskorúak lesznek, mert külföldön nagyon sokba kerülnek ezek az intézmények. Rövid távon ugyanakkor csupán az apa fizetése is elég ahhoz, hogy a család megéljen, még akkor is, ha az anya nem dolgozik” – véli Makay Zsuzsanna, a Népességtudományi Kutatóintézet munkatársa.
“Hogyan lehetne hazacsábítani a szülőket? Elsőként az adminisztratív akadályokat kellene elhárítani a hazatelepülők elől. Hogy könnyen megkapja a gyerek a TAJ kártyát, hogy gördülékenyen folyósítsák a családi pótlékot, és még hosszan lehetne sorolni. Ezek apróságnak tűnnek, de nagyon sokat számíthatnak: most egy külföldön felnőtt gyereket nagyon nehéz beíratni az iskolába, mert nincsenek meg a megfelelő papírjai. A szülők pedig az éppen kiskamasz korú gyerekekkel döntenek általában úgy, hogy hazaköltöznek, mert később már a gyerek teljes mértékben külföldön szocializálódik, és nem is akar majd visszaköltözni.
Pont ilyen fontos ezeknek a családoknak a megfelelő munkahely, az anyagi biztonság és a megfelelő munkakörülmények megtalálása. Persze, minden hazatérés kompromisszum, de ha nem tudnak megélni itthon, akkor biztosan nem jönnek haza. Vannak családi szempontok is: ezeknek a fiataloknak a szülei éppen most jutnak olyan életszakaszba, hogy elkél náluk a segítség, de ez fordítva is igaz, mert a gyerekes szülőknek is jól jön a nagyszülők segítsége, ugyanis a bébiszitter is drága, különben pedig nem tud dolgozni az anyuka. Illetve a nagyszülők is nagyon gyakran kérik a családokat, hogy jöjjenek haza, mert különben nem látják felnőni az unokáikat. Ahogyan itthon is nagyon nehéz, úgy külföldön sem könnyű menedzselni két, három gyereket segítség nélkül” – mondta el Makay Zsuzsanna demográfus.
Egy háromgyerekes orvosházaspár éppen az iskoláskorú gyerekek miatt költözik vissza Magyarországra. Ők azt mondják, hogy Angliában lehetetlen megfizetni egy jó iskolát, az állami intézmények pedig enyhén szólva is nagyon rosszak.
“Amikor kiköltöztünk, még csak a lányunk volt meg, én rengeteget ügyeltem, de nem tudtunk megélni az én fizetésemből itthon. Saját lakásra esélyünk sem volt. Ezért mentünk Angliába: dolgozni és pénzt gyűjteni, közben pedig született még két gyerekünk. Mostanra iskoláskorúak lettek, és a feleségemmel úgy döntöttünk, hogy hazajövünk, mert az angol iskolák nem jók. Összegyűjtöttünk annyi pénzt, hogy tudunk magunknak egy jó lakást venni, én pedig annyi szakmai tapasztalatot is szereztem, hogy nem lesz nehéz elhelyezkednem, ahogy a fogorvos feleségemnek sem. És az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy soha nem éreztem magam otthon Angliában, nekem itt vannak a barátaim, itt a családom, itt érzem otthon magam” – mondta el egy hazatelepülő orvos apuka az NLCafénak.
