„Csúnya tanár néni, csúnya óvó néni, aki nem elég türelmes Jancsihoz, nem elég megértő, nem elég érzékeny, nem köti le megfelelően Jancsika érdeklődését: magyarán nem elég univerzális ahhoz, hogy tökéletesen idomuljon Jancsika igényeihez” – ezzel a felütéssel fogalmazott meg különvéleményt a pedagógusok ügyében az Anyajajj Caféblog szerzője. A szöveg így folytatódik:
„Nyilván eltúlzott a fenti példa, de tény, hogy ma divat mindenért a pedagógust pellengérre állítani. És hol jövünk a képbe mi, szülők? Nekünk semmiféle felelősségünk nincs abban, hogy a saját gyerekünk hogy viselkedik máshol? Egy tanórán, egy óvodai csoportban? Mi nagyvonalúan szemet hunyunk afölött, hogy a gyermek mégiscsak a mi nevelésünk, mégiscsak mi adjuk alá az alapokat? Ő egy tükör nekünk…
Ritkán hallom, hogy egy szülő azt mondja a gyerekének: Ha ez történt, akkor az nem helyes, fiam! Legközelebb NE tedd, mert neveletlenség, mert zavarod az órát, a többieket, a tanárt, az óvónőt, ja, és köszönni fiam, azt illik!
Mindenért a tanár a felelős? (forrás: iStock)
Nem, ma inkább azt mondják: Mindenben igazad van, fiam! A tanár hibája, mert nem jó tanár! És a gyerek máris megkapta a visszaigazolást: hogy amit ő csinál, az úgy van jól!
Rossz jegyet kaptál, fiam? A tanár rosszul tanít, nem elég érdekesen, nem elég szemléletesen, nem elég türelmesen, nem a te hibád! Te okos és ügyes vagy! És el ne vegyék már az önbizalmát, noha már így is kissé túlteng benne…
Rosszul viselkedtél? Az óvó néni vagy tanár néni már kiöregedett, befásult, válthatna, nyugdíjba mehetne. Minek választotta ezt a szakmát, ha nem szereti a gyerekeket?!
Lehet, hogy akkor szerette őket, amikor a hivatását elkezdte…
Sőt! Még most is szereti őket!”
A poszt folytatását az Anyajajj Caféblogon olvashatod el.
