Ha gyerek beteg, az önmagában nehéz lelki teher a szülőnek – egyszersmind logisztikai feladat is: el kell látni, meg kell szervezni az ápolást. Még nagyobb a rémület, ha a kicsi kórházba kerül; ezt szerencsére kevesebb szülő éli át. A helyzetet jelentősen bonyolítja, ha ez mostanság történne meg, amikor „éles helyzet” van az országban. A Társaság A Szabadságjogokért Jogvédő Civil Szervezet (TASZ) segítségével gyűjtöttük össze, mire számíthat egy szülő most, hogy a kormány veszélyhelyzetet hirdetett a koronavírus járvány miatt.
Alapvető jogaink a törvény szerint
Hogy megértsük a mostani, különleges helyzetet, érdemes először tisztában lenni azzal, mik az általános, törvénybe foglalt jogaink nekünk, szülőknek olyankor, ha gyerekünk tartós kórházi ellátásra szorul. A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről értelmében 18 éves koráig tekintendő kiskorúnak valaki. Közülük a 14 év felettiek alapesetben korlátozottan cselekvőképesnek, az az alattiak cselekvőképtelennek számítanak. Ez azért fontos, mert „a cselekvőképtelen személy személyiségi jogainak védelmében törvényes képviselője léphet fel”.
Talán a legfontosabb mondatot a 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 11. § (4) bekezdésében olvashatjuk: „A kiskorú betegnek joga van arra, hogy szülője, törvényes képviselője, illetőleg az általa vagy törvényes képviselője által megjelölt személy (a kórházban – a szerk.) mellette tartózkodjon.” Mindez azonban most, hogy március 11-én a koronavírus járvány miatt a kormány veszélyhelyzetet hirdetett, módosulhat.
Ahogyan az a 1997. évi CLIV. törvény Járványügyre vonatkozó 56. § a)-b) bekezdései tartalmazzák, „normális helyzetben”, tehát, például egy „átlagos” januárban, mikor beköszönt az influenzaszezon, a betegek jogait akár az egészségügyi államigazgatási szerv, akár az adott szolgáltató korlátozhatja. Vagyis központi intézkedéssel is korlátozhatók a betegjogok, illetve maguk az intézmények is hozhatnak korlátozó szabályokat (mondjuk látogatási tilalmat), mint történt már sok esetben a betegek védelmében korábban is.
A jelenlegi járványügyi veszélyhelyzet azonban más abból a szempontból, hogy most az Országos Tisztifőorvos az, aki közvetlenül korlátozásokat rendelhet el (ez olvasható a Nemzeti Népegészségügyi Központ 2020. március 8-i határozatában is), mint ahogyan a látogatási tilalmat már elő is írta, minden kórházra vonatkozóan. Tett azonban kivételeket is, méghozzá éppen a fent idézett Egészségügyi törvény 11. § (4) bekezdése szerintit, vagyis a gyerekkel továbbra is bent maradhat egyik szülője a kórházban.
Ide tartozik az is, hogy ugyanezen határozat alapján jelenleg az sem esik a látogatási tilalom alá, hogy a szülő nővel legyen valaki a vajúdás és a szülés alatt. Ugyanezen paragrafus (5) bekezdése foglalja ugyanis írásba, hogy szülés ideje alatt ki tartózkodhat a szülő nő mellett: A szülő nőnek joga van arra, hogy az általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen, a szülést követően pedig arra, hogy – amennyiben ezt az ő vagy újszülöttje egészségi állapota nem zárja ki – újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el.
Szerepel azonban egy további mondat is az NNK oldalán, ahol a látogatási tilalommal kapcsolatos közlemény olvasható: „A látogatási tilalommal kapcsolatos részletes, helyi szabályokat az intézkedéssel érintett intézmények házirendje határozza meg.” Érdemes tehát mindenkinek tájékozódnia az adott kórház honlapján is. Asbóth Márton, a TASZ jogásza elmondta: „Ha valaki azt tapasztalja, hogy az adott kórház az Országos Tisztifőorvos határozatához képes aránytalanul nagyobb szigorításokat vezetett be, az könnyen lehet, hogy betegjogsértő, ami miatt az intézményvezetőhöz javasolt fordulni.”
Szülők és gyerekek jogai járványügyi helyzetben – fontos, hogy nyomon kövessük a vészhelyzetre vonatkozóan az NNK által hozott határozatokat. (Illusztráció: KatarzynaBialasiewicz/Getty Images)
Mi a helyzet akkor, ha nem koronavírus-fertőzésről van szó?
Természetesen nem kell ahhoz pont a koronavírust elkapni, hogy kórházba kerüljön valaki. Szenvedhet balesetet, elkaphat más vírust, betegséget, ami miatt több napos kórházi ellátásra lesz szükség. A látogatási tilalom a fizikai kapcsolattartásra vonatkozik, tehát marad a telefon, a videochat, ahogyan az otthonmaradókkal kommunikálni lehet. Ezeknek az eszközöknek a használata jogszerűen nem korlátozható. Szabadon lehet a kórházban képet, videót készíteni, és akár nyilvánosan posztolni azokat, azonban mindig figyelni kell a betegtársak nyugalmára és személyiségi jogainak tiszteletben tartására – tehát csak az szerepelhet a képen, videón, aki ehhez kifejezetten hozzájárult. Arról, hogy tiszta ruhát, játékot, más személyes tárgyat mennyit, milyet és miként lehet eljuttatni a bent lévőknek, az adott kórház tud többet mondani.
Mi történik, ha koronavírus miatt kerül kórházba kiskorú?
Az NNK koronavírussal kapcsolatban kiadott eljárásrendjében a következő szerepel: A beteg csak a legindokoltabb esetben és korlátozott módon látogatható (például: beteg gyermeket a szülei), az intézmény eseti elbírálása alapján. A látogatók előzetes regisztráció és megfelelő felkészítés után léphetnek a kórterembe. A felkészítés során a látogatókat meg kell tanítani a védőeszközök megfelelő használatára és a helyes kézfertőtlenítési gyakorlatra. A védőeszköz-használatot ellenőrizni kell. Monitorozni kell, hogy a betegnél történt legutóbbi látogatást követő 14 napon belül a látogatónál kialakult-e az új koronavírus-megbetegedésre jellemző tünet.
Mindig megnézik tehát, hogy a konkrét esetben milyen súlyos a betegség, és ez alapján döntenek a páciens kórházi elhelyezésének módjáról, és arról is, hogy kiskorú esetén a szülők milyen gyakran látogathatják. Itt azonban nem esik szó arról, hogy lenne mód rá, hogy az egyik szülő, vállalva a „kórházi karantént”, vele maradhatna. Müller Cecília országos tisztifőorvos ehhez kapcsolódóan a március 10-i sajtótájékoztatón elmondta: „A kiskorú mellett ott lehet a szülő vagy törvényes képviselő, különösen, ha kontaktként kerül megfigyelésre… Természetesen ha karanténintézkedés zajlik, akkor el kell dönteni, hogy bevonul-e vele, és akkor nyilvánvalóan ő is aláveti magát a 14 napos együtt tartózkodásnak, mert akkor már onnan kimenni nem lehet a lappangási idő alatt.”
Több ország esetén is olvashattunk, hallhattunk már arról, hogy bizonyos szintű kijárási tilalmat rendeltek el, ami szintén érintheti a kórházi látogatás lehetőségeit. Ezzel kapcsolatban Asbóth Márton kiemelte: „A kijárási tilalomnak nincsenek pontos szabályai, éppen azért, mert azt mindig az adott helyzetnek megfelelően hozzák meg. Azokban az országokban, ahol ilyet rendeltek el, ott is meghatároztak kivételes eseteket, várható, hogy itthon is ez lenne a gyakorlat hasonló helyzetben.”
Asbóth Márton szerint amiatt, hogy a kórházi elkülönítés szabályait egyedileg határozzák meg, betegenként, azt is számításba kell venni, hogy az adott kórházban az adott betegszám mellett a feltételek biztosítottak-e rá, hogy egy szülő folyamatosan ott legyen a gyerekével. „Nem mindegy, hogy egy-két gyerek szorul kórházi ellátásra vagy hirtelen mondjuk, száz. Hiszen más kapacitás kell száz gyerekhez és más száz gyerekhez plusz száz felnőtthöz. Ilyen esetben már a gyógyítás rovására mehet a leterheltség. A betegjogok korlátozásnak meg kell találni az arányos szintjét.”
Cikkünk az aktuális helyzetet mutatta be, melyet a kormányrendeletek intézkedései, a Nemzeti Népegészségügyi Központ határozatai bármikor módosíthatnak attól függően, miként alakul a megbetegedések száma. Ezért mindenkinek azt javasoljuk, folyamatosan tájékozódjon az aktuális változásokról ITT, ITT vagy ITT.
Koronavírussal kapcsolatos hírek:
Tévhitek a koronavírusról – a WHO válaszol rájuk
Egymilliárd embernek kéne az otthonában maradnia a koronavírus miatt
