Napjainkban egyre kevésbé divat az otthoni tojásfestés, az emberek húsvétkor inkább elvonulnak pihenni, kirándulni, ahelyett, hogy a locsolókat várnák. Utóbbira a koronavírus-járvány megfékezése érdekében elrendelt intézkedések miatt sajnos nincs lehetőség, azonban mindenki kipróbálhatja otthon a szép ünnepi hagyományokat.
A tojásdíszítés királynője több mint 40 éve igyekszik megőrizni és népszerűsíteni a hagyományos tojásfestést, idén talán egy kicsit nagyobb sikerrel. Hivatalos oldalán és a vele készült interjúkban rengeteg hasznos tanácsot oszt meg, de most egy picit az olvasóinknak is segítséget nyújt.
Falpingálással kezdte
Zsigóné Kati nagyon fiatalon ismerkedett meg a népi iparművészettel. Anyukája erőltette, hogy horgoljon, azt mondta neki, „egy nő úgy szép, ha kézimunkázik”. A fiatal lánynak akkoriban nem tetszett annyira a dolog, de később elkezdett mintákat rajzolni. Igazán a férje mellett bontakozott ki a művészete.
„Egy idő után elkezdtem a házunkat díszítgetni, szépítgetni. Láttam valahol egy falpingálást, nagyon megtetszett a virágok miatt, amiket egyébként is szeretek, csak sajnálom őket, mikor ki kell dobni, mert elhervadnak, ezért jobb, ha a falon vannak. Elhatároztam, hogy hívok asszonyokat, akik kifestik a falat, de a férjem azt mondta, fessek én a falra, mert nagyon ügyes vagyok” – mesél a kezdetekről Kati. A Kecskeméten élő asszonyt elgondolkodtatták férje szavai, ezért fogott két lapot, amit telerajzolt virágokkal, de nem tudta, tehetséges-e, ezért elment Kalocsára, hogy megkérdezze, érdeme-e folytatni ezek rajzolását, művészetét.
Imádja a húsvétot és a virágokat
„Elmentem busszal Kalocsára a legjobb pingálóhoz, egy tanyára. Kijött egy idős asszony a házból, és a drótkerítésen keresztül mondtam neki, hogy pingálni szeretnék. Hiába könyörögtem, elküldött, de néhány órát még maradtam a kapujánál. Erre újra kijött, megmutattam neki a telirajzolt lapot, amire ránézett, és azt mondta, hogy ilyen tehetséggel még nem találkozott, és menjek le hozzá két alkalommal festeni” – emlékszik vissza a tojásdíszítés királynője, aki eleinte falakra, csempékre pingált, majd mikor Kalocsán meglátta a tojásokon lévő mintákat, elkezdett velük komolyabban foglalkozni. Csinált több tucatnyit belőlük, eladta piacokon, házalt velük, az emberek pedig boldogan vették meg tőle a szebbnél-szebb alkotásokat.
Olyan jó volt érezni, hogy értékelik a munkámat
– mondja Kati, aki ezután sikert sikerre halmozott. 2009-ben Dubaiban a világ öt legjobb tojásdíszítője közé választották, Európában pedig a legjobb tojásdíszítőjének. Munkásságát elismerték Príma-díjjal és Nemzeti Értéknek nyilvánították. 2019 decemberében Harmónia-díjat kapott: a szeretet, a jóság és harmónia nagykövete lett Magyarországon. A rengeteg siker mellett egyetlen szívfájdalma, hogy a 2018 húsvétjára készített Magyar Nemzet Tojása még nem került a magyar nemzet tulajdonába. Várja, hogy egy arra illetékes majd lépéseket tesz ez ügyben.
Zsigoné Kati unokája a Magyar Nemzet Tojásával (Fotó: Northfoto/Xinhua/Völgyi Attila)
„Azt érzem sikernek, amikor megállnak az emberek az alkotásaim előtt a kiállításomon és ámulnak. Akkor én, a szegény lány, a szegények között is a legszegényebb, nem hiába születtem meg, mert a munkáimmal egy pillanatra elfeledtettem az emberekkel az életükben történt rossz dolgokat – magyarázza Kati, aki a sikerek ellenére nem felejtette el, hogy honnan jött, és azt vallja, hogy bármit csinál, az embert csak az alázat viszi messzire. – Hiszem azt, hogy annyit érek, amennyire mások szeretetéért le tudok hajolni.”
Milyen legyen a hímes tojás?
Zsigóné Kati beszélgetésünk alatt néhány jó tanáccsal látta el azokat, akik most fognának bele a tojásfestésbe. Az első és legfontosabb szerinte a következő:
Nem kell, hogy az alkotás gyönyörű legyen. Attól lesz szép a hímes tojás, hogy mosolygunk rá, boldogok vagyunk. Mindig arra gondoljunk, akinek készítjük, mert ő akkor is fog neki örülni, ha becsúszik egy pici hiba
– mondja a tojásdíszítés királynője, aki azt is elárulja, a festésnél egyáltalán nem számít a tojás minősége, hogy vékony vagy vastag héjú tojással dolgozunk. Aki ügyes, az mindkettővel tud kezdeni valamit. „Volt már olyan, hogy egy tojás meg volt repedve, nem vettem észre, mégis gyönyörűen kicsipkéztem” – jegyzi meg Kati.
Zsigóné Kati több mint 20 féle tojásdíszítési technikát ismer
A művész szerint, aki életében először kezd bele a tojásdíszítésbe, az otthon talált temperával vagy olajfestékkel festhet a legegyszerűbben. „Főzze meg a tojást. Tegyen egy pontot a tojás közepébe. Ebből húzzon keresztet a tojásra, a vonalak végére fessen egy-egy kacskaringót, és már kész is van őseink jele. Ugyanezt még karcolással is meg lehet csinálni, amihez bármilyen hegyes eszköz megfelel (szög, késhegy, tapétavágó). Itt az a lényeg, hogy ne szorítsuk a tojást!” – magyarázza Zsigóné Kati. Akinek ügyesebben megy, az próbálkozhat a viaszolási technikával.
„Ha van otthon méhviasz (boltba ne menjünk most érte), azt is fel lehet olvasztani, egy gyufaszállal felvinni a tojásra a motívumokat, majd langyos vöröshagymával színezett lébe tenni, kivenni. Miután megszáradt, láng fölé tenni és letörölgetni róla a viaszt” – osztja meg velünk a technika lényegét a népi iparművész, aki maga is szereti a természetes színezékeket, mint például a hagymahéj vagy a cékla.
Van olyan technika, amibe az ő lába is beleremeg
Zsigóné Kati több mint 20 tojásdíszítési technikát ismer és űz. Mindig éppen az a kedvence, amelyikkel dolgozik. A világ minden tájáról rendelnek tőle tojásokat, ezért általában aszerint készíti őket, amelyikből hiány keletkezik, és pótolni kell. A legtöbb technikával egyszerűen és gyorsan dolgozik, de mint mondja, kettőnél még az ő lába is remeg vagy ideges lesz.
„A lábremegés akkor van, amikor faragom a tojást, el kell vékonyítani a héját, és félek, hogy átlyukad olyan helyen, ahol nem kellene. Ilyenkor benne van már mondjuk egy fél éves munkám. Amelyiknél nagyon ideges vagyok, az a patkolás. Természetesen nem a sima patkolás, ami könnyű, hanem ennek egy olyan válfaja, amikor a patkószög nem látszik a tojáson. A patkók egymással össze vannak fűzve” – meséli Kati, hozzáteszi, hogy az így patkolt tojások nagyon ritkák, ezért nagyon drágák is. Egy patkolt libatojás kerülhet 50 ezer forintba, míg a másik, különleges módszerrel készült patkolt tojás akár 250 ezer forintba is, pedig ugyanakkora, csak más, nagyon ritkán alkalmazott technika, amivel készült.
Zsigóné Kati, népi iparművész
Így készül az idei húsvétra a tojásdíszítő művész
„A világ minden férfiját meg szoktam hívni locsolkodni, és jönnek is, kivéve most, mert be lesz zárva a kapu” – mondja Zsigóné Kati, akinél idén sajnos elmarad a húsvéti locsolkodás a koronavírus-járvány miatt. Egyébként mindenkit széles mosollyal, szeretettel fogad.
„Minden kedves locsolómnak csinálok egy tojást. Ez úgy néz ki, hogy egy lapra felrajzolom őseink jeleit, és ezekből, amit kiválaszt, azt ott előtte ráviaszolom a tojásra. A húsvét a második kedvenc ünnepem a házassági évfordulónk után. Imádom a férjemet, aki 43 év után is azt mondta, hogy én egy csodalény vagyok” – jegyzi meg a tojásdíszítés királynője, aki az otthoni bezártságban annyi előnyt lát, hogy legalább lesz ideje élete legnagyobb művének megvalósítására.
Kati egy hároméves alkotáson dolgozik, amihez szüksége lenne egy nagyon nagy strucctojásra. 44×49 centiméter körméretű, vagy ennél nagyobb tojást vár egy kedves felajánlótól. Mint mondja, nála két dolognak kell teljesülnie, hogy belefogjon a munkába. Az egyik, hogy egy felülmúlhatatlan ötlete legyen, a másik, hogy a szíve mélyén úgy érezze, nem tudja megcsinálni. A kihívás tudja igazán ösztönözni, és a szívében lévő mérhetetlen boldogság kell ahhoz, hogy a maradandó, felbecsülhetetlen értékű alkotás elkészüljön.
