Tudtad, hogy volt idő, amikor Szabó Magdát betiltották? Bizony, 1949-58-ig nem publikálhatott, de az addig költőként tevékenykedő írónő ‘58 után teljes erőbedobással visszatért regény- és drámaíróként. Az első nagy sikert számára A freskó és Az őz című regények hozták meg, és valószínűleg azért is rajongtak érte annyian, mert újszerű megközelítésben foglalkozott a női sorsokkal könyveiben.
A könyveit tényleg bármelyik korosztály forgathatta, ugyanúgy írt a kicsiknek, mint a kamaszoknak és a felnőtteknek. A Tündér Lala című könyv a mai napig a gyerekek nagy kedvence – ahogy mi is rongyosra olvastuk gyerekkorunkban -, míg az Abigél és más, nagyobb korosztálynak szóló könyvei nemzetközi sikereket értek el.
Szabó Magda fiatalon, 1964-ben (Kép: Hunyady József/Fortepan)
Rengeteg nyelvre lefordították Szabó Magda írásait, a neve nemcsak Magyarországon, de világszerte ismert és elismert. Mi most csak egyetlen elgondolkodtató üzenetet hoztunk tőle, amit erősen ajánlunk a szülők figyelmébe, ha a gyerekek nem akarnának tanulni az iskolában, akkor érdemes megközelíteni a tanulás kérdéskörét Szabó Magda szemszögéből.
„Csak nem mondta neked valaki azt, hogy tanulni kellemes? Tudni jó, gyerekem, tanulni egyáltalán nem az. (…) Csak éppen nem éri meg, ha az ember nem tanul. Nem érted? Nem éri meg, amibe kerül. Nincs arányban, mennyivel rosszabb nem tudni valamit, mint nem tanulni s kitenni magunkat annak, hogy nem értjük ezt a gyönyörű világot.” (Szabó Magda: Álarcosbál)
