Állami kommunikációs szakember, állatvédelmi jogi kutató, oktató. 2020-ban az Magyarországi Szóvivők Országos Egyesülete a „Szavak Embere 2020” díjjal tüntette ki. Most pedig arra vállalkozott, hogy a gyerekereket szólítsa meg: mesekönyvet írt a 7-11 éves korosztálynak.
Ricsi történetén keresztül magyarázza el, mivel jár egy házi kedvenc gondozása, milyen különböző igényei lehetnek egy vadállatnak és egy háziállatnak, de arra is kitér, miért fontos az állatvédelem, vagy hogy mit jelent pontosan az ivartalanítás.
Végigkísérte az életedet az állatok iránti szeretet, az állatvédelem. Úgy tudom kisgyerekként még az állatorvosi pályával is kacérkodtál:
Igen, biológus édesapám mellett magamba szívtam az állatok iránti szeretet, és amikor egy gyerek azon gondolkodik, hogy milyen hivatás révén tud közel kerülni az állatokhoz, adja magát, hogy állatorvos szeretne lenni. Később, a tanulmányaim során a magyart és a történelmet is nagyon megszerettem, így végül a jogi egyetem felé orientálódtam. Mivel az állatvédelem több tudományágat felölelő, multidiszciplináris terület, ezért a jogi, kommunikációs, közgazdaságtani tapasztalataimat remekül tudom hasznosítani ezen a területen. Úgy érzem, hogy a helyemen vagyok.
Gyerekkora óta fontos számára az állatvédelem (Fotó: Vetter Szilvia)
Egyetemen magyarul, angolul és németül oktatod az állatvédelmet, állatvédelmi jogokat. Mik a szakmai tapasztalataid: milyen a helyzet itthon?
A magyar egy állatszerető nép, jóval több kutyánk, macskánk van, mint az európai átlagnak, vagy akár a lovas hagyományainkra is gondolhatunk. Az már másik kérdés, hogy a történelmünk nem segítette az állatvédelem fejlődését, hiszen például a XX. században még az emberi jogok sem voltak biztosítva.
A rendszerváltás ezen változtatott, az elmúlt 30 évben gyorsított állatvédelmi jogalkotásraa került sor, és ma már elmondhatjuk, hogy a hazai állatvédelmi jogszabályaink egyáltalán nem rosszak. Azonban az is kétségtelen, hogy a néplélek nem tudott a jogszabályok változásához alkalmazkodni, országos szinten eltérő, ki hogyan áll az állatokhoz. Azokban a régiókban például, ahol egyéb értelemben is hátrányos helyzetről beszélünk, ott az állatok megítélése is más, gyakran egyfajta tárgyként tekintenek rájuk, nem pedig olyan élőlényekre, amelyeknek érzései, igényei vannak.
Az állatvédelem helyzete tehát összefügg a gazdasági, szociális háttérrel?
Az állatvédelem olyan, mint egy óriási pókháló, amelyben minden összefügg mindennel.
A Phd disszertációmat arról írtam, hogy az anyagi jóléte egy országnak hogyan függ össze az állatkínzás ellenes jogi szabályozásával. A kutatásaim során azt találtam, hogy a magasabb GDP-vel rendelkező országok esetében kimunkáltabbak, korszerűbbek az állatvédelmi törvények, mint a rosszabb anyagi helyzetben lévő államokban. A tanulmányok azt is kimutatták, hogy az állatvédelem helyzete függ az adott társadalom pszichés állapotától, és a kutatások azt is alátámasztják, hogy a családon belüli erőszak, és az állatkínzás szorosan összefügg.
Vetter Szilvia, amikor éppen nem dolgozik (Fotó: Török-Koncz Regina)
Állhat az egyik a másik hátterében?
Abszolút. Előfordul, hogy csak a megkínzott állat kerül a hatóságok látóterébe, majd kiderül, hogy családon belüli erőszakról is szó van. Szélsőséges példa, de ha megnézzük egy sorozatgyilkos bűnözői karrierjét, szinte mindig azt látjuk, hogy az állatkínzásból növi ki magát a többi, emberekre irányuló bűncselekmény. De az is előfordul, hogy maga a bántalmazott vezeti le a frusztrációját a nála gyengébb állatokon.
Tehát az állatvédelem önmagában nem vizsgálható, csak egy szélesebb perspektívából, ami azt jelenti, hogy már egészen korán, a gyerekeknél el kell kezdeni az állatbarát, állatvédelmi oktatást, az ideális az lenne, ha ez az iskola keretein belül is megvalósulna.
Vagy egy olyan könyv segítségével, amit nemrég írtál. Honnan jött az ötlet, hogy edukatív gyerekkönyvet írj?
Van egy 8 éves kisfiam, neki kerestem egy olyan mesekönyvet, ami az állatvédelemről, a felelős állattartásról szól, szórakoztató módon. Nem igazán találtam ilyet, így főleg ez az igény adta az ötletet. A könyvírás pedig egyébként sem állt tőlem messze, két éve kiadtam egy regényt (Victoria, a szerk.), igaz, nem állatvédelem témában, és az egyértelműen felnőtteknek szól.
Anya! Ugye megtarthatom? (Fotó: Vetter Szilvia)
Gyerekkorodban, és főleg az állatok kapcsán, milyen írások voltak hatással rád?
Gerald Durrell összes könyve, James Herriot és persze Joy Adamson művei. A régi típusú mesékből nem nagyon tudnék említeni példát, azok nem igazán az állatok megfelelő ábrázolásáról szólnak, gondoljunk csak a Piroska és a farkasra.
Milyen szándékkal írtad meg Ricsi történetét?
A cél, hogy a kisfiú történetén keresztül felhívjam a 7-11 éves gyerekek figyelmét a felelős állattartásra, nem félek a könyvben olyan témákról sem beszélni, mint az ivartalanítás. Nagyon fontos, hogy már egészen fiatalkorban megértsük, mennyire fontos, hogy kevesebb árva kutya szülessen. Emellett persze sok egyéb fogalmat is tisztázok a mesében: mi az állatmenhely, kik a biológusok, vagy mi jelent az, hogy bűncselekmény.
A kisfiad segített a könyv megírása során?
Olyannyira, hogy róla mintáztam Ricsi karakterét, lényegében ő a főszereplője a könyvnek. Végig rajta teszteltem az írást, mi az, amit ért belőle, milyen kérdéseket tesz fel közben, a segítségével csiszolgattam a tartalmat és a nyelvezetet.
Nagyobb spoilerek nélkül elárulsz valamit a történetről?
Ricsi megment egy gyurgyalagot, ami egy idő után elég bánatos lesz, hiába gyógyul meg. Ricsi megpróbálja kideríteni, mi az oka a szomorúságának, mit kell tennie ahhoz, hogy újra boldognak lássa. Álmában híres és kevésbé híres állatokkal találkozik, és mindegyiknek felteszi kérdéseit… A végét nem árulnám el!
Miért pont ez a címe, hogy Anya, megtarthatom?
A legtöbb szülőnek egy nap felteszi ezt a kérdés a gyereke, amire nem egyszerű választ adni. Ehhez nyújt segítséget a mese és a végén található kérdéssor, amely a könyv tartalmára irányul. Ha a gyerek megértette a mesét, valószínűleg válaszolni tud a kérdésekre, és ebből az is látszik a szülő számára, hogy megérett egy kisállat gondozására.
Fotó: Vetter Szilvia
Még több izgalmas interjú
Scherer Péter: „Van egy kevésbé szerethető oldalam is”
Pásztor Anna: „Egy olyan forgószélben vagyok, ami embertelen tempót diktál”
„A mai napig rengeteg nőt szégyenítenek meg a menstruációja miatt”
