Egyre súlyosabb következményei vannak az ázsiaiak elleni gyűlöletnek

Borzalmas és sokkoló volt, de sokaknak egyáltalán nem váratlan a múlt heti atlantai gyűlöletcselekmény-sorozat, aminek célpontjai Egyesült Államokban élő ázsiaiak voltak.

Egy ámokfutó március 16-án masszázsszalonokba masírozott be, és egy órán belül három különböző helyen nyitott tüzet és ölt meg nyolc embert, köztük hat ázsiai nőt. A 21 éves Robert Aaron Longot másnap elfogták. Az elkövető azt mondta, hogy szexfüggősége vezetett a mészárláshoz, és az, hogy „rossz napja volt”, ám a számítógépén talált bizonyítékok és alapján, és hogy célzottan ázsiai nőkre tüzelt, gyűlöletbűncselekmény sem zárható ki.

Longot evangélikus gyülekezete, amelynek egy szexfüggőknek is fenntartott rehabjában többször járt, a tettei után kitagadta. A rendőrség szerint a férfit szülei egy nappal a vérengzés előtt elküldték otthonról bizarr viselkedése miatt. Long azért vett célba ázsiai nőket, mert a szemében ők szimbolizálták a szexmunkát.

Bee Nguyen Georgia állam vietnami származású szenátora szerint a mészárlás indíttatása vegyes: hímsoviniszta és xenofób érzelmekből táplálkozott.

Nem sokkal az atlantai ámokfutás után San Francisco kínai negyedében is növelni kellett a járőrök számát, mert egyre több, ázsiaiak elleni utcai támadásról kaptak bejelentést. Az egyik utórezgését videóra is vették, amelyben egy 75 éves kínai nő úgy ellátta a rátámadó férfi baját, hogy az kórházban kötött ki. Az idős asszony egy piros lámpánál várakozott, amikor a férfi odalépett és szó nélkül ököllel szemen vágta. Xiao Zhen Xie azonban fogott egy botot és ellátta a baját. A 39 éves elkövetőnek nem ez volt az első tette, pár nappal korábban egy 83 éves ázsiai férfira támadt.

A Fülöp-szigeteki 61 éves Noel Quintana éppen mentális betegekkel foglalkozó munkahelyére indult a New York-i Harlembe, az L metróvonal Jefferson Station megállójában szállt fel. A mellette álló férfi egyszer csak belerúgott a táskájába. Quintana nem akart botrányt, arrébb rakta a táskáját, hátha az zavarta a másikat. De később a férfi újra belerúgott. Ekkor Quintana megkérdezte tőle, mi baja van, de elindult a kocsi másik végébe. A férfi utána ment és sniccerrel belevágott az arcába. Senki nem szólt semmit, senki nem sietett a vérző férfi segítségére.

A gyűlölet mindig is ott volt

Nemcsak a tengerentúlon szaporodtak meg az ázsiaiak elleni gyűlölet-bűncselekmények. A koronavírus kitörése óta világszerte egyre több támadás éri a kelet és délkelet-ázsiai közösségeket. 2020 májusában az ENSZ főtitkára Antonio Guterres is kénytelen volt felszólalni a xenofóbia miatt, arra kérve a kormányokat, hogy a gyűlölet vírusa ellen is lépjenek fel.

Közel egy év telt el azóta, de a közösségek beszámolói szerint a helyzet nem lett jobb, sőt, talán rosszabb is. Számos országban ugyanis már egy eleve meglévő idegengyűlöletre erősített rá az, hogy a koronavírus a kínai Vuhan városából indult ki, és ezzel casus bellit adott a faji alapú diszkriminációnak, hibáztatásnak.

Ilyen országok a Human Rights Watch megfigyelése alapján az Egyesült Államok (3800 támadással egy év alatt), Kanada (717 százalékos növekedéssel), Olaszország, Oroszország és Brazília. Új-Zélandon is virágzik a diszkrimináció, a járványt amúgy példásan kezelő miniszterelnök, Jacinda Ardern egyelőre nem nyilatkozott azokról az adatokról, melyek szerint a szigetországban élő kínaiak 54 százaléka tapasztalt diszkriminációt a koronavírus kitörése óta.

Az Egyesült Királyságban háromszorosára nőtt a kínaiak és kelet, délkelet-ázsiai ellen irányuló támadások száma. Kínai ételfutárokat leköptek, megvertek, a kórházban dolgozó nővéreket, takarítókat a betegek megtámadták, inzultálták, miközben faji alapú szidalmakat szórtak rájuk.

A helyzet Ausztráliában sem sokkal jobb. Az Ázsiai Ausztrál Szövetség tavaly április és június között 377 bejelentést kapott faji alapú támadásról. Ez sem új keletű a kontinensen, a 19. és 20. században egy sor olyan törvényt fogadott el több vezetés, amely a kínai migrációt korlátozta egy „Fehér Ausztráliáért”.

Míg Új-Zélandon és Ausztráliában szigorú szabályok vonatkoznak a fegyvertartásra, addig az Egyesült Államokban, ahol szinte bárki hozzájuthat, félnek, hogy a tömeges mészárlásoknak nem lesz vége.

A Kína vírus és a Kung flu

És, hát, nem tett sokat a kedélyek csillapításáért a januárban leköszönő Donald Trump sem, aki a koronavírust a Kína-vírusnak és Kung flu-nak (a flu angolul influenzát jelent) nevezte beszédeiben, Kínát hibáztatta a járványért, ezzel tüzelve az idegengyűlöletet. A Twitter felmérése azt mutatta, hogy Trump beszéde után 85 százalékkal nőtt a kínai-ellenes és őket érintő összeesküvés elméleteket posztoló tartalom a közösségi oldalon. „A kisebbségek mindig jó bűnbakok, a járványok pedig a felszínre hozzák bizonyos csoportok ellen már létező ellenérzéseket” – mondta a Time-nak Ausztrália egykori diszkrimináció elleni biztosa, Tim Soutphommasane. Az ázsiaiak egyébként évszázadok óta jelen vannak Amerikában, olcsó munkaerőként jelentősen hozzájárultak a nyugati part kiépüléséhez. 

Joe Biden múlt heti, első főműsoridős bejelentésében kijelentette, elfogadhatatlannak tartja az ázsiai-amerikaiak elleni gyűlölettámadásokat, hogy bűnbakot csináltak belőlük és etnikai hovatartozásuk miatt zaklatják, hibáztatják őket. „Ezekben a pillanatokban is rengeteg ázsiai-amerikai dolgozik a koronavírus elleni küzdelemben, kórházakban próbálnak életeket menteni. És még így is, kénytelenek félelemeben élni, félni attól, hogy kilépjenek az utcára. Ez nincs rendjén, a támadások nem az amerikai viselkedést tükrözik és véget kell érniük.”

Az elnök még januárban írta alá a xenofóbiát és az ázsiai, illetve a Csendes-óceáni szigetlakókkal szembeni gyűlöletet elítélő nyilatkozatot. A Congressional Asian Pacific American Caucus, egy ázsiai jogvédő szervezet ennek a gyakorlati megvalósításának előkészítésére szeretett volna egy találkozót összehívni a vezetéssel, de egyelőre erre még nem került sor.

Eközben demokrata képviselők egy új törvénytervezettel álltak elő, ami kifejezetten az ázsiai-amerikaiak elleni bűncselekményekről szólna. Pontosabban arról, hogy az amerikai igazságügyi minisztériumban elősegítsék az ilyen irányú, a COVID19-cel kapcsolatba hozható gyűlölet-bűncselekmények felülvizsgálatát és kezelését. A törvénytervezetet egyelőre nem fogadta el a Kongresszus.

Stop Asian Hate

Az Egyesült Királyság első kínai, női parlamenti tagja, Sarah Owen szerint több évtizedes diszkrimináció kerül most felszínre. Felmérések alapján az ázsiaiak nemcsak nehezebben jutnak előre a munkahelyükön, de faji alapú sztereotípiák áldozatai, valamint rosszabb az egészségük is. Kevesen kerülnek be közülük a médiába, a törvényhozásba vagy cégek felsővezetői szintjére.

A gyilkosságok életre hívták a Stop Asian Hate (állítsd meg az ázsiaiak elleni gyűlöletet) kampányt, amibe számos híresség beszállt, kifejezve szolidaritását az Egyesült Államokban élő ázsiai közösséggel.

A Grace Klinika és Bridgerton mögött álló Shonda Rhimes mellett a Star Trek sztárja, George Takei, A fiúknak, akiket valaha szerettem főszereplője, Lana Condor, John Legend, Olivia Munn, az író Celeste Ng, Eva Longoria és Barack Obama is felszólalt az ázsiaiakat ért támadások ellen.

• Mutálódott Kína óta a koronavírus – gyorsabb, halálosabb lett
• Beperelték Kínát a koronavírus-járvány miatt
• Koronavírus: sanszos, hogy Kína átverte a világot