nlc.hu
Család

Sissi és Ferenc József gyermekeinek az élete

Sissi gyermekei közül nem soknak jutott boldog öregkor

Erzsébet osztrák császárné, vagy ahogyan valamennyien hívjuk, Sissi négy gyermeket hozott a világra. Ám csak ketten élték meg a boldog öregkort.

Áldott nap lehetett 1837. december 24-e Miksa József bajor herceg és Bajorországi Ludovika Vilma számára, hiszen ezen a napon született meg harmadik gyermekük, Wittelsbach Erzsébet, aki csak Sissiként, vagyis Erzsébet osztrák császárnéként és magyar királynéként vonult be a történelembe.

Valamennyien jól ismerjük a filmek által alaposan kicicomázott szerelmi kapcsolatot Sissi és I. Ferenc József császár között. Erzsébet alig volt 17 esztendős, amikor 1854. áprilisában feleségül ment az uralkodóhoz és, bár élete a bécsi udvarban elég nyomorúságos volt, mivel nehezen tudott megfelelni az összes, számára szigorú szabálynak, azért idővel megtalálta a helyét a családban és az uralkodóházban. Erzsébet fiatalon, egy évvel az esküvője után hozta világra első gyermekét, Zsófia hőhercegnőt, őt követte Gizella 1856-ban, majd Rudolf a trónörökös 1858-ban, végül Mária 1868-ban – kései gyermekként.

Azt szinte álmunkból felébresztve is tudjuk, hogy Sissinek milyen tragikus vég jutott, hiszen 1898. szeptember 10-én, az akkor 60 éves magyar királynéra egy merénylő támadt, s halálos sebet ejtett rajta. „A magyar királynét meggyilkolták. Meggyilkolta egy rettenetes eszme vak fanatikusa, akit a végzet útjába vetett. Meggyilkolta hidegen, kegyetlenül, nem nézve nemét, védtelen ártatlanságát, szentté avató bánatát: csak azért, mert fején koronát viselt” – írta halála kapcsán 1898 szeptemberében a Vasárnapi Újság. De mi történt Sissi négy gyermekével? Hogyan és meddig éltek? S milyen sors jutott ki nekik?

Zsófia, aki Budán vesztette életét

Erzsébet első igazi tragédiáját házassága harmadik évében élte át. Ekkor volt kétéves az elsőszülött lánya, Zsófia főhercegnő, akit törékeny testalkata miatt mindig is féltettek a szülei. A gyermek nem sokkal az első születésnapja után kezdett betegeskedni, ám az udvari orvosoknak köszönhetően hamar megerősödött. Olyannyira, hogy azt is engedélyezték Sissinek, hogy Gizella mellett, Zsófiát is magával hozhassa férjével közös Magyarországi útjára 1857 májusában. Útközben azonban a gyermekek megbetegedtek, és míg Gizella könnyebben átvészelte ezt az időszakot, addig nővérét, Zsófiát teljesen ledöntötte a lábáról a kór. Május 28-án az uralkodópár Debrecenbe látogatott, itt azonban egy távirat fogadta őket, melyben azt közölték velük, hogy Zsófia haldoklik, azonnal utazzanak vissza Budára. Erzsébet és Ferenc József még pont időben érkeztek, el tudtak búcsúzni az elsőszülöttüktől, mielőtt Zsófia éjszaka tífuszban elhunyt.

Monarchia Ferenc József Sisi Sissi királyi család

Miklós Barabás – Erzherzogin Sophie von Österreich, 1857 (Fotó: Wikipedia)

„A hazánkra nézve legkedvezőbb kilátások között megkezdett legmagasabb császári körút egy szomorú esemény által szakásztatott félbe. A legnagyobb megilletődéssel hallotta az ország ama gyászhírt, mely a felséges Fejedelmi Pár legérzékenyebb Vesztesééről hozott tudósítást, s a reményteljes öröm és ünnepies készületek, mellyel a Felségeket honszerte várták, a szülői fájdalom iránt általános részvétté változott… A Felséges Szülők Debrecenben táviratilag értesültek a veszélyes baj felöl, mely kedves gyermekeket fenyegette s azonnal félbeszakítva körútjukat, május 28-án délután 2 órakor Debrecenből, hova alig hogy megérkeztek, csak a legszükségesebb kísérettel siettek vissza haldokló csemetéjökhez, kinek halálos ágyánál még néhány órát tölthettek. Ö Felségeik 29-én délelőtti 11 órakor a budai cs. k. várlakba érkeztek s ugyan az nap estéjén 1/4 10 órakor szenderült el Felséges Anyja karjaiban a szeretett gyermek, Zsófia főhercegnő ő cs. Fensége. A holttest május 31-kén vasárnap délelőtti 10 órától délutáni 4 óráig a cs. kir. várlaki templomban nyilvánosan ki volt téve azon ünnepélyes ravatalon, melynek rajzát lapunk mai száma hozza”- számolt be a tragédiáról és a gyermek ravatalozásáról a Vasárnapi Újság 1857 júniusában. A mélységes fájdalomról és a kibírhatatlan veszteségről a császár így számolt be az anyjának küldött levélben: „Meg vagyunk semmisülve. Sisi teljesen megadta magát az Úr akaratának.”

Gizella, az elfedett második

Zsófia, húga Gizella főhercegnő 1856-ban született. Ahogyan korán elhunyt nővére, úgy Gizella is jobban kötődött a nagyanyjához, mint az anyjához. Ennek pedig két oka volt. Az egyik, hogy Ferenc József anyja a pólyás unokáit elszakított a császárnétól, mert úgy vélte, hogy a gyermekek jobb nevelést, és nagyobb figyelmet kapnak az ő irányítása alatt. Idővel persze Erzsébet szembeszállt az anyósával, és többet volt jelen a gyermekei életében, ám ez megváltozott, amikor Zsófia megbetegedett, majd elhunyt. A császárné ekkor depresszióba esett, és elfordult még élő lányától, vagyis Gizellától is. Ez az időszak, s a közben szerzett sebek alapvetően befolyásolták anya s lánya kapcsolatát. Gizella a családból leginkább az öccséhez, Rudolfhoz került igazán közel. Sok beleszólása pedig abban sem volt, hogy kihez és mikor adják férjhez.

Sissi Gizella Monarchia Ferenc József Sisi Sissi királyi család

Gizella és a kis Mária Valéria, 1871 (Fotó: Imagno/Getty Images)

Még csak 16 esztendős volt, amikor Bécsben egybekelt Lipót Miksa József bajor királyi herceggel, annak ellenére, hogy ők igencsak közeli rokonok, pontosabban másodfokú unokatestvérek voltak. A házasságból négy gyermek született, s Bajorországban Gizella megtalálta azt, amire egész gyermekkorában vágyott, egy igazán szerető, odafigyelő családot. Férje rokonai ugyanis nagy szeretettel fogadták. Amikor 1918-ban a háború véget ért, a monarchiának pedig nem sokkal ezután leáldozott, a 62 éves Gizellának és családjának menekülnie kellett Bajorországból, ahol kikiáltották a Tanácsköztársaságot. Életüket féltve menekültek, meghúzták magukat barátoknál, kolostorokban és hegyi házakban is. Egy ideig Tirolban éltek, s csak később tértek vissza otthonukba Münchenbe, itt éltek életük végéig. Gizella 76 évesen hunyt el. Testét nem a bécsi császári kriptában helyezték örök nyugalomra, hanem a Münchenben található Szent Mihály templomban, ahol férje is nyugszik.

Rudolf, aki soha nem tudta feldolgozni a gyermekkora traumáit

A házaspár harmadik gyermeke Rudolf, a várva várt trónörökös volt. Sissi 21 esztendősen hozta a világra a herceget, aki már születésekor megannyi rangot kapott az apjától. Az érzékenyebb lelkivilágú fiú nehezen viselte nagyanyja szigorú nevelési elveit. Ferenc József és imádott édesanyja ugyanis a „megacélozó gyermeknevelés” híve volt. És egyetértettek abban, hogy a trónörököst is ennek a lelkiségnek a fényében kell nevelni, még akkor is, ha a császárnét a hideg kirázta tőle. Bár Rudolfot kedves, tehetséges és értelmes gyermeknek írták le, személyiségére rányomta a bélyeget, hogy alig volt ötéves, amikor gyakorlatokra és díszszemlére küldte őt az apja. Ekkor hozták azt a rendeletet is, hogy a trónörököst csakis férfiakból álló személyzet nevelheti, „női gyengeségnek” – vagyis érzelmeknek és gondoskodásnak – ott nem volt helye.

Rudolfot a nagyanyja után a keménykezű katona hírében álló Gondrecourt gróf nevelte. Hogy ezt mit jelentett a gyakorlatban? Például azt, hogy a fiúcskát jeges vízbe kényszerítették vagy az éjszaka közepén támadást szimuláló fegyveres lövöldözéssel ébresztették. Mire tízéves lett, a trónörökös kórosan sovány lett, idegileg az összeomlás szélére került. Egy udvarnok titokban levelet írt az anyjának, s császárné követelte férjétől, hogy ő maga gondoskodhasson a fiáról. Ekkora azonban az átélt traumák teljesen megváltoztatták a személyiségét, szorongó, depressziós kamasz lett, egyetlen bizalmasa a nővére Gizella volt. Modern politikai és gazdasági nézetei miatt nem jött ki az apjával sem, a császár méltatlannak tartotta, hogy a trónörökös érdeklődik a tudományok iránt, és megtiltotta fiának, hogy egyetemre járjon. Amit nem tilthatott meg neki, hogy otthon, a könyveket falva képezze magát, s Rudolf így is tett. A trónörökös herceg abban nagyon hasonlított az anyjára, hogy Sissihez hasonlóan liberális világnézetű volt és szívből gyűlölte a spanyol udvari etikett szabályait.

Monarchia Ferenc József Sisi Sissi királyi család

Rudolf koronaherceg (Fotó: Getty Images)

Rudolf idővel egyre kritikusabb hangot ütött meg az osztrák és a magyar kormánnyal szemben is, melynek következtében még a titkosrendőrség is megfigyelte. 23 évesen vezette oltár elé Stefánia belga királyi hercegnőt. A konzervatív nemes hölgy nagy kedvence lett a császárnak, ám nem lopta be magát Sissi szívébe. A trónörököst nem befolyásolta a szülei véleménye, nejével együtt Prágába költözött és viszonylagos nyugalomban éltek. Egyetlen gyermekük – Erzsébet Mária – születése után azonban megváltozott a házaspár kapcsolata. Stefánia és Rudolf közé éket ütött a trónörökös gondolkodása, nyughatatlansága, a művészetek és a tudomány iránti szenvedélye. A férfi egyre gyakrabban kereste örömlányok társaságát, egyes feltételezések szerint húsznál is több törvénytelen gyermeke született. Bár Rudolf akár a pápáig is hajlandó lett volna elmenni, hogy a házasságát érvénytelenítsék, a császár erről hallani sem akart. 1889 januárjában egy újabb hatalmas vita robbant ki Ferenc József és a fia között, ami után a 30 éves herceg a Mayerlingben álló kastélyba vonult vissza. Halála előtti napokban több búcsúlevelet írt, köztük a testvéreinek, a feleségének és édesanyjának. Január 29-én Rudolf és új szerelme, a 17 éves Mary von Vetsera bárókisasszony öngyilkosságot követtek el.

Mária Valéria, a „magyar gyermek”

Ferenc József és Sissi negyedik gyermeke 1868-ban született Budán, melyhez egyébként az édesanyja ragaszkodott. Mária Valéria lett Erzsébet kedvenc gyermeke, s korabeli források szerint igyekezett őt magyar szellemiségben nevelni. 14 éves koráig csakis magyar tanára volt, s csak később fogadtak mellé egy bécsi tanárt. A gyermekek közül ő töltötte a legtöbb időt Gödöllőn. Ám idővel egyre nagyobb tehernek élte meg a ráragasztott „magyar gyermek” bélyeget, dacolni kezdett anyja akaratával, s nem volt hajlandó, csak németül, olaszul és franciául beszélni. Magyarországi látogatásai pedig teljesen elmaradtak.

Mária Valéria (Fotó: Stefano Bianchetti/Corbis via Getty Images)

Mária Valéria (Fotó: Stefano Bianchetti/Corbis via Getty Images)

1890-ben ment feleségül – az anyja által kiszemelt – Ferenc Szalvátor osztrák főherceghez. A lakodalom – Rudolf herceg halála miatt – nem volt sem hangos, sem fényűző.  A házaspár Alsó-Ausztriában telepedett le és tíz gyermekük született.

Mária Valéria nagy fájdalma volt, amikor aláírta a lemondási nyilatkozatot a háború után. Szerette hazáját, s nem volt hajlandó onnan elköltözni, haláláig Ausztriában élt. Élete során több verset írt a gödöllői királykisasszonyként emlegetett hercegnő. Mária Valéria a wallsee-i kastélyában hunyt el 1924-ben, alig 56 évesen.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése