A külön hálószoba a legtöbb ember számára szinte szentségtörés, mintha tabutéma lenne, hiszen ha szeretjük egymást, akkor folyton együtt akarunk lenni, alvás közben is, ugyebár. Ez a feltételezés azonban most már megdőlni látszik, egyre több tanulmány és tapasztalat támasztja alá azt, hogy igenis jó ötlet, ha külön szobája van férjnek és feleségnek, és nem alszanak együtt minden áldott este.

A horkolás és a bioritmus

Ha felvetődik, hogy egy pár külön alszik, akkor rögtön beindulnak az intim, kéretlen kérdések. Ez legalábbis Szabolcs tapasztalata, aki már 14 éve él boldog házasságban, külön hálószobában. „Az emberek azt hiszik, rögtön turkálhatnak a szexuális életünkben, és úgy néznek ránk, mintha ufók lennénk, ha kiderül, hogy saját hálószobája van a feleségemnek is meg nekem is – meséli Szabolcs. – Az első kérdés általában, hogy de ugye nem fogunk elválni, a második az, hogy biztos nem bírjuk egymás szagát, harmadjára pedig nem bírják ki, hogy meg ne kérdezzék, hogy ha nem alszunk együtt, akkor mégis hogyan szexelünk. Az első időkben még kicsit zavartak ezek a kérdések, mert erősen belegyalogoltak a privát szféránkba, de aztán hozzászoktunk. Köszi mindenkinek az aggódást, a szexuális életünk rendben van – sőt, jobb is lett, amióta külön alszunk -, nem falakat építettünk magunk köré, nyitható az ajtó a hálószobákon, úgyhogy semmiféle akadálya nincs a szexnek. És természetesen nem azért alszunk külön, mert utáljuk egymást, hanem mert más a bioritmusunk, én korán fekszem, a feleségem éjszakai bagoly, így már az első két év együttélés után látszott, hogy nekünk saját hálószoba kell, a közösben csak zavarjuk egymást a nyugodt alvásban.”

Nem olyan különös Szabolcsék története, Zoé párkapcsolata is él és virul már hét éve úgy, hogy külön szobában alszanak a párjával. Náluk a horkolás volt az, ami először felvetette a különalvás ötletét: „A horkolásra mindent próbáltunk, de egyelőre semmi nem vált be. Amikor nem horkolás van, akkor pedig nyugtalan, csapkodós alvás is előfordul. A másik: a munkája miatt sokszor jött haza éjszaka és mindig felkeltem rá, amikor befeküdt mellém. Mert nagyon rossz alvó vagyok, így folyamatosan kialvatlan voltam. Ezért hétvégén együtt alszunk, hét közben viszont nem. A közös alvásra összeköltözés után jöttünk rá, hogy nem megy – teszi hozzá Zoé. – Vagyis én arra, hogy kialvatlan leszek mellette. Mivel általában nálam hamarabb elalszik (hacsak nem éjjel jön haza), elalvása előtt mindig odabújok egy kicsit hozzá. Ezt sosem hagyjuk ki, így megy ez már hét éve és nekünk működik.”

Közös élet, saját tér és pénz

A közös alvás, közös hálószoba olykor azért sem jó ötlet, mert az egyik vagy mindkét fél igényli azt, hogy saját tere legyen, egy kis zug, ami csak az övé. Zoé esetében is ez történt, a saját elmondása szerint ő így működik jól: „Nekem szükségem van a saját térre. Kell egy külön szoba, amiben időnként azt nézek, olvasok, hallgatok, amit akarok. Ha ez nincs meg hosszú távon, akkor megkattanok. Mi tudunk úgy is együtt lenni, hogy csendben vagyunk, nem beszélgetünk. Ha hazaér a melóból valamelyikünk, elmondja, mi volt, és van, hogy aznapra már csak ennyi a beszéd, mert mindkettőnknek olyan a munkája, hogy ömlik rá az infó. Nap végére nem megy több befogadása. Hétvégente mindig elmegyünk sétálni és akkor beszéljük át a dolgokat.”

Zoé párkapcsolatában nemcsak a hálószoba, hanem a pénzügyek is különváltak, nincsenek közös kasszán a párjával, de ez kicsit sem okoz gondot a párkapcsolatban: „Mivel gyerekünk nincs, nem éreztük, hogy kellene közös kassza. Nagyjából egyformán keresünk. Megvan, milyen számlákat ki fizet, a bevásárlást pedig igyekezzük hol egyikünk, hol másikunk intézni. Ha valamelyikünknek hamarabb fogy a pénze, a másik utal neki. Utazáskor egyikünk a szállást, másikunk a repjegyet fizeti.” Szokták mondani, hogy a pontos elszámolás a jó barátság alapja, de valószínűleg ez minden emberi kapcsolatra, így a párkapcsolatra is igaz. Arra a kérdésre pedig, hogy változott-e a kapcsolatuk attól, hogy külön van az ágy és külön van a pénz is, teljesen egyszerű választ adott Zoé: „Az előző, balul sikerült kapcsolataim után elhatároztam, már csak akkor jövök össze valakivel, ha a számomra és számára legfontosabb és legalapvetőbb dolgok nem okoznak gondot, és hozzám hasonlóan a másik ember is a kompromisszumot keresi, úgyhogy nem mondanám, hogy változtatott a kapcsolaton, mert elejétől fogva így mentünk mindketten neki.”

Az alvás fontosabb mindennél

Dr. Wendy M. Troxel klinikai szakpszichológus, viselkedéskutató, a Sharing the Covers: Every Couple’s Guide to Better Sleep című könyv szerzője beszélt egy TED-videóban is arról, hogyan látja a kutatások fényében a párok különalvását. Talán nem nagy meglepetés egy kutató részéről, hogy szerinte nincs egyértelmű és egyetlen helyes út ebben sem, nem lehet azt mondani, hogy attól tuti jobb lesz a párkapcsolat, ha külön hálószobában alszunk, ám közben azt is állítja, hogy több embernek lenne szüksége erre a megoldásra, mint gondolnánk. Csak a tabu és a stigma, ami a különalváson van még mindig, sokakat megakadályoz abban, hogy egyáltalán felvessék az ötletet otthon, hogy külön szeretnének aludni a párjuktól. Mert a különalvás a társadalmi sztereotípiák szerint az eltávolodást jelzi.

Dr. Troxel azonban mindezt nem érzelmi vagy az ítélkezések felől közelíti meg, hanem csupán a száraz kutatási eredményekre hivatkozva mondja el az előadásában, hogy objektíven mérve az emberek rosszabbul alszanak egy partner mellett, mint egyedül. Ha pedig olyan a párjuk, akik mondjuk horkol, akkor szinte elkerülhetetlen, hogy állandósuljon a konfliktus a párkapcsolatban, amiért nem tudja kialudni magát a horkolást hallgató fél. A kutató szerint azonban nem tesszük jól, hogy engedünk a társadalmi, szociális nyomásnak, és akkor is maradunk a közös ágyban, ha nyilvánvaló, hogy külön jobban tudnánk aludni. Sőt, egyenesen azt mondja Troxel, hogy az egészséges alvás fontosabb a párkapcsolatnál, mert meg is erősítheti a kapcsolatot az, ha mindkét tagja kipihent és elegendő mennyiségű és minőségű alváshoz jut éjszakánként. Ám hozzáteszi a szakember azt is, hogy ahogy nem garantálja a sikeres kapcsolatot az, hogy együtt alszunk, úgy nem fogja garantálni az sem, ha külön hálószobánk van. Logikusan belátható, hogy egy jó kapcsolathoz nemcsak az alvás körülményei, hanem ezer más kritérium is szükséges, de az biztos, hogy ha az alapoknál, például az alvásnál sérülnek az igényeink, akkor csökkentjük a saját esélyeinket a boldog kapcsolatra.

„Nem létezik minden pár számára megfelelő alvási stratégia – mondja dr. Troxel. – Ennek ellenére minden párnak prioritásként kell kezelnie az alvást – mindkét félnek ez az érdeke. Végül is életünk egyharmadát töltjük alvással, arányaiban ez a párkapcsolat jelentős része, több időt jelent, mint a szex, mégis, az alvásunk sokkal kevesebb figyelmet kap, mint a szexuális életünk. Kutatások szerint, ha kipihentek vagyunk, jobban kommunikálunk, boldogabbak, empatikusabbak, vonzóbbak és viccesebbek vagyunk – ezek pedig mind fontos tulajdonságok az erős kapcsolatok kialakításában és fenntartásában. Sajnos olyan kultúrában élünk, ahol sokan még mindig érdemként tekintenek a kialvatlanságra. Talán, ha arra összpontosítanánk, hogy az alvásproblémáink hogyan hatnak nemcsak magunkra, hanem kapcsolatainkra is, akkor végre az alvást az egészség alappillérének tekintenénk és megadnánk neki azt a tiszteletet, amit megérdemel. Ha nem magadért alszol, tedd meg a partneredért, és mindenki másért a környezetedben. A nap végén nincs egészségesebb, boldogabb és szexibb, mint egy jó éjszakai alvás.”