Ezért dönt úgy egyre több amerikai nő, hogy törli a menstruációs alkalmazásokat

Szinte követhetetlen már a digitális világ fejlődése, le a kalappal azelőtt, aki lépést tud tartani a legújabb menő okoseszközökkel, alkalmazásokkal. Ezek között rengeteg olyan van, ami kifejezetten a nőket célozza meg, a digitális menstruációs és termékenységi naptárak például a legnépszerűbb telefonos appok között vannak. Egyes források szerint a femtech, vagyis női, nőknek szánt techtermék piaca 2027-re várhatóan 60 milliárd dollárt érő piaccá növi ki magát.

Magát a femtech kifejezést egyes források szerint Ida Tin, a Clue nevű, menstruációt követő alkalmazás alapítója alkotta meg, hogy szabadabban lehessen beszélni a nőknek szánt problémákról és a hozzájuk kapcsolódó termékekről. „Így a befektetők azzal dicsekedhetnek, hogy van négy femtech cégük, ahelyett, hogy azt kelljen mondaniuk, van egy vállalat a portfóliómban, ami a bugyijukba pisilő nőknek kínál termékeket” – fejtette ki egy beszédében. Lehetne vitatkozni azon,  hogy ez a sztori mennyiben visszás, mennyire jó, ha egy olyan fontos kérdésben, mint a női egészség, így kell alakítani a diskurzust, de tény, hogy átalakulóban van a világ, az elmúlt években megugrott a nőknek forgalmazott digitális egészségügyi termékek száma. És annak, hogy most erről írunk, van egy, a női egyenjogúság és önrendelkezés szempontjából nagyon fontos apropója.

Ez veszélyes?

Világszerte nők milliói használnak olyan telefonos alkalmazásokat, amikkel naplózni tudják a ciklusukat, feljegyezhetik, hogy mikor jött meg, mikor ért véget, milyen erős volt a vérzés, volt-e valamilyen probléma, milyen kísérőtünetek voltak és a sort tovább lehetne folytatni, cserébe az applikáció megjósolja, hogy nagyjából mikor lehet számítani a következő menstruációra, vagy éppen azt, hogy mikor vannak a legtermékenyebb napok.

Ez rengeteg adatot jelent, rengeteg információt szolgáltatunk így magunkról, olyan információkat, amiket korábban főleg a nőgyógyászunkkal osztottunk meg. 

Vannak, akiket ez eddig visszatartott attól, hogy használják ezeket az alkalmazásokat, és most lehet, hogy ezrek és ezrek fognak úgy dönteni, hogyha volt is menstruációs vagy termékenységi alkalmazás a telefonjukon, akkor azt törlik. Történt ugyanis, hogy az Egyesült Államokban nemrég a Roe kontra Wade eset által kiharcolt, abortuszhoz való alkotmányos jogot az amerikai Legfelsőbb Bíróság 6:3 arányos szavazás után megszüntette, és

vannak, akik attól tartanak, hogy a hatóságok az adatokat bizonyítékként használhatják fel arra, hogy a felhasználó abortuszon volt vagy azt fontolgatta.

Internetszerte rengeteg posztban hívták fel a nők figyelmét, hogy biztos, ami biztos, töröljék ezeket az appokat, és a szakértők is hajlanak arra, hogy ez a jó megoldás. „Nem valószínű, hogy ezen alkalmazások adatait megosztanák, de nem lehetetlen” – nyilatkozta az adatbiztonsággal foglalkozó kutató Eva Blum-Dumontet.

– mondta Andrea Ford,  az Edinburgh-i Egyetem kutatója. Hasonló gondolatokat fogalmazott meg  Jackie Singh, Joe Biden elnökválasztási kampányának kiberbiztonsági szakértője, aki hozzátette, nyilván nehéz most megmondani, mi lesz a joggyakorlat, de érdemes gondoskodni arról, hogy eltüntessük a digitális lábnyomunkat. Evan Greer, a Fight for the Future digitális jogvédő csoport vezetője pedig azt tanácsolja azoknak, akik nem tudják eldönteni, hogy töröljék-e ez ilyen alkalmazásokat vagy sem, hogy nézzenek utána, az adott app, pontosabban a mögötte lévő cég hogyan és hol tárolja az adatokat. A felhőben tárolt adatok ugyanis az ő tulajdonukban vannak, így a hatóság sokkal könnyebben hozzáférhet, mint a helyben tárolt adatokhoz, amelyek a felhasználó tulajdonában vannak.

A döntéssel és a felhasználók félelmeivel kapcsolatban természetesen maguk az alkalmazásokat fejlesztő, működtető cégek is megszólaltak, a Period Tracker mögötti cég, a GP Apps közleményében a következőket írta. „Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy megvédjük felhasználóinkat. Inkább bezárjuk a vállalatot, minthogy cinkosként részt vegyünk az ilyen típusú kormányzati túlkapásokban és a magánélethez való jog megsértésében”. A Stardust menstruációkövető alkalmazás kitalálója, Rachel Moranis közölte, már a bíróság határozata előtt úgy döntöttek, sokkal szigorúbban fogják védeni az adatokat, és végponttól végpontig terjedő titkosítást biztosítanak minden felhasználó számára. Ugyan ez sem tökéletes megoldás, de talán van, aki így azért nagyobb biztonságban érzi magát. 

És akkor beszélni kell azokról alkalmazásokról, amelyek különleges helyzetben vannak, mert az azokat fejlesztő cégek székhelye Európában van, így tartaniuk kell magukat az általános adatvédelmi rendeletben (General Data Protection Regulation, GDPR) foglaltakhoz. Az egyik app, a Clue, ami közleményében ki is fejtette, hogy a GDPR miatt kötelesek különösen körültekintően bánni a személyes, egészségügyi adatokkal. Persze – mint kiderült – ők is osztanak meg információkat harmadik féllel, de csak a megszabott keretek között, a szolgáltatott adatok állításuk szerint nem köthetők személyekhez, nem lehet beazonosítani, hogy azok kihez tartoznak.  

A kényelemnek ára van?

Rengeteg olyan alkalmazás van, ami megkönnyíti az életünket, kényelmes és praktikus a használatuk, könnyebb velük menedzselni a mindennapjainkat, ez viszont – ahogyan a fenti példák is mutatják, azzal járnak együtt, hogy szépen gyűlnek rólunk az információk, hogy a digitális lábnyomunk egyre csak nő és nő. Bár jelenleg nincs példa arra, hogy átadták volna egy menstruációkövető alkalmazás felhasználóinak adatait a hatóságoknak egy bűnügyi nyomozáshoz, azért volt olyan eset a múltban, ami nagy hullámokat vetett.

Az egyik legnépszerűbb nőknek szánt alkalmazás, a Flo mögött álló cég 2016 és 2019 között a felhasználók bizonyos egészségügyi adatait továbbította többek között a Facebooknak és a Google-nek, lehetővé téve ezzel, hogy azokat például marketingcélokból használhassák, állította az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (Federal Trade Commission, FTC). A Flo nem ismerte el a jogsértést, állították, nem osztják meg a felhasználók egészségi állapotára vonatkozó információkat azok engedélye nélkül, és ugyan alkalmaztak harmadik féltől származó eszközöket, de csak azért, hogy javítsanak a felhasználói élményen.

A Flo természetesen nem az egyetlen alkalmazás, amelyet nem megfelelő adatkezeléssel gyanúsítottak meg, 2019-ben a Privacy International, egy brit nonprofit csoport számos népszerű menstruációkövető alkalmazást vizsgált meg, és arról számoltak be, hogy közülük kettő érzékeny információkat – például a felhasználók tüneteinek és fogamzásgátló használatának részleteit – továbbított a Facebooknak és más vállalatoknak. A New York Times egy 2021-ben megjelent cikke szerint a Egyesült Államokban a törvényhozók is felfigyeltek erre a problémára, és a kongresszus több tagja arra kérte az Apple és Google illetékeseit, hogy az elérhető appok közül távolítsanak el minden olyan menstruációkövető alkalmazást, amely a felhasználók egészségügyi adatait a kifejezett engedélyük nélkül gyűjti. 

Nemcsak az adatbiztonság- és adatgyűjtés miatt érte az elmúlt években kritika a femtech világát, de felmerült az a kérdés is, hogy az új termékek és alkalmazások fejlesztésekor mennyire ügyelnek arra, ne hagyják figyelmen kívül a tudományos eredményeket, bizonyítékokat, hogy valóban képesek-e arra, amit ígérnek, például, hogy mennyire megbízhatóak a menstruációs alkalmazások, valóban támaszkodhatunk a jóslataikra, előjelzéseikre.

Példának ott van erre a Natural Cycles alkalmazás, amiről azt állították, hogy olyan pontosan meg tudja mondani, hogy mely napokon a legnagyobb az esélye a teherbe esésre, hogy aki nem szeretne gyermeket, az egyfajta fogamzásgátlási módszerként is használhatja. Mint kiderült, ezzel az alkalmazással sem lehet biztosra menni, csak 93 százalékos pontossággal tudta megmondani, mikor vannak a termékeny napok, és csak azoknál a felhasználóknál, akik menstruációja óramű pontosságú.

Egy svéd kórház szerint azon 668 nő közül, akik adott évben terhességmegszakításra érkeztek hozzájuk, 37-en voltak, akik a Natural Cycles segítségével próbálták kivédeni, hogy várandósak legyenek. „Iszonyatosan naiv voltam. Úgy használtam az alkalmazást, ahogy általában a legtöbb technológiát, nem igazán tudtam, hogyan működik, de természetesnek vettem, hogy működik. Beszélgetve olyanokkal, akik fogamzásgátlásra használták ezt az alkalmazást, nem voltam egyedül” – írt tapasztalatairól Olivia Sudjic, aki sajnos egyike azon felhasználóknak, akiknek abortuszra kellett mennie. 

Vannak, akik szerint probléma a sokszínűség hiánya is, hogy a cégek megfeledkeznek bizonyos kisebbségekről, bizonyos korosztályokról, például nagyon kevés olyan fejlesztés van, ami a változókorban lévőknek, vagy az idősebbeknek szól, vagy elfeledkeznek arról, hogy a női egészség túlmutat azon, hogy követni akarjuk a ciklusunkat, hogy mikor vannak a termékeny napjaink, hogy naplózni akarjuk a várandósságunkat. Ahogyan sokszor az is probléma, hogy erősen támaszkodnak a sztereotípiákra, hogy ráerősíthetnek a nők körében előforduló félelmekre, úgy, hogy közben figyelmen kívül hagynak számukra nagyon is fontos szempontokat. 

Egyesek szerint sok problémát ki lehetne küszöbölni azzal, ha a techcégeknél sokkal kiegyenlítettebb lenne a nemek aránya, így sokkal jobban érvényesülnének olyan szempontok, amikre a férfiak – akár önhibájukon kívül – nem is gondolnak.

Egy több mint 1500 dán cég bevonásával készült kutatás szerint

azoknál a vállalatoknál, ahol sokkal kiegyensúlyozottabb a dolgozók nemi összetétele, ott sokkal nagyobb valószínűséggel történik érdemi innováció, mint azoknál a cégeknél, amelyekben az egyik nem nagyobb arányban van jelen.

Egyes források szerint egyébként a femtech piac a becslések szerint 2025-re 50 milliárd dollárt fog érni, de a befektetői pénzeknek csak nagyon kis százaléka jut el olyan cégekhez, amit nők vezetnek, vagy ahol ők vannak a középpontban, és miközben a nők által alapított startupok aránya 2009 és 2019 között 20 százalékra emelkedett, a befektetői pénzeknek csak 10 százaléka jut el hozzájuk. Persze vannak kezdeményezések, amik próbálnak tenni ez ellen, az olyan szervezetek, mint a FemTech Collective és a Women of Wearables igyekeznek mindenben támogatni a femtechben dolgozó nőket is a fejlesztőktől kezdve a tudományos munkatársakon át a befektetőkig és marketingesekig.

De azért alapvetően még mindig a férfiak diktálnak, ők vannak leginkább olyan pozícióban, hogy a befektetésekről, a pénzről döntsenek, ők ülnek a vezetői pozíciókban, ők felelősek a fejlesztésért.

– idézi a Wired  Colette Courtiont, a Joylux nevű cég társalapítóját

A nemileg kevésbé kiegyensúlyozott helyzet miatt születhetnek egyébként olyan alkalmazások is, amelyek több mint problémásak: ugyan már nem elérhető, de korábban volt egy iAmAMan nevű app, amely lehetővé tette a férfiak számára, hogy egyszerre több barátnőjük menstruációját is nyomon kövessék, és riasztásokat állítsanak be arra vonatkozóan, hogy mikor lesznek kellemetlen napjaik a premenstruációs szindróma miatt, vagy ott van a Glow, amit a PayPal-os Max Levchin és négy társa alapított, és ami korábban állítólag arra figyelmeztette azokat a nőket, akik teherbe akartak esni, hogy termékenyebben napjaik következnek, ezért aznap viseljenek szép fehérneműt.

A jövő

Mindezek ellenére azt mondhatjuk, hogy a digitális egészségügyi termékek és szolgáltatások fejlesztésében egyre nagyobb részben vesznek részt nők, és sok hasznosnak ígérkező termék van.

„Sokan azt gondolják, hogy a femtech cégek többsége a szexuális és reproduktív egészséggel foglalkozik, érdemes azonban megjegyezni, hogy sok olyan krónikus betegség van, amik gyakoribbak a nők körében, előfordulásuk sokszor kétszer nagyobb is lehet, mint a férfiak esetében, és egyre több olyan vállalat van, amik a nők fiziológiai, anatómia és pszichológiai sajátosságait figyelembe véve dolgozik olyan megoldásokon, amelyek segítséget nyújthatnak az ilyen betegségekben szenvedő nők számára” – nyilatkozta Shruthi Parakkal Frost & Sullivan piackutatója. Erre pedig nagy szükség van, hiszen, ahogyan mi is írtunk róla, a tudományos kutatások, az ellátórendszer nagyon sokáig figyelmen kívül hagyta, hogy néha igenis fontos különbséget tenni a nemek között.

Sokan bíznak abban, hogy a femtech segíthet tenni az ellen, hogy ledöntsék a női egészséggel kapcsolatos társadalmi tabukat, a menstruációtól a szülés utáni depresszióig és a szoptatásig.

Egyes források szerint egyre inkább előtérbe kerülnek a menopauzás tünetekkel foglalkozó fejlesztések, illetve olyan termékek, amelyek a nőket érintő rákos megbetegedések hívtak életre. 

A Tel-Avivban működő MobileODT startup mesterséges intelligenciát használ a méhnyakrák szűrésére. Egy intelligens, hordozható képalkotó eszköz segítségével körülbelül egyméteres távolságból készít felvételt méhnyakról, a képet ezután egy okostelefonon keresztül a felhőbe továbbítja, ahol a mesterséges intelligencia segítségével megállapítják, hogy van-e kóros elváltozás, diagnózis körülbelül 60 másodperc alatt állítható fel. 

De további példákat is lehetne hozni, az Elvie, egy londoni székhelyű vállalat például piacra dobott egy okos mellszívót, illetve egy szintén okos medencefenék-erősítő eszközt. „Egészen a közelmúltig a fogyasztói igényeknek való megfelelést úgy értelmezték, hogy a női termékeknek rózsaszínnek kell lennie, csillognia kell, de mostanra már rájöttek a cégek, hogy a nők a lehető legjobb technológiai megoldásokra vágynak valójában” – nyilatkozta az Elvie társalapítója, Tania Boler.

És szerencsére nemcsak külföldön jön fel a femtech, itthonról is tudunk jó példával szolgálni. Kormos Zsófi divattervező és Pelczer Dóra művészeti menedzser hozta létre az  Alpha Femtech nevű startupot, és olyan body kifejlesztésén dolgoznak, ami enyhítené a súlyos menstruációs fájdalmakat, projektjükre pedig jelentős támogatást kaptak egy nagy kockázatitőke-befektetőtől.