Az internetet böngészve vagy akár a régi családi albumokat lapozgatva talán többekben felmerült a kérdés, miszerint szüleink és nagyszüleink generációja tényleg idősebbnek nézett ki fiatalon, mint a most a hasonló korban lévők, hogy az akkori húszasok és harmincasok valóban úgy festettek, mint a mostani negyvenesek vagy ötvenesek, vagy csak elménk játszik velünk trükköket. Michael Stevens tudományos edukátor, a Vsauce Youtube-csatorna házigazdája egy videóban próbálta tisztábatenni ezt a kérdést, amire nincsen egyszerű, egyszavas válasz.
Az egyik lehetséges ok az, hogy – ha most nem is tűnik úgy – de nőtt az életszínvonal, sokat fejlődött az egészségügyi ellátás és sokkal egészségtudatosabbak lettünk. És 2018-ban publikáltak is egy olyan kutatást, hogy nem öregszünk olyan gyorsan, vagyis a biológiai és a naptári kor között egyre nagyobb eltérés van. Itt fontos megjegyezni, ez leginkább a világ szerencsésebb részein érezteti a hatását (az előbbi kutatás is az Egyesült Államokban) készült, és egy országon belül is nagyok lehetnek a különbségek a társadalmi csoportok között, kiderült például, hogy az öregedés lassulása leginkább a férfiaknél és az idősebb embereknél érhető tetten. Mi erre a magyarázat? A nők és férfiak, illetve a fiatalabb és az idősebb generáció életmódja közelít egymáshoz, egy példa, a férfiaknál csökkent a dohányzás mértéke, és így sokkal kisebb a különbség ezen káros szokás nemekre vetített arány között.
“A baloldali fotón apósom 23 évesen 1976-ban, a jobb oldalin a férjem 27 évesen 2014-ben, mindketten az esküvőjükön.”
De miért beszélünk kétféle korról? Az, hogy a születési dátumunk alapján mennyi idősek vagyunk, csak a kronológiai, vagy naptári korunkat árulja el, de ez egy sokkal összetettebb kérdés. Ahogy korábbi, az öregedéssel foglalkozó cikkünkben írtuk, beszélhetünk emellett biológiai életkorról, vagyis, hogy a testünk állapota alapján milyen idősek vagyunk, pszichológiai életkorról, vagyis, hogy milyen idősnek érezzük magukat, vagy filozófiai életkorról az alapján, hogyan gondolkodunk az öregedésről, saját korunkról, hogyan élünk a lehetőségeivel, illetve szociális életkorról, amit az határos meg, hogy adott társadalom hogyan viszonyul ehhez a kérdéshez, milyen szerepelvárások vannak egy-egy korosztállyal szemben.
És természetesen a kutatókat foglalkoztatja, hogy az előbb említett változásoktól függetlenül, hogyan lehet visszaforgatni az idő kerekét, néhány évvel ezelőtt például publikáltak egy kutatást, ami szerint bizonyos gyógyszerekkel sikerült visszatekerni a kísérletben résztvevők biológiai óráját, mégpedig átlagosan 2,5 évvel. Sajnos a minta elég kisszámú volt, és más módszertani tényezők is voltak, ami miatt azért ebbe az eredménybe, ami ugyan reménykeltő, nem érdemes túlságosan kapaszkodni. Ami még érdekes kutatási irány lehet, az megtalálni azokat a géneket, amik meghatározhatják, ki milyen gyorsan öregednek, vagyis mennyire tűnnek fiatalosnak vagy idősnek korukhoz képest, mert egy évekkel ezelőtt publikált kutatás szerint a DNS-ünkben is ott rejtőzhet a megoldás kulcsa.
Neked a divat mondja meg
A másik lehetséges ok arra, hogy miért látjuk a régi fiatalokat idősebbnek az egy olyan felszínes dologra vezethető vissza, mint az öltözködés. Manapság már ódivatúnak tűnhet az, amit akkor viseltek, még akkor is, ha néhány dolog visszajött a divatba. Miért? Azért, mert sokan ugyanúgy öltözködnek mint fiatal korukban, és mivel ezeket a darabokat – főleg, ha nem lettek újra menők – főként idősebb embereken látjuk viszont, ezért azt gondoljuk, hogy ilyet csak öregek hordanak. Jó példa erre annak a testneveléstanárnak az esete, aki több évtizeden keresztül mindig ugyanabban az összeállításban ment el az iskolai fotózásra. Amikor Dale Irby 1973-ban először öltötte magára a mutatós gallérral rendelkező mintás ingjét és a barna kötött mellényét, akkor ezek a darabok divatosnak számítottak, de ahogy teltek az évek, úgy lett egyre inkább avíttas az összhatás.
A divat körforgására, és arra, hogy hajlamosak vagyunk mindig magunkból, a mi jelenünkből kiindulni, van egy másik nagyon érdekes történet is, egy történet egy időutazóról, vagy valakiről, akiről sokan azt hitték, hogy akár az is lehetne, a 2010-es évek elején az egész internetet bejárta egy fotó, ami a Barlorne-Pioneer Museum egyik kiállításának darabja volt, és ami még 1941-ben készült egy kanadai hídnak az újraavatásán, a tömegben látható egy férfi, aki mintha a közelmúltból cseppent volna oda, hiszen úgy volt felöltözve mint egy hipszter.
Sikerült persze bebizonyítani, hogy erről szó sincs, a feliratos póló valószínűleg a Montreal Maroons hokicsapat pólója, ők 1924 és 1938 között játszottak a nemzeti jégkorongligában, a napszemüveg, amit visel ugyan nem volt annyira elterjedt modell, de létezett már ekkor, és ugyan a fényképezőgép is túl kompaktnak tűnik ehhez az időszakhoz képest, valójában nagyon hasonlít egy olyan kamerára, ami 1938 és 1942 között kapható volt.
Mindez egyébként túlmutat az öltözködésen, nyilván változik az is, hogy éppen mi a frizura- vagy a sminkdivat, hogy milyen kifejezéseket használnak a fiatalok és a sort tovább lehetne folytatni, arról nem is beszélve, hogy a trendek vissza is térnek, a világ halad előre, és a kontextus, amiben ezeket kehet értelmezni megváltozik.
Olyan gyorsan felnőnek
Annak ellenére, hogy bizonyos régi képek alapján úgy tűnhet, hogy régen a fiatalok idősebbeknek tűntek, sokan gondolják úgy, hogy a gyerekek mapanság gyorsabban, sőt, túl gyorsan nőnek fel. Egyes források szerint azonban sok szempontból ennek az ellenkezője igaz, a Z-generáció tagjai később fejezik be a tanulmányaikat, később költöznek el otthonról, és számos olyan mérföldköve van a felnőtté válásnak, ami későbbre tolódik náluk az első szexuális élményektől kezdve mondjuk az alkoholfogyasztásig, miközben az internet és az okostelefonok folyamatos hozzáférést biztosítanak számukra egy nagyon is felnőtt világhoz.
Ez utóbbi egyébként sokak szerint hozzájárul ahhoz, hogy a gyerekek túl korán felnőjenek, és ez aggasztó, míg mások szerint azért nem annyira rossz, hogy a gyerekek több információforrás áll a rendelkezésére, könnyebben tudnak csatlakozni más közösségekhez, az pedig kérdés, hogy a virtuális közeben való eligazodás képességét mennyire lehet felvenni az előbb említett mérföldkövek közé. Tegyük hozzá, azt is, hogy ki számít felnőttnek és ki számít gyereknek, vagy kiskorúnak, az időben és térben is változó. Magyarországon például 18 év a vízválasztó, míg az Egyesült Államokban 21 év felett számít valaki felnőttnek, és szakértők szerint nehéz mérni és számszerűsíteni a felnőtté válás fogalmát társadalmi és kulturális értelemben, szinte lehetetlen egyetlen olyan tényezőt kijelölni, ami amely elsődlegesen befolyásolja, hogy a gyerekek milyen gyorsan érnek.
Fotó: Getty Images
A BBC cikke szerint az is bizonyított, hogy az emberek hajlamosak idealizálni saját gyermekkorukat, és azt gondtalanabb és boldogabb időszaknak képzelik el, és lehetséges, hogy azok a felnőttek, akik arra panaszkodnak, hogy a mai gyerekek gyorsan nőnek fel, egy olyan múlthoz viszonyítva mondják ezt, ami nem is létezett. Felmerült az is, hogy hogyan befolyásolja a felnőtté válás folyamatát a szülők nevelési stílusa, az uralkodó nevelési trendek, de ebben sincs igazán nagy egyetértés, míg vannak, akik szerint a fokozott elvárások, az, hogy nekik is hatékonyan kellene felhasználni minden egyes percüket azzal jár, hogy nem hagyjuk őket, hogy igazán gyerekek lehessenek, míg mások szerint így elkényeztetett, önálló gondolkodásra képtelen fiatal felnőttek lesznek belőlük.
Mennyi az annyi?
Ahogy az feljebb is szerepel, sokféleképpen lehet meghatározni a kort, érdekes kérdés például, hogy ki hány évesnek érzi magát, vagy mennyire tekerné vissza az időt, milyen korú is szeretne lenni, ha ezt meg lehetne választani, és hogy mit gondol arról, hogy mikortól számítunk öregnek. Egy kutatás szerint a férfiak úgy vélik, hogy 72 éves kortól, a nők pedig úgy, hogy 75 éves kortól lehet valakit öregnek mondani. Ha pedig nem a nemeket, hanem a kort nézzük, akkor a 64 év alattiak ez a határ 71 év, felette pedig 77 év, de számít például az is, ki milyen származású, vagy milyen az egészségi állapota, azok, akik például úgy érzik, ők majd kicsattannak az egészségtől átlagosan 78 évet adtak meg, míg akkor nem érzik maguknak annyira egészségesnek, ennél kevesebbet.
Jó hír, hogy egyes források szerint az, hogyha valaki idősebbnek néz ki a koránál, nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem egészséges. Egy 2001-es kutatás szerint ha valaki legfeljebb öt évvel idősebbnek néz ki, mint a tényleges kora, akkor kisebb valószínűséggel vannak egészségügyi problémái, ha azonban valaki 10 vagy több évvel idősebbnek tűnik, akkor nagyon nagy az esélye annak, hogy rossz a testi vagy a mentális állapota.
Itt is fontos hozzátenni, hogy ez a felmérés kevés számú résztvevővel történt, ellentétben azzal, ami hasonló témát is érint, de más megközelítésben. Ebben a kutatásban ugyanis több mint 500 ezren vettek részt. Mint kiderült, és ez az Egyesült Államokra vonatkozik, az egyetlen olyan korcsoport, aminek tagjai úgy érzik, pontosan annyi idős, mint amennyiek szeretnének lenni, azok a 21 évesek, a fiatalabbak azt kívánják, bárcsak idősebbek lennének, akik pedig már elmúltak 21 évesek, azt szeretnék, ha fiatalabbak lehetnének, a negyvenesek szívesebben lennének harmincasok, a hatvanasok negyvenesek, a kilencvenesek pedig velük szeretnének cserélni. Ha pedig meg lehetne állítani az időt, akkor egy átlagos amerikai legszívesebben örökre 36 éves maradna. A kutatók szerint egyébként a felnőttek azért vágynak arra, hogy újra fiatalok lehessenek, mert az idős korhoz sok negatív képzet társul, a tinédzserek viszont azért akarnak idősebbek lenni, mert számukra a felnőttség a vágyott életszakasz.
