Lassan már csak zokogunk a heti bevásárlás után – Családok osztották meg a spórolási praktikáikat

Egy ismerősöm mondta, hogy lassan már csak zokogni tud egy-egy bevásárlás után, és teljes szívemből átérzem a helyzetét. Vagy zokogunk vagy kínunkban már nevetünk azon, hogy a túrós tészta vagy épp a lecsó luxuskaja lett az utóbbi pár hónapban elszálló élelmiszerárak mellett. És mi még nem is vagyunk szegények, azoktól a családoktól halljuk a kétségbeesett beszámolókat a vásárlási és táplálkozási szokásokon való spórolásról, akik a „viszonylag nem rosszul keresünk” kategóriába sorolják magukat. Mostanra mégis eljutottak odáig, hogy muszáj a heti ételen megfogni valahogy a pénzt, mert nem engedhetik meg már maguknak az olyan – eddig alapvetőnek számító – élelmiszereket, mint mondjuk a trappista sajt vagy a paradicsom. Körkérdésünk alapján kiderült, hogy a családok életének sokkal inkább részévé vált a spórolás, és már nem feltétlenül az kerül az asztalra, amit szeretnek, hanem az, ami akciós.

Kevesebb hús, kuponok, befőzés

„Megnézem, hogy mi hol akciós, és ott veszem meg, ami éppen kell; növényi tej, vaj, gyümölcs és zöldség – árulta el tippjeit Anett. – Nem eszünk már sajtot és felvágottat, húst se nagyon – nincs is szinte sosem csirkehús a boltban. Az Auchanban a közeli lejáratú pultot gyakran nézegetem, ott jó kis 70 százalékos cuccokat lehet kifogni. Amúgy nagy kuponos vagyok, ez nem az inflációtól függ, évek óta nyomom, minden bolt appja le van töltve a telómra, hetente átnézem, és felírom egy listára, hogy mit mikortól lehet megvenni és hol. A DM-ben például csak duplapontos napokon appos kuponokkal vásárolok – kaját is. Egyébként van, amiről nem tudok lemondani, és nem is fogok soha, ilyen a fagyasztott málna, tökmagolaj, saláták, chipsek, de már sokkal kevesebbszer van olyan, hogy impulzusvásárolok, és nem megyek csak úgy le a boltba szétnézni, hanem célirányosan megyek, és azt veszem, ami a listámon van.”

Anetthez sokan csatlakoztak a körkérdésben a saját tapasztalataikkal, az egyik családban a spórolás most épp ott tart, hogy a bevásárlások során nem vesznek olyan extrákat, mint a sajt, kevesebb húst esznek, és kisebb adagokat főznek, hogy ne legyen kidobandó maradék. Illetve még a zsemlét is inkább mirelit veszik meg, hogy épp csak annyit süssenek ki pár perc alatt, amennyi épp kell. Bár ez utóbbinál most, hogy drágul a gáz és áram, okosan kell kiszámolni, hogy mi drágább: sütni otthon napi szinten vagy megvenni háromszoros áron a boltban.

Gáborék családjában arra koncentrálnak, hogy a betárolható cuccokból akciósan bevásárolnak nagyobb mennyiségeket, és a kamrából is sokszor főznek. Például felhalmoztak akciós olasz paradicsomkonzervet, mert azt sokféle ételhez tudják felhasználni. Azért tartják az ésszerű mennyiséget, nem vásárolják fel a fél boltot, de tény, hogy a kamrában aszalt paradicsom, tészta, májkrém bőven megtalálható náluk. Illetve ráálltak arra is, hogy az idényzöldségekből és -gyümölcsökből befőznek télire, így sorakoznak már a polcokon az üvegekben a lecsók, salsák és pesztók. Ehhez persze az is kell, hogy a kertjükben sok paradicsom és bazsalikom termett, ezeket nehéz a panelben kivitelezni olcsón.

Egy kétgyerekes apuka pontokba szedte, hogyan igyekeznek megfogni otthon a pénzt az ételeken:

1. „Figyelünk arra itthon, hogy ne kelljen kidobni, sokszor simán kidobunk annyit, amennyivel drágább lett.
2. Menü a boltban alakul ki: jó árú a cukkini? Akkor az lesz.
3. Lett Tesco Clubcardom, brutális akciók vannak rá.
4. Nagy vajevők voltunk, duplájába kerül, úgyhogy durván visszaesett a fogyasztásunk.
5. Magam készítek például padlizsánkrémet.

A téltől félek, most azért a szezonális zöldség/gyümölcs jó alap, de mi lesz akkor? Illetve a betárolás akciósból nálunk is van, de nagyon fázok ettől a témától, mióta nem kaptam cukrot, mert apósom megvette mindet.”

Több boltba is megyünk és fagyasztunk

Közös vonásnak látszik nem reprezentatív felmérésünkből az is, hogy az elszállt élelmiszerárak rávettek minket arra, hogy ne egy boltban intézzük el a heti bevásárlást. A saját bőrömön is ezt tapasztalom, amit több anyuka is írt: inkább felderítjük, melyik boltban kaphatók jobb áron az állandó termékek, amik általában a kosarunkban kötnek ki, és több helyről szerezzük be a szükséges ételeket. Jelentős időt és energiát fordítunk arra, hogy mi legyen a hűtőben és a kamrában, mert csak ilyen tudatos tervezéssel tudjuk megfogni azokat a súlyos ezreseket, amik csak úgy repkednek a jelenlegi árak mellett.

A tudatos fogyasztásról, vásárlásról még van bőven mit tanulni, Eszterék családja mindenki előtt jó példa lehet – bár az ő praktikáikhoz jó, ha van az embernek kertje és egy nagy fagyasztója: „Tárolunk, amit tudunk. Kenyeret magunk csináljuk, lisztet a malomból vesszük hozzá, így az is olcsóbb. Húst akkor veszünk, mikor akciós, akkor nagyobb mennyiséget és porciózva rakjuk el a fagyasztóba darálva, kockázva, szeletelve. Vaj, sajt, ha akciós, akkor is nagyobb mennyiséget veszünk, és megy a fagyasztóba. Tök, cukkini most szerencsére terem, így az is megy oda. Amit lehet, befőzünk, sok tavalyról maradt befőtt van (lecsó, lekvár, szörpök, zöldbab). Szalámit, felvágottat rúdban vesszük, van szeletelőgépünk, azzal daraboljuk és úgy esszük. Tésztát, rizst, kávét az Ázsia Centerben szerezzük be olcsóbban. Mandulatejhez a mandulát a főnököm boltjából beszállítási áron tudok venni, így azzal is feltankoltunk, és az is fagyasztóba ment. Amúgy az akciókat bújjuk, és sokszor marad a boltban valami, amikor meglátjuk az árát, pedig korábban szívbaj nélkül pakoltunk a kosárba.”

Az egyik válaszadó elmondta, hogy nem tud lemondani az ételekről – például a lazac létfontosságú számára –, de keresi az akciókat és szezonális termékeket, és inkább száműzött olyan extrákat ennek érdekében az életéből, mint a körmös vagy a pillás, mert ilyen élelmiszerárak mellett nem fér bele a költségvetésbe ez a kettő háromhetente.

A spórolás szintet lépett

Csilla háromgyerekes anya, a pénz miatt eddig is figyelte az árakat, most pedig azzal igyekszik spórolni, hogy átszokott az online bevásárlásra, mert így kisebb eséllyel vásárol hirtelen felindulásból, jobban ragaszkodik a listához. Ráadásul az online bevásárlással a benzint és a vásárlással töltött időt is meg tudják takarítani, márpedig egy háromgyerekes családnál mindkettő elég fontos szempont. Egy kétgyerekes anyuka pedig így mesélt a saját bejáratott praktikáiról: „Ugyanúgy vásárlunk, mint eddig, megvannak a bejáratott szabályaink: listát írunk, kilós árakat nézünk, akciókat, közeli lejáratú termékeket figyelünk – a listánktól ebben térhetünk el, ez felkerülhet. Nagyon ügyelünk a maradékmentésre. Ha nem lenne gyerek, akkor a húsfogyasztásunkat is sokkal lejjebb adnánk, bár így is van olyan termék, amit csak neki veszünk, de mi nem fogyasztjuk – ezt hozta nekünk az áremelkedés, meg a tartós élelmiszerekből való betárazást, de csak észszerűen.”

A spórolást a házi praktikák és kuponok mellett segítheti a Munch applikáció is, ami amúgy ételmentés céljából született, de mára már szerencsére az éttermek, cukrászdák mellett több élelmiszerbolt és pékség is csatlakozott, ahol menthetünk ételeket akár 50 százalékkal olcsóbban. Így jelentősen le tudunk faragni az ételek körül költségekből. Ahogy a Munch honlapján olvashatjuk: „A Munch egy platform, amin keresztül vendéglátóhelyek és boltok kedvezményesen értékesítik az el nem adott, de jó minőségű ételeket.” Az országszerte már több mint 35 városban található, közel 600 Munch partnerre érdemes odafigyelni, ha szeretnénk a pénztárcánknak segíteni.

Belayane Najoua a Munch PR-menedzsere kérdésünkre elmondta, hogy „Az infláció és az ezzel együtt járó élelmiszerárak emelkedése miatt természetesen vásárlói és partneroldalon is látunk változásokat. A partnerek száma folyamatosan nő, hiszen a Munch használatával egy nagyobb vendéglátóhely havonta akár egy teljes munkaidőben dolgozó munkatárs bérét is megspórolhatja.

Természetesen ez attól függ, hogy nagycsaládról vagy egyedülállóról van szó. Egy nagycsaládnál ez akár a többszöröse is lehet. A mostani helyzetben pedig minden lehetőség sokat számít, amivel csökkenthetjük a kiadásainkat. Ennél pedig mi lenne jobb a jó minőségű, változatos ételeknél, amiknek a megvásárlásával még a környezetért is teszünk.“

A helyzet nehéz, minden praktikát és lehetőséget megragadunk, hogy ne repüljön el a fizetésünk a heti bevásárlásokra (már csak azért sem, mert kell majd a fűtésre). A fenti tippek hasznosak és megfontolandók, de mindenkinek mások a prioritásai, úgyhogy a végén az marad, hogy a saját szintünkön, saját határainkon belül muszáj tudatosabban fogyasztani és okosabban költeni a pénzünket, hogy ne kopjon fel az állunk.