A mai társadalomban a legtöbben olyan buborékban élünk, amiben hozzánk hasonló emberek vesznek körül minket, ami azt is jelenti, hogy a fiatalok és középkorú felnőttek kevesebbet érintkeznek az idősebbekkel, mint régebben. Ez pedig káros hatással is lehet mindegyik generációra. Számos kutatás bizonyítja, hogy az idősebbeknél milyen sok előnye van annak, ha aktív kapcsolatuk van a fiatalabb generációval.
A pozitív hatások között van például a kognitív funkciók javulása, a szorongás csökkenése és a fokozott fizikai aktivitás is. A fiatalok is profitálnak az idősekkel való kapcsolattartásból, empatikusabbá válnak, fejlődik a kommunikációjuk és a támogatás érzését szerzik ebből az együttműködésből.
Karl Pillemer, a Cornell Egyetem humánfejlesztés professzora és a Bronfenbrenner Center for Translational Research munkatársa saját munkája során is megtapasztalta ezeket az előnyöket. Ő hozta létre a Building a Community Legacy Together (BCLT) nevű programot, amely lehetőséget biztosít a középiskolás diákok számára, hogy interjúkat készítsenek idősebb emberekkel, ezzel nemcsak a tapasztalatok megosztását, hanem a generációk közötti kapcsolatépítést is segítve. Pillemer az idén közzétett tanulmányában megállapította, hogy programja jelentős előnyökkel jár a fiatalabb résztvevők számára.
„Olyan ez, mint egy puzzle két egymásba illeszkedő darabja: a fiataloknak útmutatásra van szükségük ahhoz, hogy eligazodjanak az életben, és javítsák az öregedéshez és az idősekhez a hozzáállásukat, az idősek pedig szeretnék támogatni a fiatalabb generációkat. Ez a program egyszerre foglalkozik ezzel a két problémával.”
A tanulmányhoz Pillemer és csapata 93 középiskolás fiatalt toborzott: 47-en vettek részt a programban, 46-an pedig egy kontrollcsoportba kerültek. A résztvevők körülbelül 20 órát töltöttek azzal, hogy feltárják az idősekkel kapcsolatos gondolataikat és érzéseiket, és társadalomtudományi módszereket tanultak, többek között azt, hogyan tervezzenek és vezessenek interjúkat, és hogyan foglalják össze az interjúk során szerzett információkat. Ezután a közösségükben élő idős emberekkel készítettek interjúkat, végül pedig bemutatták a csoportnak, amit tanultak az idősektől.
Kép: Getty Images)
A programban résztvevők arról számoltak be, hogy jelentősen javult a komfortérzetük és a magabiztosságuk az idősekkel szemben, mélyebben megértették őket és még a saját életcéljuk is jobban kirajzolódott előttük. Szinte minden fiatal résztvevő pozitív élményként számolt be a programról. „Bizonyos szempontból ez a program nemcsak a generációk, hanem a kultúrák közötti kommunikációról is szól – mondta el Pillemer.
A fiataloknak át kell gondolniuk néhány sztereotípiát az öregekkel kapcsolatban, és el kell gondolkodniuk azon, hogy milyen értéket képviselnek az idősebbek az életükben.
A szakember szerint a BCLT program nagyban különbözik más hasonló programoktól, mert itt nem az a szerepleosztás, hogy a fiatal az önkéntes, az idős pedig a rászoruló. Sokkal inkább az a fő szempont, hogy az idősebbek hogyan tudnak segíteni a fiataloknak a tapasztalataikkal, amitől nem gyengébbnek, tehetetlennek, hanem épp ellenkezőleg, erősebbnek érzik magukat. Az olyan programok, mint a BCLT, amelyek értelmes módon kapcsolják össze az idősebbeket és a fiatalokat, elengedhetetlenek öregedő társadalmunkban Pillemer szerint.
„A mai társadalomban a fiataloknak a saját családtagjaikon kívül szinte semmilyen interakciójuk nincs idősebb emberekkel – mondta. – Egy kor szerint erősen szegregált társadalomban élünk, ami sztereotípiákhoz és tévhitekhez vezet az öregedéssel kapcsolatban. Ahogy a társadalmunk öregszik, rendkívül fontos, hogy a fiatalok kapcsolatokat alakítsanak ki az idősebbekkel. A BCLT program példája annak, hogy az ilyen típusú integrációs megközelítés bizonyítottan hatékony.”
Mit tehetünk a magunk szintjén? Első körben közeledjünk érdeklődéssel a saját idősebb rokonaink felé, kérdezzük őket az életükről, tapasztalataikról, és ha már ez rutinszerűen beépült a mindennapjainkba, akkor érdemes keresni a lehetőségeket arra, hogy kapcsolatba lépjünk a közösségünkben élő idősebb felnőttekkel, például keressük fel a helyi idősek otthonát, hogy bemehetünk-e beszélgetni, vagy vigyünk ételt egy idős szomszédnak. Egy ilyen kapcsolatból mindkét fél csak profitálni fog kortól függetlenül.
