Saját Facebook- és Instagram-oldaluk van, babakocsit, babahordozót és egyéb koruknak megfelelő holmikat reklámoznak, miközben a követőik előtt nőnek fel. Gyakran az életük legintimebb pillanatait is kiposztolják a szülők, máskor „csak” cukin pózolnak a kamera előtt.
Nincsenek törvények, amik védjék őket
Míg korábban a gyerekszínészek voltak sokáig kiszolgáltatva a szüleiknek, menedzsereiknek, addig most azok a gyerekinfluenszerek kerültek hasonló helyzetbe, akiknek gyakran hamarabb van Instagram- vagy Facebook-oldaluk, mint hogy megszülettek volna. A hagyományos gyerekszínészeket ma már az Egyesült Államokban és néhány más országban a gyermekmunkára vonatkozó törvények védik, ám a fiatal influenszerekről ugyanez nem mondható el. Pedig nagy szükség volna a szabályzásra, hiszen a közösségi médiában szerepeltetett gyerekek nem dönthetik el, mennyi ideig dolgoznak, nincs szabályozás sem, nincs joguk a márkaszerződések és szponzorációk révén megkeresett pénzhez, és nem dönthetik el, hogy kivel akarnak dolgozni. Érthető, ha egyre több gyermekjogi aktivista szorgalmazza, hogy a törvényhozók gondoljanak rájuk is, és alkossanak olyan rendeleteket, amelyek jobban védik a kirakatba tolt gyerekek érdekeit.
Példaként szolgálhat, hogy Illinois állam hivatalosan is elfogadta az ország első olyan törvényjavaslatát, amely a gyerekinfluenszerek védelmét célozza meg.
Az illinois-i törvény augusztus 11-én lépett hatályba, amely lehetővé teszi, hogy „a 16 éven aluli influenszerek jogosultak legyenek egyszázalékos jövedelemre az alapján, hogy milyen gyakran szerepelnek videóblogokon vagy online tartalmakban”. A pénzt egy olyan alapban kell tartani, amelyhez a gyermek hozzáférhet, amikor betölti a 18 évet.
Korábban nem voltak olyan törvények, amelyek védelmet nyújtottak volna a gyerekinfluenszereknek, vagy azoknak a gyermekeknek, akiket szüleik posztolnak online anyagi haszon reményében.
„Az internet több lehetőséget kínál a gyerekeknek a kreativitásuk megmutatására, mint valaha” – mondta Alex Gough, az illinois-i kormányzó, J.B. Pritzker szóvivője a Teen Vogue-nak adott nyilatkozatában. „Abban az esetben, ha a kiskorúak képesek profitálni ebből a kreativitásból, megérdemlik, hogy védve legyenek az olyan szülőktől, akik megpróbálnák kihasználni a gyermek tehetségét, és saját anyagi előnyükre használnák azt.”
Néhány fiatalnak a szülei ugyanis jóval többet osztanak meg a gyermekükről, mint egy átlagos anyuka, apuka: az életük intim részleteikről – a síró gyerekről készült videóktól kezdve a fegyelmező szülőről készült felvételekig – posztolnak, és olykor a beleegyezésük nélkül ezeket pénzzé is teszik.
Shreya Nallamothu (Fotó: Dave Koehler)
A törvény megszületése lényegében a 16 éves Shreya Nallamothu-nak köszönhető, aki akkor kezdett el gondolkodni a jogi védelem hiányáról a fiatal influenszerek kapcsán, amikor egy iskolai feladaton dolgozott. Tanácsadója azt javasolta neki, hogy vegye fel a kapcsolatot törvényhozókkal, és így is tett. Megkereste az állami szenátort, David Koehlert, aki később előterjesztette a törvényjavaslatot. A szenátor végül beszélt a jogi és politikai stábtagokkal a törvényjavaslat kidolgozásáról, amire manapság tényleg nagy szükség van, hiszen egy egész iparág épül a gyerekek köré, másrészt sokukat úgy szerepeltetik a szüleik, hogy senki sem kérte tőlük a beleegyezésüket.
Sokszor tőlük (is) függ a család bevétele
A Teen Vogue-nak név nélkül mesélt egy gyerekinfluenszer, aki nagyon nem élvezte a szereplést. Ő azt mondta,, hogy soha nem ismert olyan életet, amelyben ne lett volna ráirányítva a kamera. Még csecsemő volt, amikor az első, róla készült videó viral lett. Amikor a család egyre nézettebb lett a YouTube-on, mindkét szülője otthagyta a munkahelyét, mert a családi csatornából származó bevétel elég volt a mindennapi élethez, és ahhoz, hogy egy szebb házat és egy új autót is tudjanak venni belőle. „Nem igazságos, hogy nekem kell mindenkit eltartanom – mesélte a a lány a lapnak. – Próbálok nem haragudni, de valahogy mérges vagyok.”
Egyszer azt mondta az apjának, hogy nem akar többé YouTube-videókat készíteni, mire ő közölte vele, hogy akkor ki kell költözniük a házukból, és a szüleinek vissza kell menniük dolgozni.
Képünk illusztráció egy másik TikTok családról – Alyssa ápolónő, férje Gerard pedig UPS teherautósofőr volt, amikor úgy döntöttek, hogy készítenek egy TikTok-csatornát a család életéről. Két évvel később otthagyták munkájukat. Mára több mint hárommillió követőjük van, és dollármilliókat keresnek a videóikkal (Fotó: David McNew/A Washington Post/Getty Images által)
A lány szerint, amikor a család együtt van, mindig a YouTube-csatornáról beszélnek, az apja pedig azt mondta neki, hogy lehet, hogy az apja, de egyben a főnöke is. „Ez nagy nyomás” – mesélte a fiatal lány, aki azt tervezi, hogy amikor betölti a 18. életévét, elköltözik, és megszakítja a kapcsolatot a szüleivel, és nyíltan fog beszélni arról, milyen volt egy YouTube-csatorna sztárjaként felnőni. Szeretné, ha az emberek megtudnák, hogy a gyerekkorát beárnyékolta a közösségimédia-sztársága, amit nem ő választott. Ami az anyagiakat illeti, Claire nem tudja, hogy a szülei tartalékolnak-e számára abból, amit rajta is keresnek.
Az online térben rengeteg olyan gyerek van, akik Claire-hez hasonlóan abba születtek bele, hogy az életük minden pillanatát kiposztolják. Haston Blake Fishernek például már akkor készített az édesanyja, Kyler Fischer egy Instagram-oldalt, amikor még a hasában volt. A családban van egy ikerpár is, nekik már több mint 3 millió követőjük van az Instagramon. A gyerekek általában a szülők oldalán tűnnek fel, aztán idővel megkapják a saját oldalukat és csatornájukat is, és az sem ritka, hogy később csomagban tudják eladni a szülők és a gyerekek csatornáit.
Mila és Emma Stauffer pályafutása pedig akkor indult, amikor szerepeltek nővérük, Kaitlin (19) videójában. Az édesanyjuk, Katie már a születésük előtt is influenszer volt, így a lányok beleszülettek az influenszer létbe.
Itthon sem ismeretlen a jelenség: Magyarországon gyerekinfluenszerek főleg a sztárok csemeteiből lesznek, ilyen Liptai Klaudia lánya, Gesztesi Panka, vagy Schobert Norbert és Rubint Réka lánya, Lara, akinek a TikTokon és az Instagramon is több százezer követője volt már 18 éves kora előtt is.
Ördög Nórát is rendszeresen érik támadások, amiatt, hogy a gyermekei sokat szerepelnek, ám a műsorvezető határozott elveket vall arról, hogy gyermekeit megmutassa-e a közösségi oldalakon. Nóra a Blikknek korábban kifejtette, hogy nem szeretné túlmisztifikálni azt, hogy gyermekeinek híresek a szülei, próbálják mindezt a lehető legtermészetesebben kezelni.
„Ők ezt a csomagot kapták, ezzel kell megküzdeniük. Feléjük sem szeretném túlmisztifikálni ezt a dolgot, nem akarom azt éreztetni a görcsös rejtőzködéssel, hogy ők különböznek a többi gyerektől, mert ez nincs így. Igyekszünk ezt a lehető legtermészetesebben kezelni. Ráadásul a közösségi média már annyira az életünk részévé vált, hogy nem csak az ismert emberek életéről tudhatunk mindent” – fejtette ki Nóra.
Természetesen vannak olyan gyerekinfluenszerek is, akiknek a szülei nem azok, nem ők használják a saját céljaikra a gyerekeket, hanem a a gyerekek részéről jött egy igény, a szülők pedig támogatóan álltak hozzá. Ilyen például Bánki Beni, 15 éves korában indította el saját YouTube-csatornáját, azóta pedig aktív szereplője a social médiának.
Anya, influenszer leszek!
A gyerekek körében egyre inkább valós karrier lehetőségeként szerepel az influenszerlét, így azon sem kell csodálkozni, hogy már Magyarországon is létezik kimondottan 18 év alattiakra szakosodott influenszer ügynökségek, amelyek a hirdető cégek és a fiatal influenszerek között közvetítenek. A magyar jog ugyanis kimondja, hogy 18 év alattiak dolgozhatnak, és fotók is készülhetnek róluk, de mindkét esetben a szülő (törvényes képviselő) egyértelmű beleegyezése szükséges ehhez.
A gyerekinfluenszerkedés, ahogy a legtöbb országban, nálunk is szürke zóna, érthető, ha a Hintalovon Egyesület egy szakmai ajánlással állt elő a reklámjaikban gyerekekkel is dolgozó cégek, vállalatok, szakemberek, és azon felnőttek számára, akik a felelős cégeket részesítenék előnyben. Az irányelv abban segít, mik azok a minimumszabályok, amelyek betartásával a hirdetők nem sértik a gyermekek jogait a gyerekekkel történő reklámozás és az influenszerekkel való együttműködések során.
„A gyerekek reklámokban történő szerepeltetésének komoly következményei lehetnek egyéni, családi és társadalmi szinten is. Az, hogy kire milyen hatással van a reklámtevékenységekben való részvétel, sok tényezőtől függ. Számít, hogy hány éves a gyerek, mennyire van tisztában azzal, hogy amiben éppen részt vesz, az egy hirdetés, van-e választása, és mennyi támogatást kap ennek megértéséhez. Függ attól is, hogy milyen gyakorisággal vesz részt hirdetésben, hogyan szerepel ezekben, és milyen kontextusban jelenik meg a hirdetés. Nem mindegy, milyen a szülő és a gyerek kapcsolata, vagy a szülő viselkedése hogyan változik meg akkor, ha a gyereke szerepelni kezd” – írják az ajánlásukban.
„Gyermekjogi szempontból az volt az elsődleges célunk, hogy olyan támpontokat adjunk a jogszerű és a gyermekek érdekeit szem előtt tartó reklámok készítéséhez, amelyek már most megvalósíthatóak.
Ezáltal az elkészült ajánlás már rövid távon is jelentősen hozzájárulhat a gyerekek érdemi, valódi hozzájáruláson alapuló, erőszakmentes, és magánéletük védelmét jobban szem előtt tartó reklámokhoz
– fogalmazott Gyurkó Szilvia a Hintalovon Alapítvány alapítója.
Az elkészült ajánlás egy 15 tagú szakmai Tanácsadó Testülettel együttműködve készült el, amely főleg a piaci szereplőknek nyújt szakmai kereteteket, hogy olyan támpontokat kapjanak a jogszerű és a gyermekek érdekeit szem előtt tartó reklámok készítéséhez, amelyek már most megvalósíthatóak.
MINIMUMSZABÁLYOK A GYEREKEK REKLÁMOKBAN VALÓ SZEREPELTETÉSÉRE
1. Tájékoztatáson alapuló érdemi hozzájárulás a reklámban szereplő gyerektől.
2. A gyerek emberi méltóságának tiszteletben tartása.
3. A gyerek magánéletének védelme.
4. A gyerek védelme az erőszaktól.
5. A gyerek védelme a kizsákmányolástól.
6. A gyerek legfőbb érdekének érvényesülése.
A teljes ajánlás teljes itt olvasható.
