A perinatális gyász fájdalmasan megterhelő veszteség, hiszen a remélt boldogság és az új élet reménye válik tragédiává. Minden év október 15-én, a perinatális gyász világnapján az átsuhanó babákra emlékezik a Babagenetika Egyesület, lehetőséget teremtve az érintettek érzéseinek megosztására és a méltóságos emlékezésre. Az Átsuhanó babák kiállítás azoknak a babáknak az emlékére készül, akik meg sem születtek vagy csupán egy évig éltek.
Amikor a boldogság tragédiává válik…
A perinatális gyász olyan fájdalmas és gyakran elhanyagolt aspektusa a gyászfolyamatnak, amely a várandósság alatti vagy a születés közeli időszakban bekövetkező veszteségeket tartalmazza, melyek lehetnek: vetélés, halvaszületés, koraszülés vagy súlyos születési rendellenességek miatti halálozás. A perinatális gyász az anyák és az apák számára is hatalmas érzelmi és mentális kihívás.
Ha édesanyaként, édesapaként, nagyszülőként, testvérként, barátként, szakemberként vagy együttérző emberként úgy véled, hogy valami olyan bujkál még a lelked mélyén, amit világgá kürtölnél, küldd el az ATSUHANOBABAK@GMAIL.COM e-mail címre!
Október 5-én éjfélkor „záródnak a kapuk”.
Apák gyásza
Az anyák veszteségéről talán többet hallunk, de az apák gyásza is ugyanolyan fontos, noha gyakran kevésbé hangsúlyos. A Babagenetika Egyesület ebben az évben kiemelt figyelmet és hangot ad az Apák veszteségének és gyászának. Az apák gyásza ugyanolyan valós és mély érzelmeket hordoz, mint az anyáké. Amikor elveszítünk egy magzatot, az apák is elveszítik a jövőbeli apaságukkal kapcsolatos álmokat és reményeket.
Az apák sebezhetősége
Az apák is megélik a fájdalmat, a szomorúságot, a tehetetlenséget és emellett sokszor próbálnak erősnek és támogató partnernek maradni az anyák számára. Éppen ezért az apák gyásza sajátos, hiszen gyakran érzik, hogy az anyákat kell előtérbe helyezni és saját fájdalmukat háttérbe szorítják. Emellett a társadalom is gyakran azt várja az apáktól, hogy legyenek „kősziklák”, ami tovább nehezíti a gyász feldolgozását. Azonban fontos megérteni, hogy az apák is gyászolnak, a veszteségük mély, mint az anyáké.
„Az apáknak is méltóságos lehetőséget kell biztosítani az emlékezésre, az érzéseik megosztására. Nekik is segítséget kell kapniuk a gyászfolyamatban! Fontos, hogy a társadalom felismerje az ő fájdalmukat is és ne hagyja, hogy háttérbe szoruljon” – mondja Sevcsik M. Anna, a Babagenetika Egyesület érintett alapítója. Ő maga három átsuhanó baba és öt megszületett gyermek édesanyja. Elkötelezett abban, hogy minden évben – immár negyedik alkalommal – megemlékezzenek az „átsuhanó babák”-ról, fókuszálva most az apai veszteségre.
Egyedülálló módon egy megható kisfilmben édesapák mesélik el fájdalmukat, hogyan merítettek erőt apaként és álltak fel a veszteségből, mit üzennek férfitársaiknak és hogyan dolgozták fel a gyászt, melyet gyermekük elvesztése okozott. Emellett az érintett édesapák különböző módokon személyes vallomásaikkal vállalják gyászuk bemutatását, azért, hogy segítséget nyújtsanak férfitársaiknak a feldolgozásban.
Csendes fájdalom
Tanulmányok szerint a férfiak kevésbé intenzív és tartós pszichológiai következményekről számoltak be veszteség után, mint a nők. Viszont nagyobb valószínűséggel választottak elkerülő magatartásformákat is. Az apák főleg azt érezték, hogy szerepük elsősorban támogató partner és még az egészségügyi szakemberek is figyelmen kívül hagyták őket.
Fájdalomtól reményig
A perinatális gyász során az érzelmek palettája hatalmas spektrumon lehet. Szomorúság, düh, bűntudat, tehetetlenség, zavartság… Fontos megérteni, hogy minden érzelem normális része a gyászfolyamatnak! Azok a szülők, akik perinatális veszteséget élnek át, minden támogatást és megsegítést megérdemelnek. Az emlékezés mindig csodás segítséget nyújt a fájdalom enyhítésében, a gyászfolyamatban, abban hogy elvesztett gyermekükhöz kapcsolódjanak.
Az Átsuhanó Babák kiállítás éppen ennek ad lehetőséget. Az édesanyák, édesapák, testvérek, hozzátartozók, szakértők megható képeken keresztül emlékeznek meg elvesztett gyermekükről, testvérükről, unokájukról. Szívből jövő üzenetek, rajzok, festmények, versek érkeztek az Egyesülethez. Ezek most egyedi és méltó helyen, a Budapesti Közlekedési Zrt. több mint 90 járatán fognak megjelenni.
A Babagenetika Egyesület Facebook-oldalán pedig több élő online esemény is lesz október 15-éig, ahol Édesapák, szakértők, lelkész segít feloldani a gyász sötét szövetét.
Szabó György, az idei Átsuhanó Babák kiállításon saját gondolataival segít érzékenyíteni, és másokban is gondolatokat indítani.
„A Sokk
Emlékszem a pillanatra, amikor a második genetikai vizsgálaton a doktor úr felénk fordulva azt mondta: »A babának sajnos súlyos aortabillentyű stenosisa van«… Az álmunk egy pillanat alatt rémálommá vált. Egy olyan félelem lett rajtam úrrá a bizonytalanság és a felfoghatatlan fájdalom miatt, amit még eddig egész életemben nem éreztem. Egyszerűen minden összeomlott. Minden,amiért eddig dolgoztunk, amit eddig elképzeltünk, súlytalanná, feleslegessé, okafogyottá vált. A rossz hír utáni napokban, hetekben minden reggel és minden este ugyanolyan volt, ködös, súlytalan. Minden reggel, ébredés után ugyanaz a kérdés, amire azonnal tudtam is a választ: »Ugye csak egy rossz álom volt ez az egész?« Minden összetört. Körülöttünk. Bennünk. Minden.
Kisfiúnk, Szabó Zénó emlékére, aki 2023. január 13-án született meg egy másik, a miénknél szebb és könnyebb világba.”
Fotó: Unsplash
