„Az egy durva pillanat volt, amikor egyedül maradtunk az első gyerekkel” – A gyermekágynak nem kell feltétlenül embertelen nehéznek lenni

Men Gyi eőször a közösségi médiában posztolt arról, hogy a kínai kultúrában egy gyermekágyas ápoló vagy valamelyik családtag tehermentesíti, támogatja a friss anyukákat ebben a szülés utáni első időszakban, és hogy neki is van egy fizetett segítője.

A poszt alatt meglehetősen vegyes reakciók születtek: volt, aki azt írta, minden kismamának ilyen segítségre lenne szüksége, míg mások felháborodtak, hogy egy idegen látja el a babát, megint másoknak azért nem tetszett az élménymegosztás, mert szerintük a magyar nők nagy része nem tudna megfizetni magának egy ilyen ápolót. 

– írta valaki, és ez az állítás nem is áll messze a valóságtól. Itthon jóval magányosabb és nehezebb ez az időszak: a barátnők eltűnnek, a nagymama még dolgozik, vagy messze él, a férj a munkahelyéről összesen pár napot lehet otthon, így történhet meg, hogy a frissen szült nők magas százaléka regenerálódás helyett egy emberként próbálja ellátni a háztartást és az újszülött gyermeket.

Pedig a gyermekágyas időszak az újdonság és az nehézségek ellenére is lehet nagyon békés, felemelő időszak, ehhez azonban fontos, hogy legyen valaki, aki támogatja az édesanyát, és az is nagyon sokat számít, hogy a leendő szülők mennyi információt kapnak az elkövetkezendő időszakról.

Képünk illusztráció – Fotó: Getty Images

Hova lett a boldogasszony ágya?

Korábban itt, Magyarországon is kiemelten figyeltek a frissen szült nőre: a néphagyomány a szülést követő időszakot boldogasszony ágyának nevezte. A frissen szült anyának 6 héten keresztül teljes kiszolgálás járt: főztek rá, és vezették a háztartást helyette. Az ágyát lefüggönyözték, és szigorúan megszabták, ki gondozhatja és látogathatja őt és a gyermekét. Így próbálták őket megvédeni a megigézéstől, a szemmel veréstől és a betegségektől, az édesanyát pedig a tej elapadásától. Ez a hagyomány sokat segített a frissen szült anya és kisbabája összehangolódásában, támogatta a szoptatás beindulását, és a regenerálódást is megkönnyítette.

Ennek az igénye ma is meglenne, a női test 2023-ban sem regenerálódik gyorsabban, és az újszülötteknek is hasonlók az igényei, mint akár száz évvel ezelőtt, ám a nukleáris családok szétesésével, a társadalmi struktúrák átalakulásával az anyák, a szülők mellől eltűnt a természetes segítő háló, amit korábban főleg a család jelentett.

Manapság keveseknek adatik meg a teljes kiszolgálás „luxusa”, rengeteg frissen szült édesanyának egyedül kell megküzdeni a baba ellátásával, a házimunkával. Ez az első gyermeknél, amikor még minden új és ismeretlen, fárasztó és kétségbeejtő tud lenni.. A szakértők szerint nem véletlen, hogy a posztpartum kimerülés szindróma túl sokszor torkollik depresszióba.

– mondja Miskovics-Kobza Zsuzsanna, Meső, aki szülésfelkészítőként, szüléskísérőként, gyermekágyas segítőként, párkapcsolati mediátorként támogatja a kisbabás családokat, és hosszú évek óta képez hozzá hasonló segítőket.

Miskovics-Kobza Zsuzsanna szülésfelkészítő, gyermekágyas segítő

Meső ez alatt azt érti, hogy az édesanya a fizikai és/vagy lelki összeomlás esetén nem támogatást kap, hanem ítélkezést és elmarasztalást. Így sok nő, félve a környezet reakciójától, nem mer, nem tud segítséget kérni, vagy egyszerűen csak úgy érzi, rossz anya lesz attól, ha azt mondja, egyedül sok neki. Erősen él a nőkben a megfelelési kényszer, hogy nekik mindent egyedül kell jól megoldani. Még akkor is, amikor egy merőben új szerepben találják magukat, amiről korábban csak elképzeléseik voltak, és amelyek sok esetben köszönőviszonyban sincsenek a valósággal.

 „Ezt miért nem mondta senki?”

„Hányszor hallottam a kérdést gyermekágyas időszakban az anyáktól? – mondja Meső, aki úgy tapasztalja, általános jelenség, hogy az első babájukat váró édesanyák nem sokat tudnak a gyermekágyas időszakról.

„Amikor magukra maradnak a kisbabával, nagyon gyakran kétségbeesnek, mert fogalmuk nincs arról, mit és hogyan kellene csinálni. Utólagosan próbálnak eligazodni a segítői lehetőségek között. Szakirodalmakat és cikkeket is ekkor kezdenek olvasni a gyermekágyas időszakról. Támogatói csoportokat is ekkor keresnek fel. Hiába álmodtam meg a gyermekágyas segítői szolgálatot már a harmadik trimesztertől igénybe vehető segítségként, a legtöbb család a pár hetes baba mellett kezd keresni azonnali beugróst. Amikor már azt élik meg a négy fal között, hogy összeomlanak a váratlan intenzitású, eddig még soha nem tapasztalt és nem gyakorolt, nagyon ismeretlen pályán” – meséli a szakember, és a legtöbb nő megélései, akivel én is beszéltem a gyermekágyas időszakról, nagyon hasonlítottak ahhoz, amit Meső megfogalmazott.

Gabi, aki három lány édesanyja, visszatekintve úgy látja, hogy az első gyermekénél teljesen felkészületlen volt.

„A tárgyi feltételek megvoltak, de lelkileg nem voltam felkészülve arra, hogy milyen lesz, amikor háromóránként kell etetni, alig fogok aludni, és nem fogom tudni, miért sír a baba. Én azt látom, hogy a kismamák körül lévő ellátórendszer főként arra fókuszál, hogy a terhesség rendben menjen, és hogy a szülés jól sikerüljön. Nem készítik fel őket arra, milyen változások történnek szülés után, legyen szó az érzelmi hullámvasútról vagy a fizikai nehézségekről, a test visszaalakulásáról” – magyarázza az édesanya, aki 19 évvel ezelőtt szülte az első lányát, amikor még ennyi információ sem volt a gyermekágyas időszakról.

Szerencsére ma már a várandós nők egyre több, elérhető információt találnak szülésről, a babagondozásról, a gyermekágyról, és nő azoknak a tanfolyamoknak a száma, amik a gyermekágyas időszakra is fókuszálnak.

„A szülés kicsit olyan, mint egy piros függöny, a legtöbb szülő nem lát túl rajta, homály fedi, hogy mi fog történni, ha már megszületik a baba. Sok szülésfelkészítőknek ugyan része a gyermekágyas időszak, de azok általában csak érintőlegesek, elmondják, sokat kelnek a babák, meg sokat szeretnek szopizni, és hasonló általánosságokat. A terhesség utolsó harmadában nehezen is jutnak el az információk az anyukákhoz, annyira erős a fészekrakó ösztön, hogy leginkább arra készülünk, érkezik a baba, így előfordulhat, hogy hideg zuhanyként ér minket a valóság” – ezt már a Szia Anya Praxis egyik alapítója, Jezsek Klaudia mondja, aki maga is gyermekágyas segítőként támogatja a friss szülőket.

„Rengeteget segít a felkészülésben és megerősítő tud lenni, ha elmegyünk a helyi baba-mama csoportba és beszélgetünk más anyákkal a megéléseikről, ahol megtapasztalhatjuk milyen széles érzelmi skálán mozog a szülőség. Ezek a kapcsolódások, amik segíteni fognak a szülés utáni időszakban is, mert tudjuk van hova fordulnunk, ha nehézségünk van vagy beszélnénk a minket foglalkoztató kérdésekről”– teszi hozzá Klaudia, aki nagyon fontosnak tartja kihangosítani, hogy a gyermekágyas időszaknak nem kell mindenképpen küzdelmesnek lenni.

Jezsek Klaudia, babahordozási tanácsadó, gyermekágyas segítő

A felkészülés sokat segíthet

„Az egy nagyon durva pillanat volt, amikor egyedül maradtunk az első gyerekkel. Azt kérdezgettük egymástól a párommal, hogy

– reflektál Klaudia szavaira Juli, aki 3 hónappal ezelőtt hozta világra a második gyermekét. Szerinte az első gyermekágyas időszak azért volt nehezebb, mert minden nagyon új volt, egy merőben más működést igényelt, amihez adaptálódni kellett. A másodiknál már sokkal könnyebben vette az akadályokat, mert tudta, mi miért történik.

„Valahogy a szüléstől való félelem eltereli a fókuszt, nagyon nehéz rajta túlgondolni. Visszagondolva, nekem az sokat jelentett, hogy a harmadik trimeszterben felvettem a kapcsolatot egy laktációs szakemberrel”  – meséli Juli, és hozzáteszi, hogy felkészüléssel el lehet kerülni a nagyobb kétségbeesést. Ezt tanácsolja Klaudia is: 

„Egy másik világnak tűnhet, hogy mi történik a szülés után. Kisbabád mellett jól fog esni, ha ebéd érkezik a barátoktól vagy rendelés útján a futárcégtől, tudod kit hívhatsz fel, hogy ringassa a babádat amíg neked egy-két óra szünetre van szükséged a szülői feladatok mellett és a háztartási teendőket is megoszthatod a titeket támogatókkal” 

Ahogy azt a megkérdezett édesanyák is mondják, a várandósgondozásnak nem igazán része a gyermekágyas időszakra való felkészítés, bár ezzel kapcsolatban is látni pozitív tendenciát. Nekem például a saját várandós nőgyógyászom hívta fel a figyelmemet az Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő honlapján található ingyenes, online kurzusra, amelyben szakértők rövid videókban, leckéről leckére készítenek fel a tudnivalókról a vajúdástól kezdve a szoptatáson át egészen odáig, hogy milyen kihívásokkal találkozhatunk az első hat hétben anyaként és apaként is. Nem csak hasznosak, de megnyugtatóak is ezek a felkészülési anyagok, hiszen minél többet tudunk valamiről, annál kevésbé tűnik ijesztőnek.

Az új időszakra nemcsak az édesanyáknak, hanem az apáknak is fel kell készülni, hiszen nemcsak gyerek, hanem család is születik. Érdemes előre megbeszélni, hogy miben tudnak majd segíteni munka mellett az édesanyáknak. Ugyanakkor fontos tisztázni, hogy férjek, partnerek nem arra valók, hogy ők egyedül pótoljanak egy támogatói rendszert. Az apukák is tanulják a szerepüket, feldolgozzák a családi struktúra átrendeződését, keresik a helyüket ebben az új rendben.

Képünk illusztráció – Fotó: Getty Images

Lehet könnyebb is

Klaudia és Meső is hangsúlyozza, hogy a gyermekágynak nem kell feltétlen szélsőségesen nehéznek lenni,  de ehhez fontos felismerni a szűk környezetnek is, hogy nem egy emberes feladat. Legalább az első két hétben napi legalább két-három órában legyen az anya mellett valaki, aki tényleg segít a háztartásban, akár a nagyobb gyerekek óvodába, iskolába kísérésével. 

Zsófit megviselte az első gyermekágy, depresszió alakult ki nála, amiből végül szakember segítségével tudott kigyógyulni. Ő azt mondja, hogy nagyon jó lenne, ha csak heti egy-két alkalommal is és csak pár órában, de kapnának az anyák segítséget.

„Segítségre nem volt pénzünk, meg a közelünkben sok ember ígérgette, hogy segíteni fog, így nem is gondoltuk, hogy kelleni fog fizetett segítség. A férjem a költözéssel körüli teendőkkel foglalkozott, akik látogatóba jöttek, nem segítettek, inkább plusz feladatot jelentettek, emlékszem, hogy szülés után három héttel a konyhában főztem ebédet a vendégeknek úgy, hogy még ülni is fájt… A családtól és a barátoktól minimális segítséget kaptunk, azt is inkább az első egy-két hétben. A második babánknál már fizetett segítséget kértem fel nagyon hamar, de sajnos ott kiderült, hogy beteg a baba, és végül elengedtük, így a segítségre sem volt »szükség«” – meséli. 

„A legtöbb családba, akinél dolgozunk, már a többedik gyerek érkezik. Ők már átélték ezt az időszakot, és tudják, milyen valójában egy gyermekágyas időszak. Amikor megkeresnek, a legtöbb anya azt mondja, máshogy szeretné megélni, ezért szeretnék magukat bebiztosítani” – mondja Klaudia, és ő azt veszi észre, hogy az utóbbi években egyre inkább megnőtt az igény a gyermekágyas segítőkre. 

Persze nem mindenkinek egyértelmű, hogy pontosan mit is csinál egy ilyen szakember, de nem is lehet nagyon körbehatárolni, annyira a személyes igényekhez igazodnak. Ami biztos, hogy nem takarítónők és nem bébiszitterek, ugyanakkor kisebb háztartási munkát is elvégeznek, ha kell etetik, ringatják a babát, amíg az anya feltöltődik, alszik vagy csak tusol egyet.

„Nem ítélkezünk, és senkinek sem mondjuk meg, mit kellene csinálnia. Fontos része a munkánknak az értő odafordulás. Sokszor az anyáknak elég annyi, ha valaki elfogadja, megérti a pillanatnyi érzéseiket, kétségeiket és megerősítik abban, hogy jól csinálják az anyaságot” – mondja Klaudia.

Fotó: Getty Images

Meső szerint az a jó segítő, aki képes egyénre szabott segítséget nyújtani diszkrét jelenléttel és valós kapcsolódással, valamint szem előtt tartani és helyesen értelmezni az „Elkap. Megtart. Megemel” mesterhármasát.

„A pihenés és az alvás biztosítása is rendkívül fontos. Ha az anya fizikai jólléte biztosított, akkor sok minden a helyére kerül. Erőnlét, hangulat, érzelmi biztonság és persze a tejtermelésre is jó hatással van a speciális gondoskodás. Ideális esetben az olyan nagymamák lehetnének a legprofibb gyermekágyas segítők, akik nagyon jó kapcsolatban vannak a lányukkal, illetve a menyükkel. Akiknek a prioritás a frissen szült anya megtartása és kényeztetése az újszülött körüli tüsténkedés és rivalizálás helyett” – mondja. Az utóbbi mondat nagyon fontos, ugyanis sokszor előfordul, hogy a családi segítség plusz frusztrációt jelent a friss anyukának. Anikó azt meséli, hogy az első gyermeke születése után úgy érezte a családtagok visszajelzései alapján, hogy semmit sem csinál jól.

Noéminek szerencséje volt, sok jóféle családi segítséget kapott, és a mai napig támogatják őket. Ó mégis úgy érzi, hogy a legfontosabb a férje mentális támogatása volt.  
„Szerencsés vagyok, nem estem szülés utáni depresszióba, de ez biztosan a támogató közegnek köszönhető. Az egyik legfontosabb a gyermekágyas időszakban, hogy a partnered éreztesse veled, hogy jól csinálod és bármikor itt van neked. Ezt a férjem fantasztikusan csinálta. Összességében azt mondom, hogy a legfontosabb a gyermekágyas időszakban a párod, akivel a babát vállaltad, ha ő ott tud veled lenni, bármit meg tudtok oldani” – mondja Noémi, Anna pedig azt meséli, hogy az első gyermekágyas időszak azért volt nehezebb, mert nem volt meg a magabiztossága az anyai kompetenciáiban, és a családtag, aki besegített neki, nem volt ilyen téren támogató:

„A fiúknál már tudtam, mi fog történni, felkészültebb voltam. Szerintem első babánál felkerestem volna akár fizetős segítséget is, de nem tudtam róla. A többieknél már talán nem… azt hiszem, ott nem voltak annyira durva mélypontok, mint a kislány esetében. Csak szoptatási tanácsadókat javasolt mindenki, de én meg nemcsak a szoptatást éreztem problémának…, hanem mindent, a kis világom felborult. A fiúknál már tudtam, mi fog történni, felkészültebb voltam” – mondja, és azt tanácsolja, ne hagyjuk, hogy elbizonytalanítson a külvilágból érkező sokféle tanács.

Ha nincs család, de pénz se…

Bár kétségkívül egyre több a gyermekágyas segítő, és a kereslet is emelkedik irántuk, az is egyértelmű, hogy a fizetett szolgáltatást egyelőre nem mindenki engedheti meg magának, és jelenleg nem léteznek olyan állami szolgáltatások, amelyek a frissen szült édesanyák támogatására irányulnak. Kivéve persze a védőnői hálózatot, ami leginkább támpontot, mintsem gyakorlati segítséget jelent az édesanyáknak.

Épp ezért hiánypótló munkát látnak el az Otthon Segítünk Alapítvány önkéntesei, akik saját szülői tapasztalataik megosztásával, segítő jelenlétükkel támogatják a kisgyermekes családokat. Megerősíteni igyekeznek a családot, de nem helyettük végzik a feladatokat, hanem velük együtt.

A képzett önkénteseiket főleg olyan nyugdíjasok teszik ki, akiknek saját családjuk is van (a szülőség kitétel a jelentkezésnél), és főleg alapvetően a szülői kompetenciákban próbálják megerősíteni a kisgyerekes szülőket. Hegedüs Réka, az alapítvány vezetője elmondta az nlc-nek, hogy manapság egyre többen jelentkeznek ikres családoktól, vagy már a várandósság ideje alatt, hogy a gyermekágyas időszakban segítséget biztosítsanak maguknak.

A szolgáltatást nem lehet egy-egy alkalomra kérni, a szülőkkel, szülővel maximum 3-6 hónapos időszakra kötnek szerződést, és ez idő alatt heti egy alkalommal 2-3 órát segítenek a családoknál. Réka is úgy tapasztalja, hogy sok édesanya, szülő nagyon kétségbe tud esni az első gyermek érkezésénél, és mindez leginkább abbeli félelmükből fakad, hogy nem elég kompetensek a gyermek gondozásában.

„A mi szerepünk ilyenkor a preventív támogatás, hogy az édesanya ne legyen depressziós, ne vesszen el a feladatokban, ehhez simogató, bizalmas, támogató jelenlétet biztosítunk” – mondja, és kiemeli ő is, hogy nem gyermekmegőrzésre vagy házvezetői munkára szerződnek, de ha az a segítség, a kisebb házimunkákba azért besegítenek. Főleg gyermekágy alatt.

A szakértők abban egyetértenek, hogy az első időszakban a fizikai segítség kiemelten fontos, hogy az első pár hét az ismerkedésről, az anya és a gyermek összehangolódásáról szólhasson, mindehhez pedig az is elengedhetetlen, hogy a szűk környezet ne ítélkezzen, hanem támogassa abban az édesanyát, hogy jól veszi az akadályokat.