Az új Dyson kutatás eredményei: a legtöbb országban a beltéri levegőminőség rosszabb volt a kintinél   

• A vizsgált országok kétharmadában 2022-ben magasabb volt a 2,5 mikron alatti részecskék (PM2.5) éves átlagos beltéri koncentrációja, mint a szabadban
• A havi átlagos beltéri PM2,5 szint minden vizsgált országban legalább fél éven át meghaladta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hosszú távú határértékét. A nemzeti átlagadatok szerint decemberben az értékek 5,5-szörösen meghaladták a WHO határértékét. Kanada, Dánia, Írország és Hollandia az év minden hónapjában túllépte a WHO iránymutatását.
• Minden földrajzi területen a tél volt a leginkább szennyezett évszak.
• Egy átlagos 24 órás időszakban a legmagasabb szennyeződési szint (PM2,5) este 6 óra és éjfél között volt mérhető, amely egybeesik azzal az időszakkal, amikor az emberek általában otthon tartózkodnak, kitéve magukat a magasabb szennyeződési szintnek.
• Globálisan a tulajdonosoknak csak a 8%-a használja Dyson légtisztítóját automatikus üzemmódban, amely a leghatékonyabban tudja javítani a levegőminőséget.

BUDAPEST, 2024. január 15. A Dyson bemutatta első Global Connected Air Quality Data vizsgálatának eredményeit, amely a világ eddig legnagyobb beltéri levegőminőségi felmérése. A projekt során a cég szakemberei a 2022 és 2023 közötti időszakban világszerte több mint 2,5 millió – köztük Magyarországról mintegy kétezer – Dyson okos légtisztító által a felhasználók otthonaiban gyűjtött beltéri levegőminőségi adatot vizsgálta meg olyan részletességgel, amely korábban nem volt lehetséges. Bár az adatok csak a Dyson légtisztítóval rendelkező otthonokról adnak képet, és így nem tekinthetők reprezentatívnak, a befolyt információ mennyisége a tízmilliárd adatpontot is eléri, így olyan képet mutat be a különböző városok és országok beltéri levegőminőségéről, amely túlmutat az eddigi lehetőségeken.

A gazdag adathalmazból a projekt két típusú szennyeződésre összpontosít: PM2,5-re és az illékony szerves vegyületekre (VOC-k). A PM2,5 a legfeljebb 2,5 mikron átmérőjű részecskékre utal; egy átlagos emberi hajszál körülbelül 70 mikron átmérőjű. Ezek a részecskék láthatatlanok a szabad szem számára, belélegezhetőek, és egyre nagyobb figyelem irányul rájuk a tudományos és egészségügyi kutatásokban. Főleg égés során keletkeznek, a fő források közé tartozik a fatüzelés, a gázfűtés és a gáztűzhelyek használata, de a pollenek, a háziállatok szőre és a finom por is ebbe a kategóriába esik. Az illékony szerves vegyületek (VOC-k) olyan gáznemű szennyeződéseket takarnak, mint a benzol és a formaldehid, melyek a tisztítás vagy főzés során keletkezhetnek, valamint olyan termékek bocsáthatják ki, mint a dezodorok, gyertyák, bútorok és lakberendezési tárgyak.

Télen magasabb a szennyezettség

Ahogy közeledik a tél, egyre több időt töltünk otthon. Az év során az időnk 90%-át beltéri terekben töltjük – otthon, munkahelyen vagy szabadidős tevékenységek során. A Dyson adatai azt mutatják, hogy világszerte a téli időszak volt a leginkább szennyezett évszak. A hidegebb idő miatt jobban lezárjuk otthonaink légterét, csukva tartjuk az ablakokat, és gyakran gázzal, fatüzeléssel fűtünk, gyertyákat gyújtunk. Azonban nem minden országban egyforma a kép: nyolc vizsgált ország esetében a március volt a legszennyezettebb hónap.

 PM2.5 éves átlag: meglepő globális kép

Ha globálisan vizsgáljuk a Dyson csatlakoztatott légtisztítóiból érkező 2022-es adatokat, meglepő sorrend rajzolódik ki a vizsgált országok között az átlagos PM2,5 szint terén. Míg az első két helyet – valószínűleg a beltéri és kültéri levegőminőség közötti összefüggés miatt India és Kína foglalja el a szennyezettségi ranglistán, Románia a 6., Olaszország a 9., Lengyelország a 9. helyen, Ausztria a pedig 11. helyen áll. Ezen a téren az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália büszkélkedhet a legkedvezőbb adatokkal. A beltéri PM2,5 koncentráció éves átlaga minden vizsgált országban meghaladta a WHO éves határértékét (5 µg/m³) – Indiában 11-szeres, Kínában 6-szoros, Törökországban és az Egyesült Arab Emírségekben 4-szeres, Dél-Koreában, Romániában, Mexikóban és Olaszországban 3-szoros mértékben. (Magyarországon a légtisztítók viszonylag alacsony száma miatt ilyen jellegű adatot nem szolgáltatott a Dyson.)

Városi szinten az átlagos éves PM2,5 koncentrációt tekintve a legszennyezettebb öt város mind Ázsiában található: Delhi, Peking, Sanghaj, Sencsen és Busan, majd Isztambul, Dubai, Szöul, Mexikóváros és Bécs következik a sorban. Az országos szintű adatokhoz hasonlóan minden vizsgált város meghaladta a WHO hosszú távú vagy éves PM2,5 expozíciós határértékét (5 µg/m³) –, még Sydney is, amely a rangsor legjobb helyén áll, 6,78 µg/m³ éves átlagos PM2,5 szintet regisztrált. A delhi otthonok 14-szeresen, Peking több mint 6-szorosan, Sanghaj pedig több mint 5-szörösen haladta meg a WHO-határértéket. Oszaka, Los Angeles, Párizs, Tokió, Amszterdam, München, Tajpej és Dublin lakásaiban a WHO éves határértékének kétszeresét mérték.

Illékony szerves vegyületek: szennyezett Európa

A PM2,5 értékekkel kontrasztban a legmagasabb éves VOC-szinteket a Dyson légtisztítók adatai alapján az európai országok produkálták. Az első helyen Ausztria áll, majd Románia, Németország, Svájc, Lengyelország és Törökország következik. Olaszország a 8., Írország pedig a 10. helyen szerepel. Sok olyan ország, amely a PM2,5 tekintetében rosszul áll, a VOC-listán kedvezőbb pozícióban van: Thaiföld, az Egyesült Arab Emírségek, Tajvan, Malajzia, Hongkong és Dél-Korea nem is szerepel a rangsor első felében az éves VOC-értékeik alapján. Az Egyesült Államok, Franciaország, Spanyolország és Dánia mind rosszabbul szerepelnek, mint az előzőekben felsorolt országok. (Magyarországon a légtisztítók viszonylag alacsony száma miatt ilyen jellegű adatot sem szolgáltatott a Dyson.)

Az európai városok hasonlóan magas beltéri illékony szerves vegyület szinteket produkáltak. München áll a lista élén, utána következik Peking, Köln, Berlin és Bécs. Peking az egyetlen város, amely mind PM2,5, mind VOC-koncentráció terén az öt leginkább szennyezett város között van, míg Delhi, Isztambul, Sanghaj és Mexikóváros mindkét szennyezőanyag tekintetében a „top” tízben van.

Az esti órákban magasabb a légszennyezettség

A vizsgált 37 ország közül 30-ban a beltéri PM2,5 szintek az esti és éjszakai órákban voltak a legmagasabbak, ami egybeesik azokkal az időpontokkal, amikor a legtöbben otthon tartózkodnak, és nem a munkahelyükön vagy az iskolában, esetleg más külső helyszínen vannak. A fontos mérőszám az expozíció (más néven dózis), amely azt méri, hogy mekkora légszennyezettségnek vagyunk kitéve huzamosabb ideig – a magas, de rövid ideig tartó kiugró szennyezettség nem feltétlenül rosszabb, mint a simán „rossz” vagy akár „elégséges” minőségű levegőnek való kitettség hosszabb ideig. A Dyson légtisztítókból származó adatok arra engednek következtetni, hogy a szennyezettebb esti órák a felelősek a háztartásokban felmerülő PM2,5 expozíció tekintélyes részéért. Globálisan a legtöbb területen a csúcsidő az este 6 és éjfél között volt, azonban Délkelet-Ázsiában (Thaiföld, Fülöp-szigetek, India) a leginkább szennyezett órák reggel 7 és dél közé esnek. Dél-Korea és Mexikó két másik kivétel, ahol a legmagasabb szennyezettségi szintek éjfél és reggel 7 óra között, illetve délelőtt 9 és délután 3 óra között vannak.

Számos vizsgált régióban egy tipikus 24 órás időszak több mint fele a WHO által ajánlott PM2,5 napi határérték (15 µg/m3) fölött telt el. Ilyen országok közé tartozik Kína, India, Dél-Korea, Mexikó, az Egyesült Arab Emírségek és Törökország. A városok között pedig a sanghaji, pekingi, sencseni, delhi, mumbai, bécsi, mexikóvárosi, dubai és isztambuli otthonokra volt ugyanez elmondható. Berlin, Róma, Milánó, Madrid számai, illetve a lengyel és a román nemzeti átlag is részben meghaladta a WHO normáit a napi PM2,5 expozíció tekintetében egy tipikus napon belül.

Jó hír ugyanakkor, hogy a magyar otthonok ebből a szempontból kivételt képeztek: az itteni légtisztítók adatai alapján 9,7 és 13,3 között alakult a PM2,5 koncentráció egy átlagos napon, vagyis biztonságosan a 15-ös határérték alatt. A csúcsidő nálunk is este 7 és 12 óra közé esett ebből a szempontból.

Globálisan alacsony az automatikus üzemmód elterjedtsége

A világon a Dyson légtisztító tulajdonosok alig 8%-a használja automatikus üzemmódban az eszközét az üzemidő több mint háromnegyed részében (a gép ilyenkor folyamatosan figyeli a levegő minőségét, és automatikusan reagál a változó szennyeződési szintekre). Ez arra utal, hogy a Dyson légtisztítókat a világ számos pontján nem az szennyező események kezelésére használják.

Az Egyesült Államok vezeti az automatikus üzemmódban működő légtisztítók arányát (14%), Chicago vezeti a városok listáját, majd New York, Toronto és Los Angeles követi. Törökországban a felhasználók többsége inkább a kézi üzemmódot részesíti előnyben, míg viszonylag alacsony azoknak az aránya, akik automatikus üzemmódban használják.  Néhány város, ahol a legalacsonyabb az automatikus üzemmódban lévő gépek aránya, korrelál azokkal a városokkal, ahol a napi, havi és átlagos szennyezettségi szintek – különösen a PM2,5 tekintetében – rosszul szerepelnek: ilyen Sencsen, Mexikóváros és Sanghaj, ahol a legalacsonyabb az automatikus üzemmódban lévő tisztítóberendezések aránya.