A lepkehimlő (rythema infectiosum, további elterjedt nevei ötödik betegség, pillangóvírus) egy vírusfertőzés, amely főként a nagyobb ovis és az általános iskolás gyerekeket érinti. A betegség a humán parvovírus B19 való fertőzés következménye. Élénkvörös kiütéseket okoz az arcon, amelyek úgy néznek ki, mintha megpofozták volna szegény gyereket – innen ered az angol neve a betegségnek: slapped cheek syndrome.
Mint sok más vírusfertőzés, ez is cseppfertőzéssel terjed, ezért sokat segíthet a megelőzésben a gyakori és alapos kézmosás. A lepkehimlő lappangási ideje általában 4-14 nap között van az érintkezést követően (ritka esetekben akár 21 nap).
A lepkehimlő tünetei
A legtöbb gyermeknél a lepkehimlő alig okoz többet a megfázás tüneteinél, amelyek általában néhány nap múlva elmúlnak – ekkor jelennek meg a kiütések az arcon. A betegség a lappangási időszak alatt fertőz, ami általában körülbelül egy héttel a kiütések megjelenése előttre tehető, úgyhogy mire a jellegzetes és kicsit talán ijesztő kiütések megjelenése után a gyerek már nem fertőző, pedig sokan pont innentől kezdve tartják otthon a gyereket, egészen a kiütésekig jár oviba, suliba. A legtöbb esetben nincs szükség különösebb kezelésre, pihenés és fájdalom- illetve lázcsillapítás segíthetnek a tünetek enyhítésében. Tünetek:
- láz,
- fáradtság,
- izomfájdalom,
- fejfájás,
- torokfájás,
- orrfolyás,
- köhögés és tüsszögés.
A kiütések a megjelenéskor élénkpiros színben pompáznak és gyakran viszketnek is. Néhány nap elteltével az arc mellett kialakulhat rózsaszínű, foltos kiütés a végtagokon és a törzsön is. A kiütések több hétig vagy akár hónapokig is jelentkezhetnek, különösen, ha a bőrt napfény éri, vagy ha a testmozgás után kipirosodik. Fontos azonban, hogy sok betegnek (20 százaléknak) egyáltalán nincsenek tünetei a lepkehimlőtől.
Forrás: Getty Images
Lepkehimlő a kamaszoknál és felnőtteknél
A lepkehimlő átvándorolhat a tinikre és felnőttekre is, bár kicsit más tüneteket okoz, mint a gyerekeknél. Gyakran ízületi gyulladásra hasonlító tüneteket tapasztalhat az idősebb korosztály, vizesedést, duzzanatot a boka-, térd- és csuklóízületek tájékán – néha ez a fertőzés egyetlen tünete. Általában körülbelül 2-4 hétig tart, amíg az ízületek rendbe jönnek, egyeseknél azonban a duzzanat akár hónapokig is eltarthat. A valódi ízületi gyulladástól eltérően nem áll fenn a maradandó károsodás veszélye, még akkor sem, ha az ízületek hosszú ideig érintettek.
A lepkehimlőre jellemzően az 5-15 év közötti gyerekek hajlamosak, ám a gyerekekkel rendszeresen érintkező felnőttek, például a tanárok és az egészségügyi dolgozók szintén veszélyeztetettek. A felnőttek több mint fele azonban immunis a vírussal szemben, mivel gyermekkorában átesett a fertőzésen. De hogy jó hírt is mondjuk, legalább a kutyáink és macskáink biztonságban vannak a lepkehimlőtől, mivel csak az embert képes megfertőzni.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A lepkehimlő enyhe betegségnek számít, ami nem jelent semmilyen egészségügyi kockázatot az egyébként egészséges szervezetű gyerekre vagy felnőttre, ám bizonyos esetekben érdemes az otthoni kezelésen túl felkeresni egy orvost:
- Terhesség: nagyon kicsi a vetélés vagy egyéb komplikációk kockázata, de szükség van orvosi felügyeletre.
- Vérbetegség: például sarlósejtes vérszegénység vagy thalassaemia esetén, mert fennáll a súlyos vérszegénység kockázata.
- Legyengült immunrendszer: például kemoterápia vagy cukorbetegség miatt.
